 |
| A folyóval a háta mögött Han Xin katonáinak nem volt választásuk, ezért kétségbeesetten harcoltak, és végül legyőzték Zhao állam hadseregét. (Jane Ku/Epoch Times) |
Han Xin (kb. Kr. e. 256-195) katonai stratéga és hadvezér volt, aki nagyban hozzájárult a Han-dinasztia (Kr. e. 206 – Kr. u. 220) megalapításához.
Miután meghódította Wei államot Kr. e. 205-ben, Han Xin azonnal megparancsolta, hogy támadják meg Zhao államát. Kétszázezer katona képezte Zhao állam seregét, míg Han Xin csak kb. harmincezer katonából álló sereget vezetett.
A Zhao hadsereg kedvező helyzetben volt, és már elfoglaltak egy fontos hegyszorost Zhao államnak. A hágó a Taihang hegység nyugati oldalán feküdt, és egy folyó szegélyezte.
Han Xin nagyon jól tudta, hogy itt a csapata kedvezőtlen helyzetben van. Azt is tudta, hogy a katonái fáradtak a hosszú út után, és az ellátásukat könnyen elvághatják a Zhao katonák. Ezért haditervet dolgozott ki.
Han megparancsolta a hadserege nagy részének, hogy keljenek át a folyón, és forduljanak Zhao táborával szembe, harminc mérföldre a hágótól. Aztán néhány katonája árkokat és erődítményt épített.
Zhao tábornokai és katonái nevettek Han Xin-en, mikor látták a taktikai hibáját, mivel a seregének nem volt módja visszavonulni vereség esetén a mögöttük lévő folyó miatt. Han Xin nem mozdult.
Titokban utasított egy kétezer fős osztagot, hogy szivárogjon be Zhao táborába, és helyezzenek el Han zászlókat a tábor jól látható pontjain, ahogy Zhao katonái eljönnek onnan.
Az éjszaka közepén Han Xin megkérte a katonáit, hogy csak rágcsálnivalót egyenek, és megígérte nekik, hogy a következő napon meg fogják ünnepelni Zhao hadseregének megsemmisítését. Habár követték az utasításait, még a saját tisztjei sem hittek neki.
A következő reggelen Han Xin megparancsolta a hadseregének, hogy meneteljen a hegyszoros felé zászlókkal és dobokkal. Zhao fő erői elhagyták a tábort, és üldözőbe vették a Han sereget.
Han Xin azonnal elrendelte a katonáknak, hogy vonuljanak vissza az előkészített pozícióikba. A Zhao sereg üldözte őket. Han katonáinak nem volt választása, minthogy kétségbeesetten harcoljanak. Ez Zhao katonáit félelemmel töltötte el.
Annak érdekében, hogy átcsoportosítsanak a további lépésekért, Zhao tábornokai megparancsolták a csapataiknak, hogy vonuljanak vissza a rohamból. Mikor a Zhao katonák visszavonultak a táborba, látták, hogy a tábor hemzseg a Han zászlóktól.
Úgy gondolták, hogy hátba támadták őket, és pánikba estek. Ekkor Han Xin mindennel egyszerre támadott, ami csak rendelkezésére állt, és a Zhao sereget leverték.
A győzelmi ünnepen Han Xin-t megkérdezték, miért sorakoztatta fel az embereket a folyóval a hátuk mögött. Azt felelte: „Ebben a helyzetben egy férfi harcolni fog, mert nincs lehetősége a menekülésre. Ha olyan helyre kerültek volna, ahol lehetőség van a menekülésre, biztosan úgy cselekedtek volna.”
Ez a stratégia vezetett a 背水一戰 (bèi shuĭ yī zhàn) szóláshoz, mely szó szerint ezt jelenti: „a folyóval a háta mögött harcol”.
Arra használták ezt a kifejezést, hogy leírjanak egy helyzetet, melyben valaki élet-halál harcot vív, vagy egy pillanatot, mikor valaki „megteszem, ha belehalok is” erőfeszítést visz véghez.
* * *
tovább ...