Konfucius azt mondta: „Mikor keresed a lakhelyedet, egy helyet keresel, ahol az erkölcsök és az emberiesség a legjobb. Hogyan tekinthető valaki egy bölcs embernek, ha olyan helyet választ, ahol nincsenek erkölcsös emberek?”
Aztán milyen fajta emberek az erkölcsösek? Egy erkölcsös ember olyan valaki, akinek fennkölt ötletei vannak, aki másokkal engedékenyen bánik. Ha valaki támogatná, hogy egy magas rangú vezető igazságtalan dolgokat csináljon – mint az ártatlan emberek megölése –, egy erkölcsös ember biztosan nem teszi ezt. Egy erényes ember törődik az emberekkel maga körül ugyanúgy, ahogy a távolabb lévőkkel is, és amit tesz, az mindenki számára előnyös. Vannak emberek, akik hazudnak és csak a családjukra ügyelnek, egy erényes ember ezt szégyenletesnek tartja.
A történelemben, mikor a kormányzati hivatalnokok erkölcsösek voltak, a nemzetet jól igazgatták és az uralkodó élvezte a megbecsülést és a méltóságot. Mikor a hivatalnokok nem voltak erényesek, a nemzet egy szörnyű állapotban volt, és az uralkodót lecserélték vagy még meg is gyilkolták. Az uralkodók, akik megértették ezt az alapelvet, erényes embereket választottak a hivatalok élére, és az ország békében volt. A Shang dinasztia Tang császára és a Zhou dinasztia Wu császára bölcs volt és erényes embereik voltak a hivatalnokaik, tehát a nemzet harmóniában és békében élt. Azonban Xia dinasztiában Jie császár és a Shang dinasztiában Zhou császár nem tekinthető erkölcsösnek, elvesztették a hatalmukat és a pozíciójukat is.
* * *