Kínai szólás: Teljes szívből jövő odaadás (專心致志)

Mikor Qiu mester tanította őket, Ah diák figyelmesen hallgatta és teljes szívét a tanulásnak szentelte. Bi diák azonban úgy tűnt, mintha hallgatná, de az esze valami máson járt. (Jane Ku/Epoch Times)

Sok évvel ezelőtt élt Yi Qui sakkmester. Messze földön híres volt sakktudásáról. Egyszer tanítványává fogadott két diákot, és mindennap sakkleckéket adott nekik.

Egyik nap a sakk néhány nagyon fontos technikáját tanította nekik. Ah diák figyelmesen hallgatta, és teljes mértékben átélte. Bi diák azonban csak úgy tett, mintha figyelne, de az esze valahol teljesen máshol járt.

Bi diák kinézett az ablakon. Hattyút látott a tavon, és elképzelte, hogy íj és egy nyíl van a kezében, lelövi a hattyút, és ízletes vacsorát készít belőle.

Aztán rájött, hogy ezt csak képzelte, és még mindig az osztályteremben van. Siralmasnak érezte, hogy még mindig az osztályban kell lennie. Ismét mesterének a tanítását hallgatta, amíg meg nem látott egy másik hattyút az ablakon keresztül. A gondolatok, hogy lelövi és ételt készít belőle, újra előjöttek a fejében.

Habár ugyanazt a leckét kapta meg, mint Ah diák, nem figyelt Qiu tanítására, és hagyta az elméjét kóborolni más dolgok körül. Még akkor is elveszett a fantáziájában, mikor már az óra véget ért.

Qiu mester már észrevette, hogy Bi diák szórakozott. Megkérte a két diákot, hogy játsszanak egy sakkpartit az óra után.

Ah diák használta a technikákat, amiket a mestertől tanult, és nagyon jól játszott, míg Bi diák küzdött, hogy védekezzen, míg végül elvesztette a játszmát.

Qiu mester azt mondta nekik: „Ha valaki nem teljes szívével csinálja, nem lesz képes megtanulni.”

A fenti történet a „Mencius* Gaozi” c. könyvből származó részleten alapul. Később a 專心致志 (zhuān xīn zhì zhì) kifejezés a szövegből szólássá vált, amely azt jelenti, hogy teljes szívből jövő odaadás.

Megjegyzés:
* Mencius (Kr. e.372 - 289), akit Mengzi-nek is neveztek, a kínai történelem híres filozófusa .A leghíresebb konfuciánusként tartják számon Konfucius saját maga után. A filozófiája főleg az emberi lények veleszületett jóságára összpontosít.