Kínai hagyományos művészet és kultúra

Zene | Művészet | Ősi művelési történetek | A kínai írásjelek rejtélye | Shen Yun Performing Arts | Történelmi személyiségek | Közmondások és szólások

  • Ősi kínai történetek a vágy kivédésére (5/5. rész)

    „A mostani, fővárosba való utazásom előtt megálltam egy buddhista templomnál, hogy felkészüljek a vizsgára. Egy idősebb szerzetes ellátott néhány tanáccsal. Azt mondta: ’Rád nézve – el kell mondanom, hogy magasra vezet az utad. De nem szabad engednek a bujaságnak és a vágynak, mert tönkreteheti a jövődet.’ És én teljes szívemmel követtem a szavait.”
  • Kínai szólás: Mintha minden bokor ellenséges katonává változott volna (草木皆兵)

    Fu Jian állt a városfalon a fivérével, és lenézett, hogy személyesen vizsgálja meg a Jin sereget. Látta, hogy a soraik rendben voltak és magas a moráljuk. Aztán a hegyre nézett észak felé: minden szikla, bokor és fa úgy nézett ki, mintha ellenséges katonák lettek volna. Nagyon meglepődött attól, amit látott, és azt mondta a fivérének: „Micsoda erős ellenség a Jin! Miért mondták, hogy a Jin hadseregben türelmetlen emberek vannak?”
  • Az öreg taoista Zhang Guo, aki háttal ülte meg szamarát

    Az öreg Zhang Guo a hangszerével körbeutazta az országot – a haldobbal, amellyel gyakran ábrázolják a festményeken, mint egy bambusz hengert két vasrúddal vagy kalapácsokkal a végén – és énekelte a taoista filozófiáról szóló dalokat. A szövegek elmondják, hogy az emberek elvesztek a világban: a nyereséget, hírnevet, érzéseket és vágyakat keresve, és az ilyen viselkedések a „visszatérés az eredeti, igaz önmagunkhoz” alapelv ellen vannak. Ennélfogva az „előrefelé” sok ember véleménye szerint valójában hátrafelé mozgás. Úgy hitték, azért lovagolt háttal a szamáron, hogy erre emlékeztesse az embereket.
  • Vers: Út a jövő felé (illusztrációval)

    Képillusztráció: az apuka és a lánya egy Fálun Gong gyakorlót hallgatnak, aki elmagyarázza a Kínai Kommunista Párt (KKP) szervezeteiből való kilépés elgondolásának fontosságát egy jobb jövőért. A gyakorló a táblára mutat, amelyen a következő szavak olvashatók: „A mennyországok megáldják Kínát”, „Kilépés a KKP szervezeteiből” és a „KKP összeomlik a mennyország parancsára”.
  • Ősi kínai történetek a vágy kivédésére (4/5. rész)

    Xu visszament, de ismét azonnal el akarta hagyni a szobát, ahogy meglátta a csúnya fiatal asszonyt, ezért a lány megragadta. Ahogy küzdött, hogy kiszabaduljon, megkérdezte tőle: „Az asszonyoknak ’négy erényük’ van. Neked hány van?” A fiatal asszony így felelt: „A szépséget kivéve mindhárommal rendelkezem. A tudósoknak van ’száz követni való tette’. Mennyit tudhatsz ebből a magadénak?”
  • Kínai szólás: A tehetség nyolc deciliterje (才高八斗)

    Cao Pi a „testvériesség” témáját jelölte meg, de kikötötte, hogy a vers egyetlen szava sem lehet kapcsolatban a „fivér” kínai írásjelével. Cao Zhinek nem volt más választása, mint hogy kövesse a parancsot. Elkezdett sétálni és gondolkodni a költeményen. Mikor Cao Zhi a hatodik lépéshez ért, befejezte a verset, amely később a „Hét lépés négysoros verse” néven vált ismertté.
  • Ősi kínai történetek a vágy kivédésére (3/5. rész)

    „Egy tizenhat éves szépségnek lágy teste van. A belehabarodott férfiak meggyilkolásért egy kard a derekán. Habár nem látod a fejed levágását, titokban kiszárítja a csontvelődet.”
  • Li Mo, a Tang-dinasztia fuvolamestere

