Ősi művelési történetek

  • A tanulás, gondolkodás nélkül hiábavaló erőfeszítés

    Amikor valaki tanul, akkor képes arra, hogy megjegyezze a szöveg tartalmát és a későbbiekben fel tudja idézni, hogy mit tanult korábban. Azonban gyakran csak felszínesen érti meg az ember a gondolatokat és nem látja azok mélyebb jelentését. Sokan nem kötik össze a tanultakat a valósággal, ami azt jelenti, hogy azt, amit megtanultak, nem tudják használni. Ez által a tanulás felszínessé válik. Ezt úgy tudjuk megjelölni, mint „az információk magunkba szívását, azok megemésztése nélkül”. Látja ugyan az ember az alapelveket, azonban nem képes azokat a gyakorlatba átültetni. Mechanikusan tanul, anélkül, hogy feldolgozná azt, amit éppen megtanult.
  • Mesék az ősi Kínából: Épségben visszatér az egész jáde

    Egy öreg kínai elmondása szerint ha két tigris harcol egymással, az egyik vagy megsebesül, vagy meghal. Az emberi lények is versenyeznek és harcolnak egymással, de ők képesek a bölcsességre, mely megakadályozza a konfliktust, vagy barátságot hoz létre. Az ilyen bölcsesség segített megőrizni a sértetlen jádét a Zhao királyság számára.
  • Bölcsesség az ókori Kínában: a konfucionista bölcsesség a másokkal való bánásmódról

    Konfuciusz rámutatott arra, hogy a jóindulat, ill. jóság nemcsak egy politikai ideológia, hanem egy erkölcsi mérce is. "A másokról való gondoskodás" kifejezi a jóindulatot és elősegíti a "hűséget és a türelmet." Ez az ideológia mélyrehatóan befolyásolta a kínai hagyományos erényt és igazságérzetet, valamint a jóság és türelem fogalmait. Napjaink társadalmában is egy mely értelemmel rendelkezik.
  • Történetek a történelemből: Jó cselekedetekkel elnyerni egy istenség tiszteletét

    "Én nem tettem semmi igazán jelentőségteljes jótettet, kivéve azt, hogy búzát vettem rendes áron, amikor az érett volt. Aztán a következő évben az eredeti áron adtam el az embereknek, mikor nehéz idők jártak. Ugyanazon az áron adtam el, amin én ezt megvettem. Semmit sem vesztettem ezzel, de megoldotta a válságot." Miután hallotta, amit Mr. Huang mondott, Mr. Zhang felsóhajtott. Tisztelettel hellyel kínálta Mr. Huangot, majd mélyen meghajolt előtte.
  • Egy ősi történet a házasságtörés következményeiről

    Mikor az ikrek 31 évesek lettek, elmentek, hogy tartományi vizsgát tegyenek. A vizsgaidőszak alatt egy csinos, fiatal özvegy élt annak a lakásnak a szomszédságában, ahol a testvérek laktak. Egy idő után megpróbálta elcsábítani az idősebb testvért. De az idősebb testvér szigorú szavakkal elutasította. Aggódott, hogy az asszony elcsábítja az öccsét, ezért elmondta az öccsének, hogy mit tett az asszony és azt tanácsolta neki: „Te és én teljesen egyformák vagyunk. Ő el akart csábítani engem. Nagyon valószínűleg megpróbál majd téged is elcsábítani. Nem szabad engedned a csábításának és elveszítened az erényedet!” A fiatalabb testvér bólintott...
  • Régi idők történetei: a házasság előre elrendelt – egy férjnek és egy feleségnek tisztelettel kell kezelniük egymást

    A Tang dinasztia alatt élt egy ember Kínában, Duling-ban, akit Wei Gu-nak hívtak. Fiatal korában árva lett. Miután felnőtt, minél hamarabb meg akart házasodni és családot akart alapítani. Megbízott valakit, hogy keressen számára egy feleséget, de nem járt sikerrel. Yuanhe (i.e. 806-820) második évében Qinghe területén utazott és egy fogadóban szállt meg Sogcheng város déli részén. Egy vendég a fogadóban azt ajánlotta neki, hogy megkéri számára Sima Panfang lányának kezét, aki Songcheng-ben élt. Egy találkozót tűztek ki a következő napra a Longxing templom bejáratához, hogy megvitassák az ügyet ...
  • Néhány szó Konfuciusról, az erényről és a lakóhely kiválasztásáról

    Aztán milyen fajta emberek az erkölcsösek? Egy erkölcsös ember olyan valaki, akinek fennkölt ötletei vannak, aki másokkal engedékenyen bánik. Ha valaki támogatná, hogy egy magas rangú vezető igazságtalan dolgokat csináljon – mint az ártatlan emberek megölése –, egy erkölcsös ember biztosan nem teszi ezt. Egy erényes ember törődik az emberekkel maga körül ugyanúgy, ahogy a távolabb lévőkkel is, és amit tesz, az mindenki számára előnyös. Vannak emberek, akik hazudnak és csak a családjukra ügyelnek, egy erényes ember ezt szégyenletesnek tartja.
  • Xiao Yan, Wu uralkodó a Liang Dinasztiából—Kína első „Szerzetes Uralkodója”

