Kevéssé ismert történetek a történelemből: Lao-ce, Konfuciusz és Sákjamuni (2. rész)

Facebook Logo LinkedIn Logo Twitter Logo Email Logo Pinterest Logo

1. rész

(en.Minghui.org)


Konfuciusz

Konfucius családneve Kong, a keresztneve Qiu, egyébként Zhongni néven is szólították. Zou Yi-ben, Chanping településen, Lu államban született Kr.e. 551-ben. Miután felnőtt, Konfuciusz egy ideig kisebb hivatalnok volt, aki a raktárkezeléséért felelt, ahol tisztességesen és precízen kezelte a pénzt és a gabonát. Később egy állattartó gazdaság vezetője is volt, és mivel jól gondozta az állatokat, ezért előléptették egy építési projekteket irányító tisztviselővé. Konfuciusz a kínai mértékrendszer szerint 9 láb 4 hüvelyk magas volt [egy láb(chi) akkoriban 20-22cm-nek felelt meg], ezért "Hosszú Embernek" nevezték, és úgy tartották, hogy különbözik másoktól.


Miután visszatért Lu államba, Zhou-ban tett látogatásából és megismerte Zhou szertartási rendszerét, egyre több tanítvány jött Konfuciushoz tanulni. Elmondható, hogy Konfuciusz volt az első olyan személy a kínai oktatás történetében, aki magánúton tanította a diákjait. Előtte az iskolákat a kormány működtette. Konfuciusz népszerűsítette a magániskoláját, különféle diákokat fogadott, és előmozdította az oktatást az egyszerű emberek körében. Terjesztette a tudást a társadalomban, és nagyban hozzájárult az ókori oktatáshoz.


Amikor Konfuciusz 35 éves volt, Qi államba ment, ahol Qi hercege, Jing konzultált Konfuciusszal az ország kormányzásának módjáról. Konfuciusz azt mondta: "A császárnak úgy kell viselkednie, mint egy császárnak, a tisztviselőknek úgy kell viselkedniük, mint a tisztviselőknek, az apáknak úgy kell viselkedniük, mint az apáknak, a fiúknak pedig úgy kell viselkedniük, mint a fiúknak". Ezt hallva Jing herceg így válaszolt: "Teljesen igazad van! Ha a császár nem úgy viselkedik, mint egy császár, a tisztviselők nem úgy viselkednek, mint a tisztviselők, az apák nem úgy viselkednek, mint az apák, és a fiúk nem úgy viselkednek, mint a fiúk. Még ha bőven van is étel, hogyan vehetném rá őket, hogy megegyék azt?" Egy másik alkalommal, amikor Jing herceg ismét konzultált Konfuciusszal az ország kormányzásának elveiről, Konfuciusz azt mondta: "A legfontosabb dolog egy ország kormányzása során, hogy takarékosan bánjunk a költségvetéssel, és minden pazarlást szüntessünk meg".


Jing herceg örült a tanácsnak, és azt tervezte, hogy földet ad Konfuciusznak Ni Xiben. Tanácsadója, Yan Ying azonban lebeszélte erről, mondván: "Az ilyen tudósok nagyon jók a beszédben. Nem lehet őket törvényekkel irányítani. Büszkék, akaratosak és önfejűek. Sokat törődnek a temetés szervezésével, és hajlandóak minden vagyonukat kimeríteni a nagyszabású temetésekért. Mindenütt lobbiznak, pozíciókat és fizetést keresnek. Ezért nem lehet velük kormányozni az országot. Konfuciusz most a megjelenést, az öltözködést és a személyi díszeket hangsúlyozza; bonyolult szertartásos etikettet határoz meg az udvarba való be- és kilépésre; és fáradságos munkával hirdeti az illemszabályokat. Még több generáció után sem leszünk képesek elsajátítani és folyékonyan kezelni ezeket a felesleges és túlságosan bonyolult formaságokat. Ha azt reméled, hogy megváltoztathatod Qi szokásait, attól tartok, hogy ez nem jó ötlet." Yan Ying tanácsát megfogadták. Ettől kezdve, bár Jing herceg továbbra is udvariasan találkozott Konfuciusszal, de többé nem kért tanácsot a szertartásokkal kapcsolatban. Konfuciusz hallotta, hogy Qi állam néhány tisztviselője ártani akar neki. Jing herceg azt mondta Konfuciusznak: "Öreg vagyok, és nem tudok már többé tisztséget adni neked", ezért Konfuciusz elhagyta Qit, és visszatért Lu államba.


