Kínai hagyományos művészet és kultúra

Zene | Művészet | Ősi művelési történetek | A kínai írásjelek rejtélye | Shen Yun Performing Arts | Történelmi személyiségek | Közmondások és szólások

  • Shi Kuang, a Zene Istene

    Shi Kuang (i.e. 572-532) egy vak zenetanár volt a Jin királyságban, a Tavaszi és Őszi időszak alatt (i.e. 770-476). Kivételes módon játszott a Zhengen (más néven Guzhengen), egy hét húros kínai hangszeren, mely a citerák családjába tartozik. Úgy tartották, hogy virtuóz előadása olyan elragadó volt, hogy amikor meghallották a lovak, abbahagyták az evést, és elindultak a zene irányába; a madarak pedig kiejtették az ételt a csőrükből, miközben alászálltak az égből. Úgy tartották továbbá, hogy képes volt megjósolni a jó és a rossz jövőt, egy röpke zeneszámot hallgatva.
  • Kanada, Vancouver: A kínai színházlátogatók szívből hálásak a Shen Yun-nek

    2013. január 10-13-án a Shen Yun Performing Arts Touring Company öt szívet melengető előadást tartott a Quenn Elizabeth Színházban Kanadában, Vancouverben. Vancouver – a legnépesebb város Kanada nyugati partján – egy nagy kínai bevándorló-közösség otthona, akik közül sokan részt vettek a teltházas előadásokon.
  • Az Őszinteség, Jóség és Tolerancia inspirálta ékszer

    Az ékszerkészítés művészete a szépség tartalmas világának miniatúrája, egy belső minőség megmutatkozása, egy művészeti ág, ami a művésznő belső énjét tükrözi a külsejében. Natalia megpróbál olyan tiszta szívű maradni, amennyire csak lehetséges, hogy szép és egyszerű műveket alkosson, amelyek igazán időtállóak.
  • Zhuang Zi – Lao Ce-vel együtt a Taoizmus legnagyobb pátriárkája

    Zhuang Zi (i.e. 369-286) vagy Chuang Tse sosem szolgált kiemelkedő kormányhivatalnokként életében, csak egy kisebb valaki volt a szülővárosában, egy rövid ideig. Egyszer felajánlotta neki a miniszterelnök pozícióját az állam királya, de ő visszautasította. Elhíresült, ahogyan Zhuang Zi összehasonlította a szabadságának áruba bocsátását egy kormányhivatalnoki szerep kedvéért, azzal, ahogy egy isteni teknős eladja a páncélját, hogy imádják azt.
  • Mengzi – A Konfuciánus (tan) második bölcse

    Ez egy kaotikus időszak volt Kínában. A régi Chu feudális rendszer hanyatlásával eljött az új erők felemelkedése. Az ambiciózus hercegek és feudális urak háborúkat indítottak egymás ellen, hogy bővítsék a területüket és elsőbbséget nyerjenek. Ezért a stratégák és politikai tanácsadók iránt nagy volt a kereslet, hogy azok segítségével a vezetők megnyerhessék a háborúkat. Azonban Mengzi és tanítványai úgy döntöttek, hogy egy körutazás keretében az erkölcs és a jóindulat eszméit hirdetik.
  • A könyörületes Tang megalapította a Shang dinasztiát

    „Nézd, a kívánságod szerint megölnéd az összes állatot!” Visszavont három hálót, és kérte az embert, hogy változtassa meg az imáját így: „Állatok, ha jobbra vagy balra akartok menni, akkor csak fussatok. Azok, akik arra vannak szánva, hogy a csapdámba essenek, jöjjenek a csapdámba.”
  • 5.000 év civilizáció alapjaként terjedt el a Dáfá az emberi világban (2. rész)

    Az Isten létében való hit átjárja az emberi történelmet. A nyugati és a keleti civilizációkban élő mítoszok és legendák, tulajdonképpen minden etnikai csoport legendái a világ létrehozásáról mesélnek és arról, hogy az istenek a saját képmásukra teremtették meg az embereket. Számos prófécia felveti a világvégét is, valamint megemlítik, hogy az istenek megváltást fognak kínálni az embereknek. Az emberi erkölcsi értékek fennmaradtak egy bizonyos szinten, mert az emberek hittek az istenek létezésében. Így lehetővé tették az emberiségnek, hogy ettől a ponttól folytassa, miközben elterjed a Dáfá és az embereknek most lehetőségük van visszatérni az eredetükhöz.
  • Hagyományos kínai kultúra: A bátorságról, hogy kiálljunk az igazság oldalán

