Kínai hagyományos művészet és kultúra

Zene | Művészet | Ősi művelési történetek | A kínai írásjelek rejtélye | Shen Yun Performing Arts | Történelmi személyiségek | Közmondások és szólások

  • A Song-dinasztia Taizu császára – a kiváló katonai vezető és emberbarát uralkodó

    Zhao Kuangyin (927–976) Taizu császárként vált ismertté, aki egyben a Song-dinasztia megalapítója is. Katonai vezetőként újraegyesítette Kína legnagyobb részét, méghozzá sok kis királyságból. Emberbarát uralkodónak tekinthető, aki több szólásszabadságot adott az embereknek, és fejlesztette a kormányzás számára a tehetségek kiválasztásának a rendszerét.
  • Lv Mengzheng: a Song-dinasztia nagyszerű miniszterelnöke

    Lv Mengzhenget (Kr. u. 946–1011) a Song-dinasztia idején két császár három alkalommal is miniszterelnöknek nevezte ki. Feletteseinek nem félt megmondani az igazat és őszinte tanácsaival látta el a császárokat, ugyanakkor a beosztottjaival kedvesen és türelmesen bánt. Kiváló miniszterelnöknek tartották.
  • Yang Yanzhao: az északi határért felelős kiváló tábornok

    Yanzhao katonái körében bátor harcosként, nemes tábornokként volt ismert. Ahogy az apja, úgy ő is kerülte a fényűzést és egyszerű életet élt a seregben. Fegyelmezett volt és nagyon szigorú a katonatisztjeivel, ugyanakkor nagyon becsülte őket. Ugyanazokat a megpróbáltatásokat viselte el a katonáival a zord környezetben, és mindig elöl harcolt a csatákban, és tisztességesen megjutalmazta a katonáit a győzelem után. Sosem követelt magának elismerést a császár előtt, és mindig biztosította, hogy a katonái megkapják a megérdemelt jutalmat. Ezért széles körben tisztelték a katonái, sőt még az ellenségei is.
  • Han Yu: a „Klasszikus próza mozgalom” atyja

    Han Yu (Kr. e. 768–824) híres költő és esszéíró volt a Ming-dinasztia közepén. Jelentős befolyása volt a politikára és az irodalomra, és ő vezette a próza megreformálását is, amit a kínai irodalom történetében „Klasszikus próza mozgalom”-nak neveznek. Ez a mozgalom elirányította az írókat az akkor népszerű beképzeltségtől, és visszavezette a kínai klasszikus prózához, hangsúlyt fektetve a tartalomra és a tisztaságra.
  • Bai Juyi: a költő, aki az „új vers mozgalmat" vezette

    Ellentétben más nagy költőkkel, akiket csak a haláluk után tiszteltek, Bai Juyi hírnevet és tiszteltet szerzett a szülőföldjén és a fiataloktól is. Fénykorának két évtizedében a verseit a templomok falain és panziókban láthatták, és még fizetőeszközként is keringett a piacokon. Azt mondták, hogy a hal- és hússtandokon az átlag emberek selyemszövetet használtak, és a tudósok másolatokat készítettek Bai Juyi verseiről, hogy kereskedjenek velük halért és húsért. Továbbá néhány külföldi miniszterelnök üzletembereket bízott meg, hogy vásároljanak Bai Juyi verseket olyan magas áron, amely meghaladta száz rúd arany értékét is.
  • Kínai szólás: Rázd fel a párnákat és aludj jól (高枕無憂)

    A 高枕無憂 (gāo zhěn-wú yōu) kínai szólás szó szerinti jelentése „felrázni a párnát és nincs miért aggódni“. Ez azt sugallja, hogy valaki békében tud aludni mindenféle szorongás nélkül. Arra használják, hogy leírjanak egy békés és gondtalan életet.
  • Kultúra és történelem: A Ming-dinasztia Yongle császárának építészeti eredményei

    Az emberek tisztában vannak a kővel és fával való házépítéssel, de igazán ritka egy egész épületet mázasan megépíteni. A 9 emeletes, nyolcszögletű Yongle Porcelán torony 97 láb (kb. 29 m) átmérőjű és mintegy 260 láb (kb. 78 m) magas. Kívül és belül mázas porcelántéglákból építették fel. Nincsen fa a szerkezetében, kivéve egy oszlopot a csúcsán. Mázas, színes porcelántéglákat raktak össze, hogy ezt a szerkezetet formálják, belül és kívül is. Ez egy ritka, mázas építési szerkezet volt. Mázas porcelánt választottak, mint elsődleges építőanyagot a fényessége és a csillogása miatt, amely művészileg tükrözi a pompáját.
  • Lü Dongbing tíz próbája és a sárga köles álom