    Li Mo a Tang-dinasztia kínai fuvalomestere. Fuvolán gyermekkora óta játszott, tehetségét felülmúlhatatlannak tartották. Továbbá nagyon okos és nagyon tanulékony volt, így miközben hallotta a zenét, már a dallamot is képes volt rögzíteni.
  • Kínai szólás: Fejszével való tudását fitogtatja Lu Ban előtt (班門弄斧)

    A 班門弄斧 (bān mén nòng fǔ) szólás ebből a versből ered, és utalt a korábbi Lu Banra. Szó szerint egy közönséges iparosra hivatkozik, aki tudását egy baltával fitogtatja Lu Ban ácsmester kapuja előtt.
  • Li Longji, a császár, aki orvosságot főzött a fivérének

    A politikai uralkodása és személyes szerelmi története mellett törődött a fivéreivel a királyi családban, amelyre szintén emlékeznek az emberek. Ez nagyon ritka eset a kínai királyi családtörténetekben, ahol a kegyetlenség és a véres cselekmények vannak túlsúlyban. Miután Xuanzong trónra került, ugyanúgy törődött a fivéreivel, mint azelőtt. Szívesen fogadta fivéreit a palotában.
  • Ősi kínai történetek a vágy kivédésére (2/5. rész)

    Egyik nap Jing herceg az otthonában látogatta meg Yan Yinget. Ahogy iszogattak, Jing herceg meglátott egy asszonyt, és ezt kérdezte: „Ez a hölgy, akit láttam, a feleséged?” Mikor Yan Zi helyeselt, Jing herceg tréfásan megjegyezte: „Öreg és csúnya. A lányom fiatal és csinos. Feleségül vennéd a lányom?”
  • Kínai szólás: Reszket, de nem a hidegtől (不寒而慄)

    Hivatalba lépése után Yi Zong több mint kétszáz foglyot hallgatott ki és tartóztatott le kétszáz vagy még többet a rokonaik és barátaik közül, akik kenőpénzt ajánlottak fel annak érdekében, hogy mentesüljenek a súlyos bűncselekményeik elkövetésének büntetése alól. Következésképpen Yi Zong több mint négyszáz elítéltet végzett ki egyetlen nap alatt. Azután a nap után bármikor megemlítették Yi Zong nevét, a bűnös emberek elkezdtek félni és remegtek, mintha fáztak volna.
  • A Tang-dinasztia idején Tibetben élt legkedveltebb hercegnő: Wen Cheng

    Mint a buddhizmus követője, Wen Cheng hercegnő azt kívánta, hogy a házassága hozzájáruljon a Tibet és a Tang-dinasztia közötti békéhez. Megkérte Taizong császárt, tegye lehetővé, hogy magával vihessen egy értékes Buddha szobrot, ezzel támogatva a buddhizmust Tibetben egy irgalmasabb, toleránsabb és békeszeretőbb államért. Továbbá amellett, hogy aranyat, ékszereket és szép bútorokat adott a császár hozományként, Wen Cheng hercegnő elsősorban magokat, mezőgazdasági eszközöket, selymeket, porcelánokat, hangszereket és orvosi könyveket kért, hogy bevezesse a fejlettebb mezőgazdasági szakértelmet és gazdálkodási módszereket a nomád kultúrába, amely akkoriban Tibetet uralta. Ezt hallva Taizong császár elmosolyodott és megdicsérte: „Valódi szerencse, hogy Tibet királya vesz el feleségül, csodákat teszel majd egész Tibetben.”
  • A „kedves, vidám lovak” festője elárulta a titkát

    Egy kis ausztrál városban, nyolc órányira Brisbane-től nyugatra, él egy művész, akit úgy ismernek, mint a „kedves, boldog lovak” festőjét. Az emberek azt mondják, a műalkotásai boldoggá teszik őket. Ő azt mondja, hogy a boldogság az Őszintség-Jószívűség-Tolerancia alapelvekben való hitéből ered.
  • Yan Liben, a művész, aki istenivé formálta a tárgyakat

    Yan Liben az ősi művészetek kitűnő hagyományát örökölte és továbbfejlesztette. A munkái szilárdan körvonalazottak és különleges színűek. A festményeken megjelenített alakok jól ábrázoltak, és a készségei meghaladták az elődjeinek a tehetségét. Úgy emlegették, mint aki festékkel és színek játékával a tárgyakat istenivé képes fomálni, és igen impozáns helyet foglal el a kínai festmények történetében.