(de.minghui.org)
A konfuciánus klasszikus „A rítusok könyve” leírja az emberek közötti kapcsolatokkal szembeni elvárásokat: Egy embernek méltóságban kell élnie, az idősebb generációknak védeniük és gondoskodniuk kell a fiatalabbakról, a fiatalabbaknak pedig tiszteletben kell tartaniuk és engedelmeskedniük kell az idősebbek kívánságainak. Egy királynak nagylelkűnek kell lennie, egy tisztviselőnek pedig hűségesnek a királyhoz.
Az alábbiakban néhány példát mutatunk be ezekre a hagyományos kapcsolatokra.
Bölcsesség, bátorság és nagyszerűség
Lu Zhonglian, a Hadakozó fejedelemségek korából (i. e. 475-221) származó tudós és bölcs, a hagyatékáról volt ismert.
A Qin és Zhao királyságok közötti hároméves nagy csata után Zhao vereséget szenvedett, és több mint 400.000 katona halt meg. Kr. e. 260-ban Qin Handan (a mai Hebei tartomány) csapatai körülzárták Zhao fővárosát. Wei királya, aki meg akarta menteni a helyzetet, visszatartotta csapatait, és elküldte Xin Yuanyant. Ez utóbbinak az volt a feladata, hogy meggyőzze Zhao királyát és Pingyuan herceget, hogy adják meg magukat Qinnek. Mindketten bizonytalanok voltak, hogy mit tegyenek.
Lu Zhonglian, aki akkoriban Zhaóban tartózkodott, megkérte Pingyuan herceget, hogy szervezzen egy találkozót Xin Yuanyannal. Ezen a találkozón Lu elmagyarázta, hogy a Qin királyság felhagyott az udvariassággal, és katonai erővel igázott le más királyságokat. Qin az értelmiségieket is elcsábította a hatalmával, és rabszolgasorba taszította a köznépet. Ha Qin királya legyőzné a többi királyságot, Wei és a többi királyság a vazallusává válna, és mindenki szenvedne, beleértve Xint is.
Meggyőzte Xint, és az felhagyott azzal, hogy megadásra unszolja Zhaót. Amikor Qin csapatai ezt megtudták, 50 lit (25 kilométert) vonultak vissza. Ugyanakkor Wei csapatai úton voltak erősítésként, ami arra késztette Qin csapatait, hogy visszavonuljanak.
Pingyuan herceg ünnepélyes szertartást akart tartani, hogy megköszönje és 1000 aranyat adjon neki. Lu visszautasította a pénzt, mondván, hogy egy tudós számára az a legfontosabb, hogy segítsen másoknak a szükségben. „Ha pénzt vesz el érte, akkor nem különbözik egy kereskedőtől” – mondta mosolyogva, és távozott.
Később valami hasonló történt. Yue Yi, a Yan királyság egyik kiemelkedő hadvezére betört Qibe és meghódította a királyság nagy részét. Tian Dan tábornok Qiből védekezett, és több várost visszafoglalt. A Yan Királyságból (a mai Shandong tartományban) való Liaocheng tábornokot bízták meg a város védelmével, aki nagyon sikeres volt.
Lu azt javasolta Tian tábornoknak, hogy tartózkodjon a város megtámadásától, hogy elkerülje a további veszteségeket. Közben Yan levelet írt a tábornoknak, amelyben rámutatott, hogy értelmetlen minden erejét egy olyan város védelmére fordítani, amely annyira messze van a hazájától, szövetségesek és támogató csapatok nélkül, és ezzel ártatlanok életét veszélyezteti. A levél elolvasása után a tábornok három napig sírt, majd öngyilkos lett. Tian tábornok Qiből ezután visszafoglalta a várost. Qi királya meg akarta tisztelni Lút, és címet akart adni neki, de Lu csak megköszönte, és elment.
Két körte több mint 1000 embernek
Zheng Lian-nek a Ming-dinasztia idején nagy családja volt. Több mint 300 év elteltével családja több mint 1000 tagúra nőtt. A kormányzó „A világ legjobb családja” éremmel tüntette ki.
Egyszer Taizu császár megkérdezte Zhenget, hogyan lehet egy ilyen nagy családot úgy vezetni, hogy mindenki jól bánjon egymással. „Az őseink tanításait követjük” – válaszolta Zheng. A császár le volt nyűgözve, és két körtét ajándékozott Zhengnek. Aztán titokban elküldött valakit, hogy kövesse Zhenget, és figyelje meg, hogyan bánik a két körtével.
Amikor hazatért, Zheng összehívta az összes családtagját, és több mint 1000-en álltak az udvaron mindkét oldalon. Miután megköszönték a császár nagylelkűségét, Zheng két nagy kád vizet kért. Ezután szétnyomta a két körtét, és mindkét dézsába tett egyet-egyet. Ezután mindenki kapott egy csésze körtés vizet, hogy igyon belőle.
