Kínai hagyományos művészet és kultúra

Zene | Művészet | Ősi művelési történetek | A kínai írásjelek rejtélye | Shen Yun Performing Arts | Történelmi személyiségek | Közmondások és szólások

  • Kínai szólás: Rázd fel a párnákat és aludj jól (高枕無憂)

    A 高枕無憂 (gāo zhěn-wú yōu) kínai szólás szó szerinti jelentése „felrázni a párnát és nincs miért aggódni“. Ez azt sugallja, hogy valaki békében tud aludni mindenféle szorongás nélkül. Arra használják, hogy leírjanak egy békés és gondtalan életet.
  • Kultúra és történelem: A Ming-dinasztia Yongle császárának építészeti eredményei

    Az emberek tisztában vannak a kővel és fával való házépítéssel, de igazán ritka egy egész épületet mázasan megépíteni. A 9 emeletes, nyolcszögletű Yongle Porcelán torony 97 láb (kb. 29 m) átmérőjű és mintegy 260 láb (kb. 78 m) magas. Kívül és belül mázas porcelántéglákból építették fel. Nincsen fa a szerkezetében, kivéve egy oszlopot a csúcsán. Mázas, színes porcelántéglákat raktak össze, hogy ezt a szerkezetet formálják, belül és kívül is. Ez egy ritka, mázas építési szerkezet volt. Mázas porcelánt választottak, mint elsődleges építőanyagot a fényessége és a csillogása miatt, amely művészileg tükrözi a pompáját.
  • Lü Dongbing tíz próbája és a sárga köles álom

    Lü Kr. u. 798-ban született a Tang-dinasztiában. Gyerekkora óta szeretett olvasni és bizonyította kiemelkedő emlékezőtehetségét. Tizenévesen szabadon tudott idézni cikkében a kolosszális mennyiségű könyvből, amelyeket olvasott. Habár sokan úgy tekintettek rá, mint egy lehetséges magas rangú kormányzati hivatalnok-jelöltre, Lü kétszer elbukott a közszolgálati vizsgán, amit Chang’anban, a Tang-dinasztia fővárosában tartottak az udvarnál. A taoista történetek szerint Lünek sikerült túljutnia tíz próbán, azt megelőzően, hogy a taoista mester magával vitte tanítványnak, és aztán a művelés igaz útját tanulta.
  • Kínai szólás: Csekély tehetség (雕蟲小技)

    Szó szerint a kifejezés azt jelenti, hogy „csekély készséggel rovart faragni”. A szólást amatőr irodalmi cikkekre használják, vagy kezdetleges technikát írnak le vele, vagy jelentéktelen készségeket, amiket az írásban vagy gyakorlatban használtak.
  • Rajz: A Fálun Gong igaz tényeinek elmagyarázása tekintet nélkül az időjárás viszontagságaira

    Ezen az egyszerű rajzon illusztrált békés jelenet ábrázolja azt, ahogyan Kínában a gyakorlók csendesen és állhatatosan tisztázzák az igazságot, hogy honfitársaik átláthassanak a kommunista rezsim hazugságain, és megértsék a Fálun Dáfá szépségét.
  • A bécsi közönség lelkesedett a Shen Yunért

    „Teljes szívemből vágyok arra, hogy magam is képes legyek ilyen gyönyörűségeket alkotni, amelyek túlszárnyalják ezt a világot. Elviszem magammal az előadás gyönyörűségét, egy jó része még mindig rejtve van a fejemben. Úgy találom a múltbéli tapasztalataim alapján, hogy elviszem magammal, amit látok, de ilyenkor még nem tudom teljesen feldolgozni, viszont felszínre kerül, amikor szükség van rá.”
  • Európa: a Shen Yun turné három telt házas előadással vette kezdetét Genfben

    „Fokozatosan fejlődünk. Nyílt szívvel kell idejönnöd. A szíveddel kell megnézned az előadást, nem csak a szemeddel és az elméddel. Az egyik üzenet, amit kaptam az előadástól, hogy feltétlenül meg kell hallgatnunk mások szívének a kívánságát és nyílt szívvel megélni a mindennapjainkat. Úgy gondolom, hogy ha a világon mindenki szívvel élne, ez egy nagyszerű hely lenne. A többi másodlagos.”
  • A hűséges és becsületes kalligráfia író: Yan Zhenqing

