Kínai hagyományos művészet és kultúra

Zene | Művészet | Ősi művelési történetek | A kínai írásjelek rejtélye | Shen Yun Performing Arts | Történelmi személyiségek | Közmondások és szólások

  • A Tang-dinasztia idején Tibetben élt legkedveltebb hercegnő: Wen Cheng

    Mint a buddhizmus követője, Wen Cheng hercegnő azt kívánta, hogy a házassága hozzájáruljon a Tibet és a Tang-dinasztia közötti békéhez. Megkérte Taizong császárt, tegye lehetővé, hogy magával vihessen egy értékes Buddha szobrot, ezzel támogatva a buddhizmust Tibetben egy irgalmasabb, toleránsabb és békeszeretőbb államért. Továbbá amellett, hogy aranyat, ékszereket és szép bútorokat adott a császár hozományként, Wen Cheng hercegnő elsősorban magokat, mezőgazdasági eszközöket, selymeket, porcelánokat, hangszereket és orvosi könyveket kért, hogy bevezesse a fejlettebb mezőgazdasági szakértelmet és gazdálkodási módszereket a nomád kultúrába, amely akkoriban Tibetet uralta. Ezt hallva Taizong császár elmosolyodott és megdicsérte: „Valódi szerencse, hogy Tibet királya vesz el feleségül, csodákat teszel majd egész Tibetben.”
  • A „kedves, vidám lovak” festője elárulta a titkát

    Egy kis ausztrál városban, nyolc órányira Brisbane-től nyugatra, él egy művész, akit úgy ismernek, mint a „kedves, boldog lovak” festőjét. Az emberek azt mondják, a műalkotásai boldoggá teszik őket. Ő azt mondja, hogy a boldogság az Őszintség-Jószívűség-Tolerancia alapelvekben való hitéből ered.
  • Yan Liben, a művész, aki istenivé formálta a tárgyakat

    Yan Liben az ősi művészetek kitűnő hagyományát örökölte és továbbfejlesztette. A munkái szilárdan körvonalazottak és különleges színűek. A festményeken megjelenített alakok jól ábrázoltak, és a készségei meghaladták az elődjeinek a tehetségét. Úgy emlegették, mint aki festékkel és színek játékával a tárgyakat istenivé képes fomálni, és igen impozáns helyet foglal el a kínai festmények történetében.
  • Kínai szólás: Maradi (不合時宜)

    A不合時宜 (bù hé shí yí) kínai mondást, mely szó szerinti fordítása „maradi” arra használják, hogy leírjanak egy személyt vagy valamit, ami nem felel meg az általánosan elfogadott normáknak, hiányzik belőle a jó ízlés vagy nem felel meg a jelenlegi szükségletnek. „Han könyvé”-ből* ered ez a mondás, Ai császárról.
  • Ősi kínai történetek a vágy kivédésére (1/5 rész)

    A vágyat egy nagyon komoly problémának tartották az ősi kínai kultúrában. Több ezer éven át történetek és tanítások öröklődtek generációról generációra. Mind a három hagyományos hitnek, a Buddhizmusnak, a Taoizmusnak és a Konfucianizmusnak is szigorú szabályai vannak a vággyal kapcsolatban. Ez az ebben a témában válogatott gyűjtemény első része.
  • Kínai szólás: A folyóval a háta mögött harcol (背水一戰)

    A győzelmi ünnepen Han Xin-t megkérdezték, miért sorakoztatta fel az embereket a folyóval a hátuk mögött. Azt felelte: „Ebben a helyzetben egy férfi harcolni fog, mert nincs lehetősége a menekülésre. Ha olyan helyre kerültek volna, ahol lehetőség van a menekülésre, biztosan úgy cselekedtek volna.” Ez a stratégia vezetett a 背水一戰 (bèi shuĭ yī zhàn) szóláshoz, mely szó szerint ezt jelenti: „a folyóval a háta mögött harcol”. Arra használták ezt a kifejezést, hogy leírjanak egy helyzetet, melyben valaki élet-halál harcot vív, vagy egy pillanatot, mikor valaki „megteszem, ha belehalok is” erőfeszítést visz véghez.
  • Xuan Zang, a nagy Tang-dinasztia Tripitaka Mestere

