A sárkány Kelet-Ázsiában, a négy mitológiai tó királya – a vizek, a folyók, a tenger és az esőké. Az emberek úgy hitték, hogy a sárkány egy aprócska állatkaként születik a világra, majd az idők során a vízben nő meg hatalmas méretűre. Érdekes módon nagyon korán felfedezték Kínában, hogy a közeli, felszín alatti vízfolyások, könnyen földrengéseket válthatnak ki. Ezeket „sárkány áramlatoknak” nevezték. Így lett ő a víz alatti királyságának és a föld alatti birodalmának uralkodója, ahol erős testőrként vette körül gazdag kincseit. Ha a sárkányra kevésbé figyelnek, azt jelenti, hogy természeti katasztrófák következnek be. A hagyományos legenda szerint Peking, „a keserű víz országa” nevet azért kapta, mert ott magukra haragították a sárkányt.
A sárkány ábrázolása a mai modern időkben is állandóan változik. Vannak hal, madár, kígyó alakú sárkányok is, de egyéb más érdekes alakban is megjelenhetnek. Gyakran lehetett látni a régi képeken a sárkányt egy titokzatos drágakő közepében, a bölcsesség gyöngyeként, melynek kínai karaktere a "Shou", ami halhatatlanságot jelent.
A Han-dinasztia óta a mitikus állat a császári méltóság jelképe – csak a császárok e dísztárgyain lehetett ábrázolni ezeket a sárkányos ábrázolásokat.
Számos kínai tintafestő csak sárkányos ábrázolásokat festett. Egy Li Yi nevű festő elmondta, hogy azért nem merte tökéletesen megfesteni a sárkány alakok szemét, mert attól félt, hogy ettől esetleg életre kel.
A cikk forrása: Österreichischer Falun Dafa Newsletter
* * *