Kínai hagyományos művészet és kultúra

Zene | Művészet | Ősi művelési történetek | A kínai írásjelek rejtélye | Shen Yun Performing Arts | Történelmi személyiségek | Közmondások és szólások

  • Vers: Út a jövő felé (illusztrációval)

    Képillusztráció: az apuka és a lánya egy Fálun Gong gyakorlót hallgatnak, aki elmagyarázza a Kínai Kommunista Párt (KKP) szervezeteiből való kilépés elgondolásának fontosságát egy jobb jövőért. A gyakorló a táblára mutat, amelyen a következő szavak olvashatók: „A mennyországok megáldják Kínát”, „Kilépés a KKP szervezeteiből” és a „KKP összeomlik a mennyország parancsára”.
  • Ősi kínai történetek a vágy kivédésére (4/5. rész)

    Xu visszament, de ismét azonnal el akarta hagyni a szobát, ahogy meglátta a csúnya fiatal asszonyt, ezért a lány megragadta. Ahogy küzdött, hogy kiszabaduljon, megkérdezte tőle: „Az asszonyoknak ’négy erényük’ van. Neked hány van?” A fiatal asszony így felelt: „A szépséget kivéve mindhárommal rendelkezem. A tudósoknak van ’száz követni való tette’. Mennyit tudhatsz ebből a magadénak?”
  • Kínai szólás: A tehetség nyolc deciliterje (才高八斗)

    Cao Pi a „testvériesség” témáját jelölte meg, de kikötötte, hogy a vers egyetlen szava sem lehet kapcsolatban a „fivér” kínai írásjelével. Cao Zhinek nem volt más választása, mint hogy kövesse a parancsot. Elkezdett sétálni és gondolkodni a költeményen. Mikor Cao Zhi a hatodik lépéshez ért, befejezte a verset, amely később a „Hét lépés négysoros verse” néven vált ismertté.
  • Ősi kínai történetek a vágy kivédésére (3/5. rész)

    „Egy tizenhat éves szépségnek lágy teste van. A belehabarodott férfiak meggyilkolásért egy kard a derekán. Habár nem látod a fejed levágását, titokban kiszárítja a csontvelődet.”
  • Li Mo, a Tang-dinasztia fuvolamestere

    Li Mo a Tang-dinasztia kínai fuvalomestere. Fuvolán gyermekkora óta játszott, tehetségét felülmúlhatatlannak tartották. Továbbá nagyon okos és nagyon tanulékony volt, így miközben hallotta a zenét, már a dallamot is képes volt rögzíteni.
  • Kínai szólás: Fejszével való tudását fitogtatja Lu Ban előtt (班門弄斧)

    A 班門弄斧 (bān mén nòng fǔ) szólás ebből a versből ered, és utalt a korábbi Lu Banra. Szó szerint egy közönséges iparosra hivatkozik, aki tudását egy baltával fitogtatja Lu Ban ácsmester kapuja előtt.
  • Li Longji, a császár, aki orvosságot főzött a fivérének

    A politikai uralkodása és személyes szerelmi története mellett törődött a fivéreivel a királyi családban, amelyre szintén emlékeznek az emberek. Ez nagyon ritka eset a kínai királyi családtörténetekben, ahol a kegyetlenség és a véres cselekmények vannak túlsúlyban. Miután Xuanzong trónra került, ugyanúgy törődött a fivéreivel, mint azelőtt. Szívesen fogadta fivéreit a palotában.
  • Ősi kínai történetek a vágy kivédésére (2/5. rész)

    Egyik nap Jing herceg az otthonában látogatta meg Yan Yinget. Ahogy iszogattak, Jing herceg meglátott egy asszonyt, és ezt kérdezte: „Ez a hölgy, akit láttam, a feleséged?” Mikor Yan Zi helyeselt, Jing herceg tréfásan megjegyezte: „Öreg és csúnya. A lányom fiatal és csinos. Feleségül vennéd a lányom?”
  • Kínai szólás: Reszket, de nem a hidegtől (不寒而慄)

