Ősi művelési történetek

  • Az erény ápolása és az öt alapvető bűn elengedése – III. rész

    „Nélkülözhetetlen receptek, amelyek felérnek ezer arannyal. Ha valaki következetesen erényes, akkor ima nélkül is áldott lesz, és sokáig fog élni hódolat nélkül is.”
  • Az erény ápolása és az öt alapvető bűn elengedése – II. rész

    A kínai történelem tele van olyan történetekkel, amelyek azt tanítják, hogy a hírnév és a gazdagság átmeneti, független a saját léttől. Ezért nem kellene érzelmileg kötődni az átmeneti nyereségekhez vagy veszteségekhez. Végül is, hosszú távon ezek alig többek, mint tovavonuló felhők.
  • Az erény ápolása és az öt alapvető bűn elengedése – I. rész

    Sun Simiao Kína egyik legtehetségesebb orvosa volt. A Tang-dinasztia idején, a 6. és 7. században élt. Az orvostudomány területén elért számos érdeme miatt az „Orvostudomány királya” becenevet kapta. Egyik alapvető műve a Qianjin Yaofang, amelyet nagyjából úgy lehet fordítani, hogy „Nélkülözhetetlen receptek, amelyek felérnek ezer arannyal”.
  • Az elnézés történetei az ősi civilizációkban

    Mind a keleti, mind a nyugati civilizációkban sok történet szólt az elnézésről. Az ókori görög mitológia szerint...
  • Történetek az ősi Kínából: Wang Shouren bölcs szavai

    Wang Shouren a Ming-dinasztia idején ismert neokonfucianista és nevelő volt a régi Kínában. Egyszer egy Gusou nevű apa és fia, Shun beperelték egymást, és megkérték Wang Shouren-t, hogy ítélkezzen az ügyükben. Wang Shouren csupán néhány szót váltott velük, mire az apa és a fia megölelték egymást és sírva fakadtak. Békében és barátságban mentek haza. Akkor valaki megkérdezte Wang Shourent: „Mit mondtál nekik, ami arra késztette őket, hogy azonnal megbánják?”
  • Hagyományos kínai kultúra: Udvariasság (III. rész)

    Zheng Lian-nek a Ming-dinasztia idején nagy családja volt. Több mint 300 év elteltével családja több mint 1000 tagúra nőtt. A kormányzó „A világ legjobb családja” éremmel tüntette ki. Egyszer Taizu császár megkérdezte Zhenget, hogyan lehet egy ilyen nagy családot úgy vezetni, hogy mindenki jól bánjon egymással. „Az őseink tanításait követjük”– válaszolta Zheng.
  • Hagyományos kínai kultúra: Udvariasság (II. rész)

    A hagyományos kínai kultúrában az emberi kapcsolatokkal szemben támasztott elvárásokat világosan meghatározták. A szülőknek könyörületesen kell bánniuk a gyermekeikkel, míg a gyermekeknek tisztelettel kell lenniük szüleik iránt. Az idősebb testvéreknek kedvesnek kell lenniük a fiatalabbakhoz, míg a fiatalabbaknak alázatosnak kell lenniük az idősebbekkel szemben.
  • A bölcs bíró mondása

    Egy gazdának a szomszédja egy vadász volt, akinek vadászkutyái voltak. A kutyafalkát nem tartották rendezett helyen, és gyakran átugrottak a kerítésen, hogy levadásszák a gazda kis bárányait. A gazda ezután megkérte szomszédját, hogy tartsa távol a kutyákat a bárányoktól. A szomszéd beleegyezett, de úgy tűnt, neki nem igazán számít ez az ügy. Néhány nappal később a kutyák ismét átugrottak a kerítésen a szomszéd bárányaihoz, és néhányukat megtámadták és megsebesítették.
  • Hagyományos kultúra: A büntetés mint az önfegyelem eszköze

    Huang Fuji úr a Sui-dinasztia idején (581-618) élt. Amikor hároméves volt, apja meghalt. Nagyapja, Wei Xiaokuan úr kezdte el nevelni és oktatni őt.
  • A reinkarnációról szóló feljegyzésekből: A járványok hírnöke és Tudishen emberként születnek újra

    A Kínai Köztársaság idején valaki összegyűjtötte a reinkarnációról szóló feljegyzéseket, és megírta a Reinkarnációról szóló gyűjtemények című könyvet. Az egyik történet más dimenziókból származó lényeket, nevezetesen a Járványok hírnökét és Tudishen-t (a Talaj és a Föld Istene) írta le, akik emberré reinkarnálódtak. Ezt a történetet most mindenkivel megosztom.
  • Ősi bölcsesség: A pénz megfelelő kezelése (2. rész)

    Tisztesség: Ne törekedj tisztességtelenül megszerzett haszonra! Xie Ting’en, a Jiangxi tartomány Fuzhou városának szülötte, üzletember volt a Qing-dinasztia idején. Tisztelték becsületességéért, és a helyiek „Xi mester” néven ismerték (mivel Jiangxiből származott).
  • Ősi bölcsesség: A pénz megfelelő kezelése (1. rész)

    A cikk középpontjában egy hasonlat állt, amelyben Zhang a pénzt a gyógyszerhez hasonlítja, mivel mindkettő „édes, forró és mérgező”. Azt állítja, hogy a pénz „édes ízű”, mert ez az, ami élvezetes életet biztosít számunkra. Finom étel, kényelmes ruhák és egy ház lesz belőle, amely védelmet nyújt a szél és az eső ellen. Emiatt az „édes íz” miatt mindenki szereti és hajszolja.
  • Ne nézz meg és ne hallgass meg semmit, ami nem felel meg az illendőségnek

    Amit az ember lát az finoman befolyásolja a saját gondolatait és erkölcsi értékeit. Ha egy szemlélet mélyen a szívben gyökerezik, akkor szokássá és egészen természetessé válik. Végső soron egy ilyen szemlélet tükröződik abban, ahogyan valaki viselkedik. Ahogy Konfucius mondta: "Ne nézd azt, ami nincs összhangban az illendőséggel; ne hallgasd azt, ami nincs összhangban az illendőséggel; ne beszélj, ha nincs összhangban az illendőséggel; ne cselekedj, ha nincs összhangban az illendőséggel".
  • A művelőket és a hétköznapi embereket egyaránt tönkreteszi a kéjvágy

    Xuanzang, aki Tang szerzetes karakterét ihlette a Nyugati utazásban, egyszer 19 évre Indiába utazott a buddhista szentírásokat kutatni. Ez a történet több mint 1000 éve tanítja a kínaiakat a hit fontosságára.
  • A ragyogó lótusz

    A lótuszvirág (蓮花 lián huā) egy ázsiai vízi liliom, ami nem csak finom szépsége, terjengő illata és lélek-tisztító hatása miatt ismert. Hiszen mindezek mellett elmondható róla, hogy ez az egyetlen egy mágikus (nem mitikus, ne feledje) virág, mely azzal a képességgel bír, hogy kiemelkedik a sáros vízből a tavakon és kis tavacskákon, hogy egy csodálatos lélegzetelállító virággá alakuljon át.