A császár meglepődve és örömmel fogadta ezt a hírt, és egy hivatalos címet ajánlott fel Zhengnek. Zheng azonban ezt visszautasította, előrehaladott korára hivatkozva.
Az idősek gondozása
A Xiao Jing (A szülők tiszteletének klasszikusa) azt mondja, hogy az ember teste a szüleitől származik, és nem szabad könnyelműen ártani neki. De amikor az embernek a szüleinek kell segíteni, akkor azt habozás nélkül meg kell tennie.
Ji Yang az Északi és a Déli dinasztia idején (420-589) Xiangzhou városának tisztviselője volt. Amikor 15 éves volt, apját jogtalanul feljelentették és letartóztatták. Mivel túlságosan szégyellte magát, hogy kihallgassák, az apja inkább beismerte a hamis vádakat, és ezért ki kellett végezni.
Bár még fiatal volt, Ji elment a tisztviselőkhöz, és megkérdezte, hogy kivégezhetik-e őt az apja helyett.
Meglepő módon Wu császár Liangból arra kérte Cai Fadu tisztviselőt, hogy legyen szigorú a fiúval.
„A császár beleegyezett abba a kívánságodba, hogy az apád helyett halj meg. Ez nem vicc, kérlek, vedd komolyan. Ha ez valaki más ötlete, tudasd velem, és figyelembe fogjuk venni” – mondta Cai.
„Több testvérem is van, mind fiatalabbak nálam” – mondta a fiú. „Nem akarom, hogy apám meghaljon, és egyedül hagyja őket. Ezért jutott eszembe ez az ötletet, és határoztam el magam erre.”
Tekintettel a fiú életkorára, Cai nagyon óvatosan járt el a kínzással, amíg Ji ragaszkodott ahhoz, hogy úgy bánjanak vele, mint a többi halálraítélt fogollyal.
Ji gyermeki jámborsága meghatotta a császárt, aki később megkegyelmezett az apának és fiának. Wang Zhi, egy danyangi tisztviselő hallott róla, és néhány évvel később egy hivatalos tisztségre javasolta Jit. Ji visszautasította, mondván, hogy csak annak van értelme, hogy a saját szüleiért haljon meg az ember. Dicsőségért megtenni ilyesmit és ebből hasznot húzni, az nem illene egy nemeshez – mondta.
A király nagylelkűsége
A Han-dinasztia Wu császára, a kínai történelem egyik legnagyobb császára 54 évig uralkodott, és rendkívüli örökséget hagyott hátra.
Kr. e. 89-ben, két évvel a halála előtt, Sang Hongyang magas rangú tisztviselő azt javasolta, hogy állítsanak fel helyőrséget a távoli Luntaiban (a mai Hszincsiang tartományban) a határ megerősítésére. Abban az időben a hanok már több mint 40 éve harcoltak a hunok ellen, és az ország gyenge volt. Wu császár elutasította Sang javaslatát, és helyette a gazdasági újjáépítésre összpontosított.
A császár, hogy hivatalosan is bocsánatot kérjen a nyilvánosságtól, ugyanebben az évben kiadta a Luntai bűnbánati rendeletet, amely az első ilyen jellegű rendelet volt a kínai történelemben. Ezután visszavonta csapatait, és leállított minden olyan intézkedést, amely közpénzeket emésztett fel, és így ártott a polgároknak.
Ban Gu, a Han könyve egyik szerzője dicsérte Wu császárt ezért a tettéért. Azt írta, hogy csak egy nagy császár és bölcs adhatta fel Luntait, és adhatott ki egy ilyen fájdalmas rendeletet.
Hűséges tisztviselők
A Shang-dinasztia Zhou királya korrupt és gátlástalan uralkodó volt, ami Bi Gant a történelem egyik leghíresebb hűséges tisztviselőjévé tette.
Abban az időben Zhou király kicsapongó életet élt. Kegyetlen módszereket talált ki az emberek kínzására, ami miatt sok tisztviselője, köztük testvére, Wei Zi is menekülni kényszerült. Egyik nagybátyja, Ji Zi, őrültnek tettette magát, hogy elkerülje a bajt, de egy másik nagybátyja, Bi Gan továbbra is azt tanácsolta a királynak, hogy hagyja abba a gaztettek elkövetését.
„Magasabb rangú tisztviselőként őszintén kell tanácsot adnunk a királynak, még ha a saját életünket is kell feláldoznunk ezért” – mondta. Amikor megdorgálta Zhou királyt, a feldühödött király megölte, majd kitépte a szívét.
A későbbi dinasztiákban Bit nagyra becsülték hűségéért és bátorságáért.
***
A hu.Clearharmony.net oldalon közzétett minden cikk, grafika és tartalom szerzői jogvédelem alatt áll. A nem kereskedelmi célú sokszorosítás megengedett, de a cikk címének feltüntetése és az eredeti cikkre való hivatkozás szükséges.
Angol változat: Traditional Chinese Culture: Courtesy (Part 3)
Forrás: Traditionelle Chinesische Kultur: Höflichkeit (Teil III)
* * *
tovább ...