    Xuan Zang-ot (Kr. u. 602-664) úgy is ismerték, mint a nagy Tang-dinasztia Tripitaka Mesterét, a kínai történelem egyik legtiszteletreméltóbb kínai buddhista szerzetesét. Az ókori Indiába zarándokolt, hogy tanulmányozza a buddhizmust, és visszavitte a kanonikus szentírásokat Kínába. Ezt a történetet egy méltán népszerű regényben ábrázolták, a „Nyugati utazás”-ban.
  • Chu Suiliang, a Tang dinasztia egyik híres kaligráfusa és poltikusa

    Chu Suiliang (Kr. u. 596 ~ 659) a korai Tang dinasztia négy nagy kalligráfia írói között tartják számon. Nemesi családba született, az édesapja híres kancellár és irodalmár volt a Tang-dinasztia idején. A családja hatására Chu Suiliang szorgalmasan tanulta az irodalmat, történelmet és a kalligráfiát. Idővel jól ismert tudóssá vált, és az állami ügyek tanácsadói munkakörének hozzáértő jelöltje lett. Egyenes és őszinte személyisége miatt hamar előléptették, végül befolyásos kancellára lett a Tang-dinasztiának Taizong császár uralkodása alatt.
  • Kínai szólás: Teljes szívből jövő odaadás (專心致志)

    Habár ugyanazt a leckét kapta meg, mint Ah diák, nem figyelt Qiu tanítására, és hagyta az elméjét kóborolni más dolgok körül. Ah diák használta a technikákat, amiket a mestertől tanult, és nagyon jól játszott, míg Bi diák küzdött, hogy védekezzen, míg végül elvesztette a játszmát.
  • Yu Shinan, a Tang dinasztia szorgalmas és becsületes kalligráfusa

    Taizong császár szerint Yu öt kiemelkedő érdemmel rendelkezett: tiszta erkölcs, hűséges- és igazlelkűség, tájékozottság, jó irodalomár, kiváló író- és kalligráfus. Ez a felsorolás valóban egy jómodorú, együttérző, hűséges úriembert tükröz. Ezért sorolták a Tang Dinasztia huszonnégy nagyszerű megalapítója közé.
  • Kínai szólás: A lándzsája ellen a pajzsát használja (自相矛盾)

    „Az alapján, amit épp az előbb mondtál, semmi sem hasonló a lándzsád élességéhez, mivel átszúrja a világ legerősebb pajzsát is. És a pajzsod is a világon a legerősebb, és meg tud állítani bármilyen lándzsát. Mi lenne, ha kipróbálnád a lándzsádat a pajzsod ellen?” A kereskedő elnémult. Nem tudott erre mit felelni. Zavartan és sietve összepakolta a lándzsáját és a pajzsát, majd elment.
  • Li Jing, a Tang dinasztia egyik legkiválóbb tábornoka

    A katonai eredményei mellett Li Jing emlékezetes jellemei közé tartozott, hogy szinte elrejtőzött az udvarban. Nagyon ritkán esedezett saját maga számára – még akkor is, amikor hamisan vádolták; egyszerűen és csendben végezte a dolgát. Taizong császár értékelte a személyiségét és egész életében megbízott benne.
  • Kínai szólás: Három hajnalban és négy alkonyatkor (朝三暮四)

    A Tavaszi és őszi időszak alatt (Kr. e. 770-476) élt egy öregember a Song államban. Nagyon szerette a majmokat, és többet az otthonában is tartott. Tudott kommunikálni a majmokkal, és azok is megértették őt. Az öregember minden nap nyolc gesztenyével etette a majmokat: néggyel hajnalban és néggyel alkonyatkor.
  • Ouyang Xun, a Tang dinasztia „szabályos kézírás” vezető kalligráfusa

    Jól megértette az irodalmat és a történelmet, valamint jól ismert volt a kalligráfiával kapcsolatos megszállottságáról. Kalligráfiája jó hírnévnek örvendett, azonban sosem hagyta abba a tökéletesség keresését. Azt beszélték, hogy egyszer észrevette, hogy kalligráfia írás volt egy sírkövön a gazban az út szélén, és annyira lenyűgözte őt az írás, hogy a következő három napot a kalligráfia tanulmányozásával és másolásával töltötte.
  • Kínai szólás: A jó tanács sérti a fület (忠言逆耳)

    "A jó tanács sérti a fület, még akkor is, ha előnyösen változtatja meg az ember viselkedését; a hatékony gyógyszer íze keserű, még ha jó a gyógyhatása az ember betegségére. Amit a tábornok mondott neked, egy jó tanács volt.”