Bár Konfuciusz Lu országba visszatérve nagyszerű dolgokat ért el a politikában, és számos fontos eredményt mutatott fel, kormányzati tisztségviselőként nem volt zökkenőmentes az útja. Egy alkalommal a herceg által rendezett, az égnek áldozatot bemutató szertartáson San Huan királyi tanácsos szándékosan nem kínált fel Konfuciusznak egy darab húst, ami a Zhou etikett rendszerében az egyik legsúlyosabb büntetés volt. Konfuciusz tudta, hogy Lu kormányában már nem sok jövője lesz, ezért elhagyta az országát, és azon töprengett, hogy előadásokat tart az eszméi népszerűsítésére.


Konfuciusz ekkor körülbelül 50 éves volt. Fáradhatatlanul dolgozott, tanítványaival különböző országokba utazott, hogy népszerűsítse eszméit. Azonban egyik ország sem fogadta el az elképzeléseit. Amikor 63 éves volt, Konfucius visszatért Lu-ba, de ott sem kapott fontos pozíciót. Ezután Konfuciusz nem törekedett többé semmilyen hivatalos pozícióra.


Bár akkor már nagyon öreg volt, Konfuciusz gondolatai élete utolsó kilenc évében voltak a legragyogóbbak. Ez idő alatt Konfuciusz a diákok tanításának és a könyvek írásának szentelte magát. A konfucianizmus mint filozófiai rendszer ebben az utolsó kilenc évben alakult ki.


Konfuciusz idején a Zhou-udvar hanyatlóban volt, és a szertartási rendszer valamint a zene mind megromlott. Még a "Shi (vers)" és a "Shu (könyv)" is tökéletlen volt. Konfuciusz tanulmányozta a Xia, Shang és a nyugati Zhou dinasztiák szertartási rendszereit, és beleszerkesztette őket a "Shang Shu"-ba és a "Li Ji"-be. Miután Weiből visszatért Lu-ba, Konfuciusz elkezdte a versek és a zene helyreállítását, és visszaállította a "Ya" és a "Song" eredeti dallamát. Abban az időben több mint háromezer verset hagytak hátra az ókori időkből. Konfuciusz törölte a duplikációkat, és kiválasztotta azokat, amelyek megfelelő tartalommal rendelkeztek az illendőség és az igazságosság tanításához. A versgyűjtemény elején egy a férfi és a nő közötti vonzalmakról szóló vers állt. Konfucius mind a 305 verset el tudta játszani és el tudta énekelni sorrendben a "Shao", "Wu", "Ya" és "Song" dallamára. Így a korábbi dinasztiák zenei rendszerei helyreálltak, és megfelelően adták tovább azokat.


Későbbi éveiben Konfuciusz érdeklődéssel tanulmányozta A változások könyvét. Olyan szorgalmasan tanulmányozta a könyvet, hogy többször is elhasználta azt a nyersbőrdarabot, amely a könyvet összefűzte. Azt mondta: "Hadd éljek még néhány évet, hogy teljesen megérthessem és elsajátíthassam a könyvben szereplő szavakat és elveket".


