A Zizhi Tongjian („Történelmi tükör”) lejegyzett számos történetet Taizong császárról a Tang dinasztiában. Mikor valaki összehasonlítja az ősi történelmet Kína jelenlegi helyzetével, azonnal megérti, miért van most Kína egy erkölcsi lejtőn.
A képességekkel rendelkező és erényes emberek támogatása – vagy a barátok és rokonok előnyben részesítése
Li Shimin után a Tang dinasztiából Qin herceg került a trónra császárként. Az emberek, akik neki dolgoztak panaszkodtak, hogy sok éven keresztül szolgálták Qin herceget, de nem léptette elő őket. Taizong császár ezt mondta nekik: „A császárnak önzetlenül kell vezetnie és uralkodnia. Az emberekért dolgozunk. Meg kell vizsgálnunk, hogyan nyerhetnek az emberek, mikor felállítjuk a közigazgatást, és nekünk ezért alkalmas és erényes embereket kell választanunk, hogy a hivatalt vezessék. Hogyan támogathatnánk a beosztottakat azon meggyőződés nélkül, hogy alkalmasak-e és megfelelnek-e a követelményeknek?” Azok, akik panaszkodtak, megérintődtek Taizong császár szavaitól, és a legnagyobb erőfeszítéseikkel folytatták a szolgálatát.
Manapság azonban a Kínai Kommunista Párt (továbbiakban: KKP) kormányzati hivatalnokai ettől nagyon eltérően viselkednek. A párt felső vezetésétől minden szint hivatalnokáig ez szinte mindenütt igaz Kínában: hogyha valaki megszerzi a vezetést, minden barátját és családtagját előlépteti.
20 évvel ezelőtt néhány idősebb ember beszélgetett egymással az utcán. Hallottam a beszélgetésüket. Az egyikük azt mondta: „Az ember, aki épp elhaladt, Li polgármester legidősebb fia. A felesége a pénzügyi irodában dolgozik. Szerencsés vagy, ha az apád egy kormányzati hivatalnok! Li polgármester fiai nem tudnak dolgozni a rossz egészségi állapotuk miatt, de még így is szép apartmanjaik vannak és jó munkáik. Nem kell dolgozni menniük, de kapnak fizetésemelést.”
Aztán azt mondta a másik embernek: „Látod, habár a fiad posztgraduális diplomát szerzett, mégsem talált még munkát. Ez mind miattad és az apád miatt van! Csak egy kis irodavezető vagy mindenféle hatalom nélkül.”
Egy másik személy azt mondta: „Hallottam, hogy a városi helyettes párttitkár fiának is egy jó állása van, bár értelmi fogyatékos.”
Az elveket betartva – vagy az abszolút engedelmességet igényelve
Amíg Taizong császár volt hatalmon, néhány tisztviselő pénzt zsarolt ki másoktól és elfogadott kenőpénzeket. A császár aggódott emiatt, és küldött valakit, aki úgy tett, mintha tisztességtelen lenne, hogy letesztelje a tisztviselőket.
Mikor a hivatalnok elfogadott egy tekercs selymet megvesztegetésként, Taizong császár halálra akarta ítélni a hivatalnokot. Pei Ju miniszter azt tanácsolta neki: „A tisztviselő, aki elfogadta a kenőpénzt, valóban egy hatalmas bűncselekményt követett el. Azonban a mód, ahogy Őfelsége elküldte az embereket, hogy vesztegessék meg és kísértsék meg a tisztségviselőket, hogy kísértésbe essenek, nem egyezik az ősi tanítással: ’Erkölcsi erővel kormányozni és rendet tartani köztük az elveket betartva’.”
Taizong elégedett volt ezzel a válasszal. Odaállt az összes polgári és katonai minisztere elé, és azt mondta: „Egy hivatalnok, Pei Ju ragaszkodott az alapelvek követéséhez, és nem engedelmeskedett a császár akaratának. Ha mindenki így cselekedne, akkor szükséges lenne-e aggódnunk azon, vajon jól irányítjuk-e az országot?”
