Ősi művelési történetek

  • Kínai Újév 2014: A Ló éve

    Az emberek, akik a Ló évében születtek nagyon elevenek, aktívak és energetikusak. Elegánsak, függetlenek, kedvesek és keményen dolgoznak. A legmeglepőbb karakterjegyük az erős magabiztosság. Ezért a Ló évében minden embernek magabiztosan kell céljai felé törtetnie, valamint álmai megvalósítása felé, pont úgy, ahogy egy ló vágtat csúcssebességgel a célja felé.
  • A féltékenység következményei

    A kínaiak ismertek arról, hogy értékelik a kedvesség, a jóság és a tolerancia erényeit. Az emberek szégyellik a féltékenységet. Mikor egy jólelkű ember látja más érdemeit, gratulál az érdemeihez, és azon gondolkozik, miért nem sikerült neki, majd megpróbálja jobban végezni a dolgát. Csak azok lehetnek rövidlátásuk miatt féltékenyek mások teljesítményére, akik szűk látókörűek és önzőek. Aggódnak azok miatt, akik felülmúlják őket ma, és akiket el fognak veszíteni holnapra.
  • A Fálun Dáfá gyakorlásom igazol egy mítoszt, amelyet az utókorra hagyott a családom

    Megjósolta a láma, hogy „Egy szent, akinek a vezetékneve Li, el fog jönni, és terjeszteni fogja a Fálun Dáfát. Abban az időben nem lesznek lámák a családunkban, de egyik családtagunk gyakorolni fogja a Fálun Dáfát. Nem könnyű rábukkanni a Fálun Dáfára, és nem is könnyű a gyakorlása. Eleve elrendelt kapcsolatnak kell lennie, és a személynek áldottnak kell lennie. Legyetek jók és kövessétek az erkölcsi normát az időtől függetlenül.”
  • Butaság befogni a fülünket mikor egy harangot készülünk ellopni

    Egy történetben a Tavaszi és Őszi periódusból (i.e. 770-221) egy tolvaj betört egy gazdag család házába, hogy ellopjon egy nagy harangot. Megpróbálta a hátán kivinni. Azonban a harang túl nagyméretű és nehéz volt ahhoz, hogy elvigye. Akkor a rabló talált egy kalapácsot, és apró darabokra szándékozta törni, hogy úgy könnyebben elvihesse.
  • Hagyományos kínai kultúra: A bátorságról, hogy kiálljunk az igazság oldalán

    Mikor Konfuciusz és Szókratész éltek, úgy tűnt, hogy nem az erkölcs volt a norma, de ők ketten nem adták fel. Gondolataik végül nagy jelentősséggel bírtak az évezredek folyamán. Bátorságukra alapozva építették fel személyiségüket és a bátorságuk segítségével alkották meg a kultúrát, amely tartós erkölccsel bírt generációkon keresztül.
  • 5.000 év civilizáció alapjaként terjedt el a Dáfá az emberi világban (1. rész)

    A ragyogó kínai kultúrát az istenek ihlették. Az ember és a természet közti harmónia gondolata a kínai hagyományos kultúra lényege, ami mély hatást gyakorol az emberiség különböző szempontjaira, beleértve az etikát, értékeket és az esztétikai érzéket is. „Az ember és a természet közötti harmónia” jelentéstartalma mélyreható, és magában foglalja Pan Gu legendáját ( http://hu.clearharmony.net/articles/201107/4016.html ), aki megteremtette a világegyetemet, Nuwa legendáját ( http://hu.clearharmony.net/articles/201108/4061.html ), aki agyagból teremtette meg az embert, és Sanhuang legendáját, aki a világ fölött uralkodik. Az együttélés az emberek és az istenek között, a mennyország tisztelete és az istenek imádása olyan fogalmak, melyek őseink kultúrájában gyökereznek.
  • Hagyományos kínai kultúra: Qin Shi Huang császár

    Qin császár édesapja Ying Yiren volt. Fiatal korában Ying a Qin állam egyik hercege volt, de Zhao állam túszaként, száműzetésben élt. Élete túszként nehéz volt, és rendkívüli szegénységben élt. Nagyapja Qin királya volt, de Ying apja nem volt koronaherceg. Yingnek (édesapja számos feleségétől) több mint húsz fivére volt. Őt küldték Zhaonak, mert a királyi családba tartozott, ez bevett szokás volt a Hadviselő Államok időszakában, hogy a szomszédos államok fenntarthassák a békét.
  • Egy művelő szerint a világ: több tízezernyi vágás és fényezés után végül valami értékessé válik

