Ősi művelési történetek

  • Az ég és a föld minden gondolatot ismer

    Kínában az ősi időkben gyakran emlegették azt a mondást, hogy „a szívben minden gondolat ismert az ég és a föld által”, hogy emlékeztessék az embereket arra, hogy a jónak és a gonoszságnak megvannak a maguk igazságos következményei.
  • A legjobb dolgok, amiket utódainknak adhatunk

    A szülők ősidők óta remélik, hogy a gyermekeikre és unokáikra hagyhatnak valamit, hogy az ő életútjuk kevésbé legyen göröngyös. De mi a legjobb dolog, amit rájuk hagyhatunk, ami valóban hasznos lesz számukra? Nézzük meg néhány történelmi személyiség meglátásait ebben a témában.
  • Jó és rossz előjelek

    A nyugatiak szerint a négylevelű lóhere és a szivárvány szerencsét hoz, míg a zajos szarkákkal való találkozás vagy a tükör összetörése rossz előjelnek számít. Az emberek általában jól érzik magukat, és várják, hogy valami jó történjen, ha jó előjelek mutatkoznak, és félelmet vagy szorongást érezhetnek, ha rossz előjelet látnak. Hogyan tekintettek az ősi kínaiak a jó és rossz előjelekre?
  • Világ egy barlangban és más dimenziók létezése (3. rész)

    Sun írt egy rövid esszét „Látogatásom Putuóban” címmel. Befejezésül ezt írta: „A jelenetet nézve olyan volt, mintha a világegyetem ténylegesen elérhető közelségben lenne. Az ég kék volt, a megtörő hullámok fehérek, itt-ott hegyekkel. Úgy tűnt, hogy soha életemben nem tapasztaltam még ilyen tiszta és szent dolgot. Az árapályokat hallva megértettem a Buddha-elveket, amelyek mindent magukban foglalnak.”
  • Világ egy barlangban és más dimenziók létezése (2. rész)

    A délibáb egy másik példa arra, hogy létezik egy olyan fizikai világ, amely túlmutat azon, amit általában látunk. A délibábokat gyakran dokumentálták hegyek, épületek és hajók képeiként.
  • Világ egy barlangban és más dimenziók létezése (1. rész)

    A hagyományos kínai kultúra szerint a hegyi barlangokban istenségek és művelők élnek. Egyesek meg akarták találni őket, de nem sikerült, míg mások véletlenül találkoztak velük.
  • Egy kínai népmese gyermekeknek

    A Ts'u nevű királyságban élt egy fiatal ember, akinek 'Őszinte' volt a neve. Amikor édesapja ellopott egy bárányt, Őszinte jelentette ezt a magisztrátusnál, aki azonnal letartóztatta a bűnöst. A fiatal Őszinte arra kérte a magisztrátust, hogy hadd viselje ő a büntetést édesapja helyett. A tiszt éppen azon volt, hogy megadja neki a büntetését, mikor ezt mondta: "Amikor majdnem megbüntették édesapámat és én léptem a helyébe, akkor nem tiszteltem az édesapámat? Ha megbüntetik az őszinte és lojális embereket, akkor kit nem büntetnek meg a királyságban?"
  • Egy bíró az ókorban felelősségre vonta saját magát a törvény előtt

    Kína ősi kultúrája a jog és az emberiesség szentségét tartotta tiszteletben. Megerősítette az emberek Buddha-természetét, és elősegítette a racionális gondolkodást és a kitartást.
  • Kevéssé ismert történetek a történelemből: Lao-ce, Konfuciusz és Sákjamuni (3. rész)

    A tavasz és ősz korszaka óta eltelt több mint 2500 év alatt - a Buddha-iskolát leszámítva - semmi sem befolyásolta mélyebben a kínai kultúrát, mint a konfucianizmus és a Tao-iskola. Ezért a három iskola alapítóit, Sákjamunit, Konfuciuszt és Lao-cet az egymást követő nemzedékek régóta tisztelik és imádják.
  • Kevéssé ismert történetek a történelemből: Lao-ce, Konfuciusz és Sákjamuni (2. rész)

    A tavasz és ősz korszaka óta eltelt több mint 2500 év alatt - a Buddha-iskolát leszámítva - semmi sem befolyásolta mélyebben a kínai kultúrát, mint a konfucianizmus és a Tao-iskola. Ezért a három iskola alapítóit, Sákjamunit, Konfuciuszt és Lao-cet az egymást követő nemzedékek régóta tisztelik és imádják.
  • Kevéssé ismert történetek a történelemből: Lao-ce, Konfuciusz és Sákjamuni (1. rész)

    A tavasz és ősz korszaka óta eltelt több mint 2500 év alatt - a Buddha-iskolát leszámítva - semmi sem befolyásolta mélyebben a kínai kultúrát, mint a konfucianizmus és a Tao-iskola. Ezért a három iskola alapítóit, Sákjamunit, Konfuciuszt és Lao-cet az egymást követő nemzedékek régóta tisztelik és imádják.
  • Az erény ápolása és az öt alapvető bűn elengedése – III. rész

    „Nélkülözhetetlen receptek, amelyek felérnek ezer arannyal. Ha valaki következetesen erényes, akkor ima nélkül is áldott lesz, és sokáig fog élni hódolat nélkül is.”
  • Az erény ápolása és az öt alapvető bűn elengedése – II. rész

    A kínai történelem tele van olyan történetekkel, amelyek azt tanítják, hogy a hírnév és a gazdagság átmeneti, független a saját léttől. Ezért nem kellene érzelmileg kötődni az átmeneti nyereségekhez vagy veszteségekhez. Végül is, hosszú távon ezek alig többek, mint tovavonuló felhők.
  • Az erény ápolása és az öt alapvető bűn elengedése – I. rész

    Sun Simiao Kína egyik legtehetségesebb orvosa volt. A Tang-dinasztia idején, a 6. és 7. században élt. Az orvostudomány területén elért számos érdeme miatt az „Orvostudomány királya” becenevet kapta. Egyik alapvető műve a Qianjin Yaofang, amelyet nagyjából úgy lehet fordítani, hogy „Nélkülözhetetlen receptek, amelyek felérnek ezer arannyal”.
  • Az elnézés történetei az ősi civilizációkban

    Mind a keleti, mind a nyugati civilizációkban sok történet szólt az elnézésről. Az ókori görög mitológia szerint...