A kínai gyógynövény és a Fálun Dáfá története

A kínai gyógynövények eredete Shen Nong-hoz fűződik, akit a kínai történelemben „Medicin Buddha”-ként ismertek. A régi időkben nem tudták az emberek Kínában, hogy hogyan kezeljék a betegségeiket, amikor megbetegedtek. Shen Nong magához ragadott egy isteni pálcát, hogy több száz fűhalmot különféle gyógynövényekké változtasson. Megtanította az embereknek, hogy hogyan tudják ezeket használni, és besorolta őket ízük és jellemvonásaik alapján.

Shen Nong írt egy könyvet, ’Shen Nong gyógynövény orvossága’ címmel. Ebben a könyvben a gyógynövényeket felső, középső és alsó osztályba sorolta. A felső osztályban 120 gyógynövényfajta volt. Arra használták őket, hogy megőrizzék az emberek egészségét és meghosszabbítsák az emberi életet. A középső osztályban is ugyanúgy 120 növény volt. Ezek arra szolgáltak, hogy az emberek szelleme megpihenhessen és megerősítették az emberi test energiáját. Az alsó osztályban 125 gyógynövényfajta volt. Ezeket gyógykezelésekhez alkalmazták.

A történelemben ezt a könyvet a kínai gyógynövényekkel való orvoslás klasszikus művének tartották. Shen Nong természetfeletti képességekkel rendelkezett. Azt mesélik, hogy a teste átlátszó volt, a gyomra pedig kristályból volt. Ő maga ízlelte, osztályozta és gyűjtötte a növényeket. A növények hatását a testén lehetett látni. Majd átadta a gyógynövénykezelések használatát és hatásosságát a hétköznapi embereknek. Shen Nong nagyban hozzájárult az emberek egészségéhez és a jólétéhez. Az őt követő generációk mind élvezték munkája hasznát, és „Medicin Buddha”-ként tisztelték.

Ez a legenda a Fálun Gong gyakorlásának hasznára emlékeztet engem. Az emberek láthatják és érezhetik, ahogyan szellemileg és testileg egyre jobban vannak, miután a Fálun Gong gyakorlatait végezték.

1999. július 20-a előtt (a nap, amelyen a Fálun Dáfá-t Kínában jogtalanul betiltották) Kínában korahajnalban a parkokban, kertekben, játszóterekben és lakónegyedekben mindenhol látni lehetett a Fálun Gong művelőket, ahogy azok gyakorlataikat végezték. Az emberek közt szájról szájra terjedt a gyakorlat előnye, melyeket az „Őszinteség, Könyörületesség, Tolerancia” elveinek követésének a hatására tapasztaltak meg. A művelési tapasztalataikat elmondták a barátaiknak, rokonaiknak és a gyakorlótársaiknak.

Sok fényképet láttam, köztük sok olyan gyakorlóról is láttam képeket, akiknek a teste úgy nézett ki, mintha átlátszóak lettek volna. Ez nagyon meglepett. Később értettem meg, hogy ez a Dáfá egyik csodája volt, és hogy ez a gyakorlókat arra buzdította, hogy legyenek szorgalmasabbak. Sok más ember ennek hatására elkezdett Fálun Dáfá-t gyakorolni, amitől nagyon pozitív módon megváltoztak és kifejlődött a könyörületességük.

A könyörületesség témája emlékeztet engem arra a pillanatra, amikor első alkalommal láttam a Shen Yun-t (Divine Performing Arts). Éreztem a könyörületesség erejét, ami a művészekből sugárzott, a mosoly az arcukon olyan tiszta és könyörületes volt. Úgy éreztem, mintha a nézők közül sokan mások is átélték volna ezt és látszólag egybeolvadtak ezzel a közeggel, mely a gondolataikat felnyitotta egy sugárzó jövő számára. A táncosok teste őszinte energiákat sugárzott, mely átlátszó, tiszta és világos volt. A nézők azt a benyomást keltették bennem, mintha ők is képesek lennének érezni ezt a könyörületességet, mely elért a szívükhöz, megtisztította azt és békét hozott nekik.