    Xiao Yan, a Han Dinasztia miniszterelnökének, Xiao He-nek a leszármazottja volt. Xiao Yan 86 évet élt, és 48 évig irányította a nemzetet. A kínai uralkodók között Qin Shi Huang (259 kr.e.- 210 Kr.e.az egyesült Kína első uralkodója, Xiao Yan élvezte a második leghosszabb életet. Xiao Yan egy ritka uralkodója volt a kínai történelemnek, mivel ő tehetséges volt úgy az irodalomban, mint a harci készségben is. Zizhi Tongjian alapján [irodalmi: „Átfogó Tükör a Kormány megsegítésére”, egy híres kínai történelemkönyv, amelyet a nagy történész Sima Guang írt, (1019-1086) amely 16 dinasztiát foglal magában és 1363 éven keresztül haladt]. Xiao Yan\ Wu uralkodó a Liang Dinasztiából jó volt az írásban és az irodalomban, Ying Yan g-ban, megérzésben, lovaglásban, íjászatban, írásritmusban. Cao kalligráfiában (teljesen folyóírás), valamint Li (papi írásban), és a Go-ban (egy ősi táblajáték) úgyszintén. „A természetes tehetségei az irodalomban és a harci művészetben kimagasló hírnevet szereztek neki, már hét- nyolc éves korában.
  • Történet a régi Kínából: Egy nemes ügy érdekében feláldozott élet megérintette az ellenség  szívét

    Ha van egy barátságunk, nagyon fontos benne a hűségre hangsúlyt fektetnünk. A barátság nem attól függ, hogy valaki gazdag, nemes, szegény, vagy mennyire tekintélyes. Nem befolyásolhatja az egészség, a halál, különféle problémák, vagy a boldogság. E helyett megmutatja a hűséget, hogy valaki egy barátság kedvéért képes-e vállalni a kockázatot. Egy hatalmas lélekre vall, ha egy ilyen helyzetben az életét áldozza valaki, miközben megpróbál segíteni máson, és támogatni őt. Ez az igazságosság és őszinteség tiszta megtestesülése.
  • A “Maradj szorgalmas hajnaltól az alkonyat sötétjéig” kínai mondás eredete

    „A három klasszikus karakter” egy gyermekek számára készült könyv Wang Yinglin-től, a 13. századból. A könyv minden sora három karakterből áll és mindig négy mondat képez egy csoportot. A gyerekek nagyon szívesen olvassák ezeket a rímelő verseket. Ezen kívül nagyon érdekes olvasmány és nevelési célú. Az elmúlt évszázadok során is egy népszerű tankönyv maradt. Első megjelenése óta többször átvizsgálták. A jelenlegi verziója, a "Három Klasszikus Karakter" összesen 1500 írásjelből áll. De ez magában foglal számos különféle területet, mint például az etika, a csillagászat, a földrajz, a történelem és az oktatás.
  • Történetek a régi Kínából: Jiang Xinkui, a fia halálából tanult meg egy égi alapelvet

    Qianlong császár uralkodásának 54. évében Jiang Xinhui volt a Yiliang kerületben található Diannan kormányzója. A megyében történt egy gyilkosság. Az áldozat egy nagyon szegény családból származott. Az a személy, aki a gyilkosságot elkövette pedig egy igen nagy, és gazdag család tagja volt. Megpróbálta megvesztegetni Jiang Xinhui-t, hogy ezzel jóvátegye a dolgot. Jiang elutasította a pénzt, de a fia elfogadta, anélkül hogy ezt közölte volna édesanpjával.
  • Kínai sárkány - a nemes és a jó jelképe

    Mi az, ami miatt e legendás mitikus lény olyan sok figyelmet kapott az ősi tradíciókban? A kínai kultúrában a sárkány már 5.000 évvel ezelőtt is fontos szerepet játszott. Az európai kultúra értelmezésével szemben, náluk egy bölcs békés lény, akit nagyra becsültek és tisztelettel bántak vele. A helyi asztrológiának is részét képezte.
  • Régi művelési történetek: Jóság

    A férfi megkérdezte a szerzetest: „Tényleg nagyon éhes vagyok és lassan megfagyok. Az egész családom beteg és életveszélyben vannak. Ha bármilyen lehetőséged van, kérlek segíts életben maradnunk a következő pár napon, kérlek segíts jóságoddal és irgalmaságoddal.“ A szerzetes megsajnálta, de nem talált semmit, amit odaadhatott volna a férfinak. Felnézett egy mindenkitől imádott buddha szoborra. Levette az egyik aranygyűrűt a szobor hátáról és átadta a szegény férfinak mondván: „Vedd el és cseréld be pénzre“.
  • Régi művelési történet: A beszéd művelése

    Jiaye (ejtsd: Csia-je) Tathagáta ideje alatt volt egy fiatal szerzetes, aki jól tudott énekelni. Ezen képessége miatt lenézett a többi szerzetesre, akikkel együtt énekelt dicsdalokat buddha tiszteletére. Úgy hitte, hogy tiszta, gazdag és mély hangjával különb minden szerzetesnél. Arcátlanul viselkedett és állandóan azt mutatta, milyen különleges is ő. Egy rekedt hangú idős szerzetes nem tudta olyan szépen énekelni a dicsdalokat. A fiatal szervezetes állandóan kinevette és azt mondta neki, milyen rossz a hangja. Persze nem tudta, hogy az idős szerzetes már elérte az arhat-szintet.
  • Történetek a régi Kínából: Semmit nem nyert, semmit nem veszített

    Li Shisheng a császári akadémia tagja volt (az akadémia feladata a titkos kormányokmányok igazgatása volt) a Szong dinasztiában, az ősi Kínában. Egy nap mint teljhatalmú képviselő Gaoli-ba (a mostani Korea) küldték. Egy Yu Ying nevű tiszt kísérte útján asszisztenseként. Miután missziójukat sikeresen teljesítették, Li Yu tisztre bízta az ajándékokat, amiket utuk alatt kaptak. Mikor hazafelé tartottak, Yu Ying észrevette, hogy a csónakjuk léket kapott és elkezdte félteni a vagyonát, hogy az nedves lesz. A selyem ruhákat és any