    Yan Zhenqing (Kr. u. 709~785) a Tang-dinasztia élenjáró kínai kalligráfia írója, és hűséges kormányzó volt. Becsületességéről, erős igazságérzetéről és a császári udvarhoz való hűségéről ismerték. Sokan tisztelték, amiért nem szívlelte a hízelgőket, és bátran kimondta az igazságot.
  • A próza nagy mestere és a jóságos kormányzó: Liu Zongyuan

    Abban az időben, mikor Liut lefokozták, az egyik barátját is lefokozták és egy távolabbi elszigetelt, kopár és civilizálatlan területre helyezték a fővárosból. Mivel a barátjának az édesanyja túl idős volt ahhoz, hogy meglátogassa a fiát, és a fiú számára is rendkívül nehéz volt meglátogatni és vigyázni az anyjára a nagy távolság miatt. Ezt a helyzetet látva Liu levélben könyörgött a császárnál egy cseréért a barátjával, azzal magyarázva, hogy hajlandó a hivatalát áttenni egy még elszigeteltebb területre a barátjáért. Végül a császár úgy döntött, hogy egy jobb helyet jelöl ki a barátjának. Ezt a történetet nemcsak a történelmi dokumentumokban jegyezték le, hanem a Tang költészet, és más irodalmi munkák is tartalmazzák.
  • Kínai szólás: Megbolygatni a füvet és megijeszteni a kígyót (打草驚蛇)

    Ma a szólást arra használjuk, hogy leírjunk egy cselekedetet, amely nem tartja az ember tetteit titokban, ezzel lehetővé téve másoknak az óvintézkedést. Azt is jelenti, hogy elhamarkodottan cselekedni, és figyelmeztetni az ellenséget.
  • Guo Ziyi, a nagyszerű tábornok, aki egymaga mentette meg a Tang-dinasztiát

    Egyszer az egyik lázadó sereg elfoglalt egy hegyet és magaslatot tartott, így a Tang hadsereg hátrányos helyzetbe kényszerült. Guo Ziyi elküldött négyezer lovas katonát a hegy hátsó részére, és megparancsolta a Tang seregnek, hogy vonuljon vissza a fronton. Ezzel az ellenséget elcsalták, hogy hagyja el az előnyös pozícióját. Abban a pillanatban, ahogy az ellenség elhagyta a hegyet, a Tang lovasság elfoglalta azt, és kicserélte a zászlókat. Aztán a Tang hadsereg megfordult és támadásba lendült, amellyel azonnal legyőzte az ellenséget.
  • Kínai szólás: Teljesen tisztességesen és elfogulatlanul (大公無私)

    A 大公無私 (dà gōng wú sī) kifejezés, melynek jelentése: „teljesen tisztességesnek és elfogulatlannak lenni”, Konfuciusztól eredeztetik, és később szólássá vált. Arra használják, hogy leírjanak egy személyt vagy egy tettet, amely kifogástalanul tisztességes és elfogulatlan.
  • Kína bölcs költője: Du Fu

    Du Fu (Kr. u. 712–770) a Tang-dinasztiában élt kiemelkedő kínai költő. Többnyire jobbára elszegényedett életet élt, miközben elárasztották a feszültségek és a rossz egészségi állapota. Azonban az egész életét gyönyörű költemények írásának szentelte, amelyekből több mint ezernégyszázat mind a mai napig szavalnak.
  • A Tang-dinasztia taoista miniszterelnöke: Li Mi

    Amikor a herceg trónra került, az állam bajban volt a kiterjedt lázadások miatt. Néhány kevés megbízható köztisztviselő és katonatiszt együttesen hivatták Li Mit, hogy segítsen a császárnak. Felajánlották neki, hogy a császár mellett üljön az udvarban a nemzeti ügyekkel foglalkozva, de ő még mindig remeteruhákat viselt. Li Mi segítségével a lázadást elfojtották, és a császár nagyon elégedett volt. Li Mi ezután eldöntötte, hogy elhagyja az udvari életet, és visszatér a taoista remete életéhez a császártól való ajánlat és kérelem ellenére. Megköszönte a császár bizalmát, és visszatért a remeteségébe.
  • A Tang-dinasztia legjobb lovakat festő művésze: Han Gan

    Fiatal korában borok eladásából élt. Egyszer a költő, Wang Wei házához ment, hogy beszedje a borért járó pénzt. Mivel Wang Wei nem tartózkodott otthon, leült és várt. Miközben várt, alakokat és lovakat rajzolt a földre. Mikor Wang Wei hazaért, és meglátta a rajzokat, egy csapásra lenyűgözte Han Gan tehetsége, és felajánlotta, hogy fizeti a taníttatását. Tíz évvel később Han Gan befejezte a rajztanulását és híres művésszé vált.