A vágyat egy nagyon komoly problémának tartották az ősi kínai kultúrában. Több ezer éven át történetek és tanítások öröklődtek generációról generációra. Mind a három hagyományos hitnek, a Buddhizmusnak, a Taoizmusnak és a Konfucianizmusnak is szigorú szabályai vannak a vággyal kapcsolatban. Ez az ebben a témában válogatott gyűjtemény első része.
1. Fu Xi megalkotta a rítusok rendszerét
Egy könyvben, amit 2000 évvel ezelőtt írtak, ezt mondja a szerző: „Fu Xi (伏羲) szabályozta a házasságot egy férfi és egy nő között. Szarvasbőrt használtak eljegyzési ajándékként.” Fu Xi egy legendás alak a kínai mitológiában, és feltételezték, hogy megteremtette az emberiséget.
A „Belemélyedés az ősi történelembe” című könyvben Qiao Zhou, a szerző azt írta, hogy Fu Xi szabályozta egy férfi és egy nő egyesülését. A vezetéknevük az állataikból, növényeikből, lakóhelyükből vagy hivatalos címükből eredt. A vezetéknevek használata segített megelőzni egy nem megfelelő házasságot vagy a vérrokonok közötti házasságot.
Qiao egy tudós volt, aki a Shu Han területen élt (ma Sichuan tartomány) a Három királyság ideje alatt (kb. Kr. u. 220-280).
Fu Xi rítusrendszere elismerte a különbséget egy férfi és egy nő között, tisztelte a Mennyországot, és követte a törvényt a Földön. A rítusok hozzájárultak a jin és jang harmóniájához, és szigorú protokollokat hozott létre, amelyek Kínában sok generációt túléltek.
2. A Sárga császár egy csúnya nőt vett el feleségül
A „négy szépség” a kínai történelemben közszájon forgó név, ellenben kevésbé ismert a másik kategória: a „négy csúnya nő”. A legismertebb közülük Mo Mu (嫫母), a Sárga császár (黄帝) felesége. Sok kínai a Sárga császárt tekinti az ősének, és úgy hívják magukat: „a Sárga császár gyermekei”.
A Sárga császár a kedvességéért és erkölcséért vette feleségül Mo Mu-t. Az ősi könyvek feljegyezték a szavait: „Azok, akik a szép külsőre fordítanak figyelmet az erkölcs helyett, nem igazán szépek. Azok, akik az erkölcsi értéket helyezik a vágy fölé, ők igazán erényesek.” (A „Lu Shi Chun Qiu” című könyvből.)
A könyvben az is le van írva: „Mo Mu-t nagyra értékelte a Sárga császár. Azt mondta neki: ’Nem szabad elfeledned az erényed művelését. Megbízlak a palotában az asszonyok irányításával, és a körülöttem lévők féken tartásával. Miért lenne baj, ha nem szemrevaló?’”
A „Sárga császár belső orvoslásának klasszikusa - alapkérdések” című mű azt mondja ki, hogy az emberek az ősi időkben kontrollálták a jin és jang, a fogyasztott ételek és a vágyak mozgását, így tudták harmóniában tartani az elméjüket és a testüket, és így éltek hosszú életet.
A könyv megjegyzi, hogy a mai emberek nem élnek többé már ezen a módon. Úgy isszák a bort, mintha víz lenne, felelőtlen a magatartásuk, bujálkodnak, mikor részegek, leeresztik a testük esszenciáját és kiürítik a csíjüket.
Nem tudják, hogyan kell megőrizni az energiájukat és életerejüket. Céljuk az érzelmi izgalom és a pillanatnyi örömök. Figyelmen kívül hagyják a világegyetem természetes ritmusát, nem szabályozzák az életmódjukat, a táplálkozásukat és az alvásukat. Tehát nem meglepő, hogy öregnek néznek ki 50 éves korukban és hamarosan meghalnak.
3. Xia Jie belehabarodott Moxi-ba
Xia Jie (夏桀) volt az utolsó zsarnok uralkodó a Xia-dinasztiában (Kr. e. 1728-1675). Jóképű és erős volt. Szerette az alkoholt és átadta magát a vágyainak. Belehabarodott az ágyasába, Moxi-ba, és elhanyagolta az ország kormányzását.
Minisztereinek azon figyelmezetésére, hogy a nők iránti kéjes vágya leigázza a nemzetet, válaszul azt felelte: „Tudom, hogy a férfiak és a nők különböző szerepeket játszanak a köznépi családokban. A férjek és a feleségek együtt élnek, mint élettársak. Én vagyok a nemzet királya, és élvezem az életem Moxi-val. Mi rossz van ebben?”
Nem volt hajlandó elismerni a különbséget a tisztességes kapcsolat egy férfi és egy nő között a családi életben, és a kéjes vágy között, és így élt.
Később legyőzték, Nanchao-ba száműzték, és ott is halt meg.
4. Zhou királyt megszállta Daji
Shang Zhou (商纣) király a Shang-dinasztiában (Kr. e. 1064-1046) a kínai történelem egy másik híres zsarnoka volt. Élvezte a hízelgést és lenézte az őszinte tanácsot. Megszállottja volt Daji-nek (妲己), nem foglalkozott az államügyekkel. Csak Daji-re hallgatott, és rendkívül kegyetlen uralkodó hírében állt. A vazallusai távol tartották magukat tőle, és az emberei gyűlölték.
Hogy megmentse a népet, Wu király (周武王) a Zhou-dinasztiában (Kr. e. 1046-256) a zsarnok ellen vezette a vazallusokat. Shang Zhou királyt elhagyta a népe. Mikor látta, hogy az ideje lejárt, felgyújtotta magát Lutai-ban (a mai Henan tartomány).
5. Egy úriember ellenállt a kísértésnek
Liu Xiahui Lu államban élt a Tavaszi és őszi időszak alatt (Kr. e. 770-476). Úgy ismerték, mint egy úriember, aki képes ellenállni a vágy kísértésének.
Egy hajléktalan asszony jött menedéket keresve egy hideg, téli estén. Liu aggódott, hogy esetleg meghal a hidegben, ezért hagyta, hadd üljön az ölébe, kibontotta a saját ruháját, hogy betakarja, és közel tartsa a testéhez az asszonyt. Így ült egész éjjel, és semmi helytelen dolgot nem tett.
Ezért igazi úriemberként dicsérték őt, egy mondás is volt róla: Zavartalan marad, még ha egy nő is ül az ölében.
Itt van egy másik történet, amelyik a Lu államban esett meg. Élt ott egy ember, aki egyedül lakott. A szomszédja egy özvegyasszony volt, aki szintén egyedül élt. Egyik éjjel a viharban az özvegyasszony háza összedőlt, ezért menedéket keresve kopogott a férfi ajtaján.
A férfi megtagadta, hogy bemenjen. Az asszony azt mondta: „Miért nem vagy olyan, mint Liu Xiahui, aki megmelegítette azt a nőt, akinek hideg volt a teste? Senki sem gondolta, hogy illetlenül viselkedett.” A férfi azt mondta: „Liu Xiahui kinyithatta az ajtót, én nem tehetem. Akkor követem a szellemét, ha nem nyitom ki az ajtót.”
(Folytatjuk)
Angol változat: Ancient Chinese Stories on Guarding Against Lust (Part 1 of 5)
* * *
tovább ...