Konfuciusz azt mondta: "Egy úriember azért aggódik, hogy a halála után nem hagy maga után jó hírnevet. Ha az én tanácsaimat nem lehet alkalmazni, akkor mivel járulok hozzá, hogy jó nevet hagyjak hátra magam után a társadalom számára?". Ezért írta meg a "Tavasz és ősz" című művét Lu történelemkönyvei alapján, kezdve Yin Lu Gong első évétől (Kr. e. 722) a Lu Ai Gong tizennégy évével befejezve (Kr. e. 481), amely magában foglalta Lu tizenkét hercegét. Középpontjában Lu állt, és a Xia, a Shang illetve a Zhou dinasztiák hagyományainak átörökítését támogatta. A könyv szavai egyszerűek, jelentésük mégis átfogó. A könyvben Wu és Chu ország hercegeit lefokozták "nemeseknek" nevezve őket. A Zhou-dinasztia végén a császár elvesztette minden hatalmát. A hadviselő államok hercegei arra kényszerítették a császárt, hogy csatlakozzon hozzájuk egy találkozóra. Az esemény a könyvben így lett feljegyezve: "Zhou-dinasztia Xiang császára eljött He Yanghoz vadászni". Sok ilyen példa van benne. A "Tavasz és ősz" a történelmi eseményeket az író saját elképzelései alapján ábrázolja, ez a "Tavasz és ősz" írói technikájaként ismert.


Végül Konfuciusz befejezte a "Shi (vers)", a "Shu (könyv)", a "Li (szertartás)", a "Yue (zene)", a "Yi (változások)" és a "Tavasz és Ősz" szerkesztését, amelyeket "Liu Yi (hat művészet)" néven emlegetnek. Konfuciusz a "Shi (vers)", a "Shu (Könyv)", a "Li (Szertartás)" és a "Yue (Zene)" című könyveket tankönyvekként használta a tanítványai tanításához. Körülbelül háromezer tanítványa volt (akik közül 72, jóképességűnek és erényesnek volt ismert). Még ennél is többen voltak, akik különböző vonatkozásokban megkapták Konfuciusz tanítását, de hivatalosan nem voltak bejegyezve tanítványaiként.


Amikor már közel járt halálához, tanítványa Zi Gong meglátogatta őt. Konfuciusz sóhajtott és így énekelt: "A Tai-hegy összeomlik! A főoszlop el fog törni és a filozófus meg fog halni!" Konfuciusz szeméből éneklés közben könnyek folytak, és azt mondta Zi Gongnak: "A világ már régóta elveszítette az egyetemes Taót. Senki sem fogja követni a tanácsaimat..." Hét nappal később Konfuciusz 73 éves korában meghalt Ji Chou napján, Kr. e. 479 áprilisában.


Szavai és viselkedése alapján Konfuciusz tanítványai szerkesztették meg a "Nyilatkozatát", és ez lett a legközvetlenebb és legmegbízhatóbb anyag, amely alapján ma Konfuciuszt megértjük. Konfuciusz elmondta az embereknek, mi a Középút, és ezzel megalapozta az emberi lét mércéjét, amely a jóindulat, az igazságosság, az udvariasság, a bölcsesség és a bizalom. Óriási hatással volt Kína, sőt egész Délkelet-Ázsia történelmére és kultúrájára is.


A híres történész, Sima Qian, egyszer azt mondta: " ’A vers’ a következő sorokat tartalmazza: ’Magas, mint egy hegy, hogy az emberek tiszteljék, és nagy, mint a Tao, hogy az emberek kövessék’. Az ókori idők óta sok császár és erényes ember létezett, akik befolyásos és ragyogó hivatalnokok voltak, amikor éltek, de semmit sem hagytak maguk után, amikor meghaltak. Konfuciusz hétköznapi ember volt, de a tudósok nagy tanítónak nevezték. A császároktól és hercegektől kezdve az egyszerű emberekig, akik a "Hat Művészetről" beszéltek, mindannyian Konfuciusz elméleteit tekintették a legmagasabb alapelvnek. Elmondható, hogy Konfuciusz a legfőbb szent." Sima Qian értékelése meglehetősen pontosnak tekinthető.


Először angolul publikálták a PureInsight.org webhelyen.

***


A hu.Clearharmony.net oldalon közzétett minden cikk, grafika és tartalom szerzői jogvédelem alatt áll. A nem kereskedelmi célú sokszorosítás megengedett, de a cikk címének feltüntetése és az eredeti cikkre való hivatkozás szükséges.


Forrás: Little-Known Stories from History: Lao Zi, Confucius, and Shakyamuni (Part 2)

* * *

Facebook Logo LinkedIn Logo Twitter Logo Email Logo Pinterest Logo