    Lü Kr. u. 798-ban született a Tang-dinasztiában. Gyerekkora óta szeretett olvasni és bizonyította kiemelkedő emlékezőtehetségét. Tizenévesen szabadon tudott idézni cikkében a kolosszális mennyiségű könyvből, amelyeket olvasott. Habár sokan úgy tekintettek rá, mint egy lehetséges magas rangú kormányzati hivatalnok-jelöltre, Lü kétszer elbukott a közszolgálati vizsgán, amit Chang’anban, a Tang-dinasztia fővárosában tartottak az udvarnál. A taoista történetek szerint Lünek sikerült túljutnia tíz próbán, azt megelőzően, hogy a taoista mester magával vitte tanítványnak, és aztán a művelés igaz útját tanulta.
  • Kínai szólás: Csekély tehetség (雕蟲小技)

    Szó szerint a kifejezés azt jelenti, hogy „csekély készséggel rovart faragni”. A szólást amatőr irodalmi cikkekre használják, vagy kezdetleges technikát írnak le vele, vagy jelentéktelen készségeket, amiket az írásban vagy gyakorlatban használtak.
  • Rajz: A Fálun Gong igaz tényeinek elmagyarázása tekintet nélkül az időjárás viszontagságaira

    Ezen az egyszerű rajzon illusztrált békés jelenet ábrázolja azt, ahogyan Kínában a gyakorlók csendesen és állhatatosan tisztázzák az igazságot, hogy honfitársaik átláthassanak a kommunista rezsim hazugságain, és megértsék a Fálun Dáfá szépségét.
  • A bécsi közönség lelkesedett a Shen Yunért

    „Teljes szívemből vágyok arra, hogy magam is képes legyek ilyen gyönyörűségeket alkotni, amelyek túlszárnyalják ezt a világot. Elviszem magammal az előadás gyönyörűségét, egy jó része még mindig rejtve van a fejemben. Úgy találom a múltbéli tapasztalataim alapján, hogy elviszem magammal, amit látok, de ilyenkor még nem tudom teljesen feldolgozni, viszont felszínre kerül, amikor szükség van rá.”
  • Európa: a Shen Yun turné három telt házas előadással vette kezdetét Genfben

    „Fokozatosan fejlődünk. Nyílt szívvel kell idejönnöd. A szíveddel kell megnézned az előadást, nem csak a szemeddel és az elméddel. Az egyik üzenet, amit kaptam az előadástól, hogy feltétlenül meg kell hallgatnunk mások szívének a kívánságát és nyílt szívvel megélni a mindennapjainkat. Úgy gondolom, hogy ha a világon mindenki szívvel élne, ez egy nagyszerű hely lenne. A többi másodlagos.”
  • A hűséges és becsületes kalligráfia író: Yan Zhenqing

    Yan Zhenqing (Kr. u. 709~785) a Tang-dinasztia élenjáró kínai kalligráfia írója, és hűséges kormányzó volt. Becsületességéről, erős igazságérzetéről és a császári udvarhoz való hűségéről ismerték. Sokan tisztelték, amiért nem szívlelte a hízelgőket, és bátran kimondta az igazságot.
  • A próza nagy mestere és a jóságos kormányzó: Liu Zongyuan

    Abban az időben, mikor Liut lefokozták, az egyik barátját is lefokozták és egy távolabbi elszigetelt, kopár és civilizálatlan területre helyezték a fővárosból. Mivel a barátjának az édesanyja túl idős volt ahhoz, hogy meglátogassa a fiát, és a fiú számára is rendkívül nehéz volt meglátogatni és vigyázni az anyjára a nagy távolság miatt. Ezt a helyzetet látva Liu levélben könyörgött a császárnál egy cseréért a barátjával, azzal magyarázva, hogy hajlandó a hivatalát áttenni egy még elszigeteltebb területre a barátjáért. Végül a császár úgy döntött, hogy egy jobb helyet jelöl ki a barátjának. Ezt a történetet nemcsak a történelmi dokumentumokban jegyezték le, hanem a Tang költészet, és más irodalmi munkák is tartalmazzák.
  • Kínai szólás: Megbolygatni a füvet és megijeszteni a kígyót (打草驚蛇)

    Ma a szólást arra használjuk, hogy leírjunk egy cselekedetet, amely nem tartja az ember tetteit titokban, ezzel lehetővé téve másoknak az óvintézkedést. Azt is jelenti, hogy elhamarkodottan cselekedni, és figyelmeztetni az ellenséget.