A másik oldalról egy pártvezető vagy kormányzati tisztviselő nem tudja megindokolni, bármilyen rossz dolgot is tett. Ha kritizálod őt, „pártellenesnek” vagy titulálva. Elveszítenéd a munkádat, bebörtönöznének vagy meggyilkolnának. A KKP alatt teljesen engedelmesen kell viselkedni a magas rangú tisztviselőkkel szemben, hogy megvédd magad. Ez az egyik útja annak, ahogy az emberek elvesztik az igazságérzetüket.
Átruházott hatalom – vagy monopolizált hatalom
Egyik nap Taizong császár megkérdezte Fang Xuanlinget és Xiao Yu-t: „Hogyan hasonlítanátok össze Wen császárt a Sui dinasztiából és engem?” Fang Xuanling és Xiao Yu azt mondta erre: „Wen császár szorgalommal kormányozta az országot. Megtárgyalta a problémákat a hivatalnokaival.. Olyan sokat és keményen dolgozott, hogy az őreinek kellett ételt hozniuk számára. Habár nem voltak könyörületes tulajdonságai, szorgalmas császár volt.”
Taizong császár azt mondta erre: „Csak egy nézőpontból nézitek a helyzetet. Wen császár a Sui dinasztiában minden döntést személyesen hozott meg ahelyett, hogy a tisztviselőire támaszkodott volna.”
„A világ annyira nagy, és olyan sok dolgot kell kezelni. Bárki dolgozhat haláláig egyedül, de még mindig nem fog mindennel jól foglalkozni egymagában! A hivatalnokai tudták, hogyan uralkodik a birodalmán, és mindannyian várták a döntését. Megtartották a saját gondolataikat, és nem mertek szólni. Ezért volt, hogy a Sui dinasztia csak két generáción keresztül állt fenn.”
„Én nem ezen a módon cselekszem. Tehetséges embereket keresek az egész ország területéről, és pozíciókat adok nekik a kormányban. Hatalmat adok nekik, hogy foglalkozzanak az ország problémáival, és jelentenek, beszámolnak nekem az előrehaladásukról. Megjutalmazom őket a jó eredményekért, és megbüntetem a hibákért. Ki ne csinálná a legjobban ebben a helyzetben? Ezen a módon nem kell aggódnom, hogy az országot jól irányítom-e.”
Taizong császár tisztelte a tehetséges embereket. Esélyt adott nekik, hogy használják a tehetségüket, megjutalmazva vagy megbüntetve őket az eredményeik szerint. Ez valóban motiválta őket.
1949 óta a felső pártvezetők monopolizálták a hatalmat és erőszakkal uralkodtak Kínában. Mikor az egyik kormányzati hivatalnok kivonult a KKP-ből, azt mondta egy Fálun Gong gyakorlónak: „A kormányzati tisztviselők most nagyon korruptak és nincsenek erkölcsök vagy képességek. Ha van kapcsolatod az egység vezetőjével vagy megvesztegeted, előléptet. Ellenkező esetben teljesen mindegy, mire vagy képes, nem fog előléptetni. Nincs remény Kína számára, ha a KKP nem omlik össze. Túl sok a korrupció a rendszerben.”
Mások javát figyelembe venni – vagy csak a sajátunkat
Egyik nap, mikor Taizong megbeszélést tartott a tisztviselőivel arról, hogyan állítsák meg a tolvajokat, az egyikük azt javasolta, hogy kemény törvényeket hozzanak. Taizong ezt mondta: „Az emberek azért lopnak, mert a kormány keményen megadóztatja őket, és sokat kell dolgozniuk a kormányért. Nemcsak ez a gond, hanem a kormányhivatalnokok is nagyon kapzsiak.”
„Ha az emberek szegénységben élnek, lopni fognak tekintet nélkül arra, hogy az szégyen-e vagy sem. Meg kell állítanunk a felesleges költekezést, csökkenteni a költségeket és a kiadásokat, és becsületes tisztviselőket kell alkalmazni. Ezen a módon az embereknek lesz elég ennivalójuk és ruhájuk, és nem lesz arra szükségük, hogy lopjanak. Mért lenne szükségünk kemény törvényekre?”
