(A harmadik rész folytatása)
12. Kongming toll-legyezője
Zhuge Liang, más néven Kongming egy olyan asszonyt választott feleségnek, akit szépnek sehogy sem lehetett nevezni. A történetet generációkon keresztül adták tovább, és az emberek még mindig nem hallják szívesen. Számos csodálatos legenda szól Zhuge Liangról, és az egyik közülük a toll-legyező története.
Gyermekkorában Zhuge Liangnak volt egy kiváló tanára, aki a hadviselés művészetét és a menny és a föld változásait tanította neki. Amikor Zhuge Liang a hegyekben kirándult, felfedezett egy kunyhót, amelyből hirtelen egy gyönyörű fiatal hölgy lépett ki. Integetett neki, majd meghívta egy teára és egy sakkjátszmára.
Azt mondta: „Kérlek, gyere bármikor, ha van szabadidőd, és játsszunk egy jó sakkpartit.” Zhuge mindennap meglátogatta, és mindig nagyszerűen érezte magát. Azonban többé nem volt figyelmes tudós, és nem értette meg azt, amit a könyveiben olvasott, még úgy sem, hogy ha többször elolvasott egy részt. A tanárát nem tudta becsapni.
Azt mondta: „Könnyű tönkretenni egy fát, de nehéz elültetni! A szépsége elkábított, és vonzódsz hozzá. Tudod te, hogy ő nem más, mint a mennyország halhatatlan darva? Gyakran jön erre a világba, hogy elcsábítsa a halandókat.”
Zhuge elszégyellte magát, és tanácsot kért a tanárától. A tanár sétapálcát adott neki, és azt mondta: „Mindennap megmártózik a tóban. Ez az idő alkalmas arra, hogy elrejtsd a ruháit. Ha nem találja a ruháit, keresni fog, hogy visszaszerezze azokat, és hogy elszámoljon veled. Akkor használd ezt a pálcát és üsd meg vele!”
Zhuge engedelmes diákként azt tette, amit a tanára tanácsolt neki. Mikor a daru nem találta a ruháit, felvette valódi formáját, és megpróbálta kicsípni Zhuge szemét. Kitért, megragadta a madár farkát, és botjával rácsapott a darura.
Mikor a fehér daru megértette, hogy többé nem ura a helyzetnek, kiszabadította magát és elrepült. De Zhuge még mindig a kezében tartotta a farktollait, ezért nem tudott visszatérni erre a világra. Zhuge emlékeztetőül legyezőt készített a farktollakból, hogy el ne feledje ifjúkori bolondságát.
Még ma is úgy tekintenek rá, mint „a magas erkölcsű szavakon túli bölcsre, egy nyugodt elmére, aki törekvés nélküli egyszerű életet élt. Bölcs módon egy csúnya asszonyt választott feleségének. Generációk tisztelték, és számos legenda szól róla, amelyek nemzedékről nemzedékre öröklődtek.”
13. Ruan Shi – a csúnya asszony
Mo Mut, a Sárga császár feleségét; Zhong Lichut, Xuan király feleségét a Qi-dinasztiában; Meng Guangot, Liang Hong feleségét és Ruan Shit, Xu Yun feleségét gyakran úgy nevezik, mint a „négy ősi csúnya asszony”, azonban az asszonyok erkölcsükről is jól ismertek.
Xu Yunt jól ismerték a Cao királyságban és a Wei királyságban a Három királyság időszaka alatt. Xu Yun elvette Ruan Dewei lányát. Az esküvőjük éjszakáján Xu Yun látta, hogy Ruan lánya csúnya. Kifutott a szobából és nem volt hajlandó visszamenni.
Xu Yun barátja, Huan Fan eljött meglátogatni őt, és azt mondta: „Kellett lennie valamilyen oknak Ruan családjánál, amiért hozzád adták a csúnya lányt. Ki kell derítened, miért.”
Xu visszament, de ismét azonnal el akarta hagyni a szobát, ahogy meglátta a csúnya fiatal asszonyt, ezért a lány megragadta. Ahogy küzdött, hogy kiszabaduljon, megkérdezte tőle: „Az asszonyoknak ’négy erényük’ van. Neked hány van?”
A fiatal asszony így felelt: „A szépséget kivéve mindhárommal rendelkezem. A tudósoknak van ’száz követni való tette’. Mennyit tudhatsz ebből a magadénak?”
Xu azt mondta: „Eleget teszek mind a száznak.”
A fiatal asszonya így felelt: „A száz követelményből az első számú az erkölcs. Te a megjelenést választottad az erény felett. Hogyan mondhatod azt, hogy minden követelménynek megfelelsz?”
Xu elképedt. Ettől kezdve tisztelték és szerették egymást, és harmóniában éltek.
Attól fogva azt mondták róluk: „Egy úriembernek van száz követni való tette, és az erény a kulcsfontosságú. Xu Yun nem válaszolt, mikor Ruan Shi rámutatott a tévedésére. Egy jó feleség törődik a férjével és segíti őt. A házaspár sok éven át harmóniában élt együtt.”
14. Yuchi Jingde
Yuchi Gong, más néven Jingde a Tang-dinasztia híres tábornoka. Egyike volt a huszonnégy hősnek, akiknek a portréja ott volt Lingyange-ben.
A „történelem, mint egy tükör” feljegyez egy beszélgetést Taizhong császár és Yuchi Gong között. A császár felveti Yuchi Gongnek: „Azt akarom, hogy vedd feleségül a lányom. Mit gondolsz erről?”
Yuchi Gong mélyen meghajolt Taizhong előtt, és udvariasan visszautasította: „A feleségem, habár alacsony származású, sok éven át elviselte velem a jót és a rosszat. Szerény tehetségű vagyok és felszínes tudású, de hallottam, hogy amikor régen egy öreg meggazdagodott, nem választott magának másik feleséget. Nem kívánom elvenni a hercegnőt.”
(Folytatjuk)
Angol változat: Ancient Chinese Stories on Guarding Against Lust (Part 4 of 5)
* * *
tovább ...