A kínai írásjelek rejtélye

  • Kínai írásjel: Shān (山), azaz hegy

    A 山 (shān) kínai karakter egy hegyre, hegységre vagy dombra utal. Sírt vagy halmot is jelent. A 山 (shān) egy képírás, amely a hegycsúcsok sorát írja le. A középső ecsetvonás valamivel magasabb, mint a két ecsetvonás a két oldalon, arra utalva, hogy a hegycsúcsok különböző magasságúak. Az alsó, vízszintes ecsetvonás pedig a földet képviseli.
  • Kínai karakter: Shèng (聖), azaz bölcs

    A 聖 (shèng) kínai írásjel egy bölcsre, szentre utal, illetve a szent, szentséges vagy tiszteletreméltó minőségre. A 聖 (shèng) egy grafikus szimbólum (asszociatív) összetétele, amely három másik írásjel kombinációjából alakult ki.
  • Kínai írásjel: 墨, azaz tinta

    A 墨 írásjel, kiejtve „mò”, amely tintát jelent vagy tinta tollat, és két részből áll. A felső része a 黑 (hēi) írásjel, mely feketét vagy sötétet jelent. Az alsó rész a 土 (tǔ), amely a radikális, és földet vagy talajt szimbólizálja.
  • Kínai írásjel: Xiān (仙), azaz halhatatlan

    A „halhatatlan” kínai írásjel definíciója az első fontos kínai szótár szerint, amelyet Kr. u. 100-ban állítottak össze, „hosszan élni és elköltözni” és „egy emberi lény a hegyen”. A 仙 (xiān) írásjel halhatatlant, tündért vagy egy égi vagy természetfeletti lényt jelöl. Arra is használják, hogy utaljanak egy zsenire vagy bölcsre.
  • Kínai írásjel: Zǎo (早), azaz korán reggel

    A 早 (zǎo) kínai írásjel jelentése főnévként reggel. Áll a nap írásjeléből, 日 (rì) a tetetjén. Jelzőként és határozóként a 早 (zǎo) jelentése korán, előző/korábbi vagy hamarosan.
  • Kínai írásjel: Shì (世), azaz világ

    A 世 (shì) kínai írásjel jelentése világ, ami magába foglal egy kort, korszakot vagy egy generációt. A világot általában 世界 (shì jiè)-nek nevezik kínaiul, ami szó szerint „a világ határa”, ahol a 界 (jiè) jelentése határ, hatókörzet vagy kiterjedés.
  • Kínai írásjel: Tisztességes, nyilvános – Gōng (公)

    A kínai írásjel 公 (gōng) jelentése tisztességes vagy igazságos. További jelentése: nyilvános vagy közös, mégpedig minden ember számára. Néhány összefüggésben hercegre vagy kifejezetten angol főnemesre is utalhat.
  • Kínai írásjel: Seper – Sǎo (掃)

    A 帚 eredeti írásjel a jósló csontírásra vezethető vissza, amely egy seprő eszköz egyszerű képírása volt. Ez a tárgy hasonlít egy nádcsomóra, amely cérnával egy rúdra van kötve. A Harangüst vagy a Bronz feliratokban a 冖 (mì) jelet az írásjel közepéhez adták, amely a nád még szorosabb megkötését jelzi.
  • Kínai írásjel: Ítél, dönt – Duàn 斷

    A 斷, duàn írásjel eredeti jelentése nagyon világos a pecsét kéziratban, ahol az írásjel bal része kalligrafikusan ábrázolja a félbevágott selymet, míg a jobb oldala egy balta vagy szekerce szimbóluma. Csakúgy, ahogy az írásjelek által jelzett összetétel, szó szerinti jelentése „fejszével félbevágni dolgokat”.
  • Kínai írásjel: Ló - Mǎ (馬)

    A kínai kultúrában a 馬 (mǎ) vagyis „ló“ egy szerencsés és szeretett állat, és sok pozitív dolgot képvisel: élénkséget, egészséget, erőt, szabad szellemet, gyorsaságot, kitartást és tehetséget.
  • Kínai írásjel: Mezőgazdaság - Nóng (農)

    A kínai írásjel két összetevője a mezőgazdaság írásjelben együtt közvetíti azt az elképzelést, hogy egy farmer kapát használ, hogy a földeken dolgozzon.
  • Kínai írásjel: Buddha – Fó (佛)

    Mikor a 佛 kifejezést először bemutatták Kínában, fonetikusan fordították le kínaira, mint 佛陀 (fó tuó), 浮陀 (fú tuó), 佛圖 (fó tú), vagy 浮圖 (fú tú), néhány példa a számtalan variációkból. Később a kínai emberek összehúzták a Buddha kifejezést egy írásjelbe: 佛 (fó). A Buddha „egy megvilágosodott lény“-t jelent, aki megvilágosodott a jellemének művelésén (javításán) keresztül, és elérte a hatalmas bölcsességet.
  • Kínai írásjel: Költészet - Shī (詩)

    Az írásjel két összetevője a bal és a jobb oldalon együttesen értelmezhető a költészet szimbólumának, mint a nyelv és a beszéd egy különösen átgondolt formája. A 詩 (shī) kínai írásjel „költészet“-et jelent vagy „vers“-et, „himnusz“-t vagy „ódá“-t. A 詩 egy fono-szemantikus összetétel, ami a kínai írásjel egyik fajtája: a hang és a jelentés elemeiből áll.
  • Kínai írásjel: Tigris - Hǔ (虎)

    Az írásjel egy piktogram, amely egy tigrist ábrázol, a hátsó lábain állva. Két részből áll: a felső 虍 (hū) a tigris főtestét, és az alsó 儿 két ecsetvonás a két lábat jelképezi. Példák a 虎 írásjel kifejezésekben való használatára: 老虎 (lǎo hǔ), a tigris egy másik megjelölése; 猛虎 (měng hǔ), avagy vad tigris; 劍齒虎 (jiàn chǐ hǔ) a kardfogú tigris vagy szó szerint tigris kard (劍, jiàn) fogakkal (齒, chǐ); és 虎口 (hǔ kǒu), egy tigrisbarlang, vagy szó szerint a szája (口, kǒu) a tigrisnek.
  • Kínai írásjel: Festészet - Huà (畫)

    A 畫 eredeti jelentése kapcsolatban van a föld elhatárolásával és a tulajdon határainak meghatározásával, amelyek többek között a legősibb tevékenységek az emberi civilizációnak.