És valóban, néhány éven belül a dinasztia egy békés és virágzó időszakot élt meg, mialatt senki sem vette fel az elvesztett pénzt az utcán. Bárki nyitva hagyhatta az ajtaját egész éjjel aggodalom nélkül.
Napjaink Kínájában korrupt hivatalnokok vannak mindenhol, és még a rendőrség is összejátszik a gengszterekkel. A gazdag még gazdagabb lesz, a szegény még szegényebb. A munkásokat elbocsátják, a gazdákat kényszerítik, hogy elköltözzenek, és elvesztik a termőföldjüket. Mikor megpróbálnak a kormányhoz menni igazságszolgáltatásért, a kormányzati tisztviselők ügynököket küldenek, hogy elfogják őket. Néhány évvel ezelőtt a Közbiztonsági Minisztérium egyik jelentése szerint minden hetedik percben volt egy tömeges zavargás.
Elfogadni a jó tanácsot – vagy nem törődve azzal rosszul cselekedni
Taizong császár gyakran mondta a körülötte lévő embereknek: „Egy személynek szüksége van rá, hogy tükörbe nézzen, hogy megláthassa a tükörképét. Egy császárnál a becsületes minisztereitől függ, hogy tanuljon a hibáiból. Ha a császár nem teszi lehetővé, hogy nyíltan beszéljenek a miniszterei, öntelt marad, és ha a miniszterei csak azért követik őt, hogy hízelegjenek neki, a császár végül elveszti az országát és a miniszterei nem lesznek képesek megvédeni saját magukat sem!”
„A Sui dinasztiában Yu Shiji hízelgett Yang császárnak a pozíciója megtartásának érdekében. Ennek eredményeként a császárt később meggyilkolták, és Yu Shiji-t is megölték. Emlékeznetek kell erre a leckére. Ki kell állnotok és elmondani, vajon helyes dolgokat teszek-e.”
Taizong császár gyakran mondta a minisztereinek: „Az emberek azt mondják, hogy a császár a legrangosabb, leghatalmasabb és legnemesebb ember, aki nem fél semmitől. Én nem vagyok ezzel így. Félek Isten vizsgálatától, és félek attól, hogy a minisztereim felnéznek rám. Bár szorgalmas vagyok, mégis félek, hogy nem leszek képes megfelelni Isten akaratának és a nép kívánságainak.”
Azt is mondta: „Szeretem Yao, Shun, Zhou és Konfucius egy ország kormányzásáról szóló alapelveit. Számomra ezek ugyanolyan fontosak, mint a szárnyak a madárnak vagy a víz a halnak. Ha elveszíteném őket, mindent elveszítenék. Még egy pillanatra sem hagyhatom el őket.”
Taizong császár mindig is úgy érezte, hogy rendkívül fontos összhangban lenni Isten akaratával és a nép kívánságaival. Isten ezért segített neki, és az emberek tisztelték. Mivel imádta a mennyországot és az Istent, erényesen és becsületesen vezette az országot, beteljesítette a küldetését, és létrehozta a virágzó Tang dinasztiát. Támogatták és tisztelték az emberek.
A KKP közel 15 éve üldözi a Fálun Gong gyakorlókat. Gyakorlók tízmillióit kínozták meg, sokan belehaltak vagy rokkantak lettek. Néhányukat megölték a szerveikért, amelyeket akkor távolítottak el belőlük, mikor még éltek.
A KKP támogatja az ateizmust, és ösztönzi az osztályharcot. A kínai hagyományos civilizációt megsemmisítette. Az emberek, akiknek a párt átmosta az agyát, nem hisznek a Buddhák, Taók és Istenségek létezésében, és nem félnek a megtorlástól. Korruptak és nem veszik észre, hogy rossz dolgokat követnek el – tudattalanul pusztítják el saját magukat.
Angol változat: Emperor Taizong's Rule in the Tang Dynasty Versus Today's Communist Regime
* * *
tovább ...