    A „Három Karakter Szentírás” szerint: „A jáde nem válik jádévá faragás és fényesítés nélkül.” Faragva lenni – az egy fájdalmas folyamat. Ezt követően, hosszú távú kitartás és türelem után általában valami értékessé válik a faragott tárgy. A legenda szerint réges-régen egy nagy templom épült egy városban. A templom nagyon szentséges és csendes volt. Az egyetlen dolog, ami hiányzott belőle, az egy Buddha szobor volt a hívők számára, amit imádhatnak. Így a hívek meghívtak egy híres jáde-művest, hogy faragjon egy Buddha szobrot, amelynél kifejezhetik a csodálatukat.
  • Hagyományos kínai kultúra: A Sárga Daru Torony legendája

    A Sárga Daru Torony egyike a négy nagy toronynak Kínában. A Jangce folyó partján áll, és a Hubei tartományi Wuhan városra nyílik kilátás róla. Sok költő – beleértve Cui Hao-t és Li Bai-t is – híres verseket írt a toronyról. Létezik egy legenda, mely szerint a tornyot egy halhatatlan taoista tiszteletére építették.
  • Az ősi kínai naptár

    A legendák és a mitológia egy nagy részét képezik a kínai kultúrának, különösen a kínai naptárral kapcsolatban. A kínai embereknek megvan minden okuk arra, hogy büszkék legyenek ezekre a kincsekre, habár sok közülük mítosznak minősül a modern tudomány szerint.
  • A legnagyobb és legerősebb erkölcsi erő

    Mencius egyszer azt mondta az egyik tanítványának: „A nemes lélek művelésében jártas vagyok. Ez a legnagyobb és legerősebb hatalom. A menny és a föld nemes elmével lesz teletöltve. Egyeznie kell az erénnyel és az erkölccsel, különben hiányozni fog az erő. Emellett folyamatosan erősíteni kell az erényt és az erkölcsöt annak érdekében, hogy ez fenntartható legyen, inkább, minthogy az igazságosság alkalmi cselekedete legyen.” „Légy érzéketlen a gazdagság és magas pozíciók kísértésével szemben, ne viseljen meg a szegénység, és ne légy visszafogott a hatalom által.” Mencius jóindulatú kormányzást javasolt egész életében. Az ügyeiben a feudális urakkal és a nemességgel szemben nem volt sem engedelmes, sem nagyképűen. Az igazságra való törekvése nagyban befolyásolta a későbbi generációkat.
  • Egy üzleti modell az erkölcs alapján

    Konfucius hitt abban, hogy habár az emberek gazdagok és/vagy híresek akarnak lenni, a jóindulat és a magas erkölcsi normák fontosabbak. Jelenlegi társadalmunkban sok üzleti modell létezik. Néhányan az újítást, a versenyzési módokat hangsúlyozzák, felhasználnak különböző csatornákat, tanulják az apró részleteket, a végrehajtás hatékonyságát, a gyorsaság kezelését, stb. Ezeknek a modelleknek a célja, hogy gyorsan gazdagságot építsenek a szoros verseny fényében. Ilyen környezetben lehetnek sikeresek a magas erkölcsi normákkal rendelkező emberek? A válasz: igen.
  • Történetek a kínai történelemből: Sun Yang felismeri az „ezer mérföldes lovat”

    Egyszer Chu király megbízta Sun Yang-ot, hogy találjon egy szép lovat, amelyik „ezer mérföldet tudna futni egy nap alatt”. Sun Yang elmondta a királynak, hogy az ilyen „ezer mérföldes lovak” ritkák, és nehéz megtalálni őket. Azért, hogy találjon egyet, be kellene utaznia az egész világot. Sun Yang jó hírének tudatában a király engedélyt adott neki erre.
  • Konfúciusz és Szókratész: bátorsággal az igazság oldalára állni

    Konfúciusz írásaiban Xianwen, az Északi Wei dinasztia császára (454-476), aki félig kínai, félig xianbei volt, választ adott a törvény alapvető kérdéseire. "Egy jóindulatú ember nem aggódik, egy tanult embert nem lehet megzavarni, és egy bátor ember nem fél" - mondta Xianwen. A bátorság egy alapvető erény, ami szükséges egy tökéletes birodalom megalapításához. Sok történelmi feljegyzés létezik bátor emberekről mind nyugaton, mind keleten.
  • Egy történelmi kérdés: Miért fárasztják az ősi zenék az embereket?

    „A versek könyve azt mondja: ’Az elődeink csak akkor voltak hajlandóak meghallgatni egy darabot, ha az szigorú és harmonikus volt’. Mivel szigorú, bárki tiszteletet mutat, mivel harmonikus, barátságossá tesz bárkit. Mikor valaki tiszteletteljes és udvarias, mi az, amit nem lehet megtenni? Egy ország uralkodójának óvatosnak kell lennie az ízlésében. A tisztségviselők azt követik, amit az uralkodó kedvel. A köznép utánozni fogja, ami a felsőbb rétegben népszerű."