    Hivatalba lépése után Yi Zong több mint kétszáz foglyot hallgatott ki és tartóztatott le kétszáz vagy még többet a rokonaik és barátaik közül, akik kenőpénzt ajánlottak fel annak érdekében, hogy mentesüljenek a súlyos bűncselekményeik elkövetésének büntetése alól. Következésképpen Yi Zong több mint négyszáz elítéltet végzett ki egyetlen nap alatt. Azután a nap után bármikor megemlítették Yi Zong nevét, a bűnös emberek elkezdtek félni és remegtek, mintha fáztak volna.
  • A Tang-dinasztia idején Tibetben élt legkedveltebb hercegnő: Wen Cheng

    Mint a buddhizmus követője, Wen Cheng hercegnő azt kívánta, hogy a házassága hozzájáruljon a Tibet és a Tang-dinasztia közötti békéhez. Megkérte Taizong császárt, tegye lehetővé, hogy magával vihessen egy értékes Buddha szobrot, ezzel támogatva a buddhizmust Tibetben egy irgalmasabb, toleránsabb és békeszeretőbb államért. Továbbá amellett, hogy aranyat, ékszereket és szép bútorokat adott a császár hozományként, Wen Cheng hercegnő elsősorban magokat, mezőgazdasági eszközöket, selymeket, porcelánokat, hangszereket és orvosi könyveket kért, hogy bevezesse a fejlettebb mezőgazdasági szakértelmet és gazdálkodási módszereket a nomád kultúrába, amely akkoriban Tibetet uralta. Ezt hallva Taizong császár elmosolyodott és megdicsérte: „Valódi szerencse, hogy Tibet királya vesz el feleségül, csodákat teszel majd egész Tibetben.”
  • A „kedves, vidám lovak” festője elárulta a titkát

    Egy kis ausztrál városban, nyolc órányira Brisbane-től nyugatra, él egy művész, akit úgy ismernek, mint a „kedves, boldog lovak” festőjét. Az emberek azt mondják, a műalkotásai boldoggá teszik őket. Ő azt mondja, hogy a boldogság az Őszintség-Jószívűség-Tolerancia alapelvekben való hitéből ered.
  • Yan Liben, a művész, aki istenivé formálta a tárgyakat

    Yan Liben az ősi művészetek kitűnő hagyományát örökölte és továbbfejlesztette. A munkái szilárdan körvonalazottak és különleges színűek. A festményeken megjelenített alakok jól ábrázoltak, és a készségei meghaladták az elődjeinek a tehetségét. Úgy emlegették, mint aki festékkel és színek játékával a tárgyakat istenivé képes fomálni, és igen impozáns helyet foglal el a kínai festmények történetében.
  • Kínai szólás: Maradi (不合時宜)

    A不合時宜 (bù hé shí yí) kínai mondást, mely szó szerinti fordítása „maradi” arra használják, hogy leírjanak egy személyt vagy valamit, ami nem felel meg az általánosan elfogadott normáknak, hiányzik belőle a jó ízlés vagy nem felel meg a jelenlegi szükségletnek. „Han könyvé”-ből* ered ez a mondás, Ai császárról.
  • Ősi kínai történetek a vágy kivédésére (1/5 rész)

    A vágyat egy nagyon komoly problémának tartották az ősi kínai kultúrában. Több ezer éven át történetek és tanítások öröklődtek generációról generációra. Mind a három hagyományos hitnek, a Buddhizmusnak, a Taoizmusnak és a Konfucianizmusnak is szigorú szabályai vannak a vággyal kapcsolatban. Ez az ebben a témában válogatott gyűjtemény első része.
  • Kínai szólás: A folyóval a háta mögött harcol (背水一戰)

    A győzelmi ünnepen Han Xin-t megkérdezték, miért sorakoztatta fel az embereket a folyóval a hátuk mögött. Azt felelte: „Ebben a helyzetben egy férfi harcolni fog, mert nincs lehetősége a menekülésre. Ha olyan helyre kerültek volna, ahol lehetőség van a menekülésre, biztosan úgy cselekedtek volna.” Ez a stratégia vezetett a 背水一戰 (bèi shuĭ yī zhàn) szóláshoz, mely szó szerint ezt jelenti: „a folyóval a háta mögött harcol”. Arra használták ezt a kifejezést, hogy leírjanak egy helyzetet, melyben valaki élet-halál harcot vív, vagy egy pillanatot, mikor valaki „megteszem, ha belehalok is” erőfeszítést visz véghez.