    Mikor Konfuciusz és Szókratész éltek, úgy tűnt, hogy nem az erkölcs volt a norma, de ők ketten nem adták fel. Gondolataik végül nagy jelentősséggel bírtak az évezredek folyamán. Bátorságukra alapozva építették fel személyiségüket és a bátorságuk segítségével alkották meg a kultúrát, amely tartós erkölccsel bírt generációkon keresztül.
  • 5.000 év civilizáció alapjaként terjedt el a Dáfá az emberi világban (1. rész)

    A ragyogó kínai kultúrát az istenek ihlették. Az ember és a természet közti harmónia gondolata a kínai hagyományos kultúra lényege, ami mély hatást gyakorol az emberiség különböző szempontjaira, beleértve az etikát, értékeket és az esztétikai érzéket is. „Az ember és a természet közötti harmónia” jelentéstartalma mélyreható, és magában foglalja Pan Gu legendáját ( http://hu.clearharmony.net/articles/201107/4016.html ), aki megteremtette a világegyetemet, Nuwa legendáját ( http://hu.clearharmony.net/articles/201108/4061.html ), aki agyagból teremtette meg az embert, és Sanhuang legendáját, aki a világ fölött uralkodik. Az együttélés az emberek és az istenek között, a mennyország tisztelete és az istenek imádása olyan fogalmak, melyek őseink kultúrájában gyökereznek.
  • Festmény: Remény a megváltásra

  • Hagyományos kínai kultúra: Qin Shi Huang császár

    Qin császár édesapja Ying Yiren volt. Fiatal korában Ying a Qin állam egyik hercege volt, de Zhao állam túszaként, száműzetésben élt. Élete túszként nehéz volt, és rendkívüli szegénységben élt. Nagyapja Qin királya volt, de Ying apja nem volt koronaherceg. Yingnek (édesapja számos feleségétől) több mint húsz fivére volt. Őt küldték Zhaonak, mert a királyi családba tartozott, ez bevett szokás volt a Hadviselő Államok időszakában, hogy a szomszédos államok fenntarthassák a békét.
  • Egy művelő szerint a világ: több tízezernyi vágás és fényezés után végül valami értékessé válik

    A „Három Karakter Szentírás” szerint: „A jáde nem válik jádévá faragás és fényesítés nélkül.” Faragva lenni – az egy fájdalmas folyamat. Ezt követően, hosszú távú kitartás és türelem után általában valami értékessé válik a faragott tárgy. A legenda szerint réges-régen egy nagy templom épült egy városban. A templom nagyon szentséges és csendes volt. Az egyetlen dolog, ami hiányzott belőle, az egy Buddha szobor volt a hívők számára, amit imádhatnak. Így a hívek meghívtak egy híres jáde-művest, hogy faragjon egy Buddha szobrot, amelynél kifejezhetik a csodálatukat.
  • Olajfestmény: Az ülő meditáció gyakorlása a Fálun Dáfá- információs anyagok gyűjtőhelyén

    Ez a festmény egy Fálun Dáfá gyakorlót mutat be, aki arra kényszerült, hogy elhagyja az otthonát, ezzel elkerülve az üldözést. Gyermekként kezdte el a gyakorlást, még az üldözés előtt, később éretté vált, és létrehozott egy helyet az üldözésről szóló információs anyagok gyűjtésére. Az egyszerű menedékhelyen – a Fálun Dáfá információs anyagok előkészítése és megszervezése után –leül meditálni. Az arca békés, és enyhe fényt bocsát ki a teste. Ez a kép megmutatja, hogy a Fálun Dáfá gyakorlók nem félnek a nehézségektől vagy a gonoszoktól, hanem méltóságteljesen haladnak előre útjukon.
  • Festmény: Megvilágítás

    Amikor a képen látható hölgy egy Fálun Dáfá könyvet olvas, egy lágy fény csillan fel a szobában, ezzel egy időben pedig egy szinte láthatatlan fény ragyog fel – a spirituális megvilágosodás fénye – a hölgy arcán. A nyugodtan fekvő gyermek azt a harmonikus egyensúlyt szimbolizálja, amely a spirituális élet és a rendszeres családi élet között létezik és a Fálun Dáfá művelése által megtalálható. A gyermek gyengéd nyugalma tükrözi egy Fálun Gong-gyakorló belső világát.
  • Hagyományos kínai kultúra: A Sárga Daru Torony legendája

    A Sárga Daru Torony egyike a négy nagy toronynak Kínában. A Jangce folyó partján áll, és a Hubei tartományi Wuhan városra nyílik kilátás róla. Sok költő – beleértve Cui Hao-t és Li Bai-t is – híres verseket írt a toronyról. Létezik egy legenda, mely szerint a tornyot egy halhatatlan taoista tiszteletére építették.