Konfuciusz alkalomszerűen sosem fogadott el ajándékot

Konfuciusz


A régiek hittek a „ki mint vet, úgy arat” alapelvben. Konfuciusz tökéletes példa erre. Sosem fogadott el alkalomszerűen ajándékot, még kevésbe sértette meg mások érdekeit.


Néhányan úgy gondolják, hogy Konfuciusz azért maradt szegény egész életében, mert nem ismerte el a világ abban az időben. Valójában, ha gazdag akart volna lenni, akkor nem lett volna nehéz elérnie. De nem akart gazdag lenni, hogy ne veszélyeztesse életének alapelveit.


Egy alkalommal Konfuciusz találkozott Qi királyával, aki utólag felajánlott egy területet neki fizettségül, amelyet Lin Qiu-nak hívtak (egy szárazföldi terület, most Yuncheng megye Shandong tartományban). Konfuciusz megköszönte Qi királynak, de azonnal elutasította az ajánlatot.


Miután Konfuciusz elment a királlyal folytatott találkozóról, azt mondta a tanítványainak: „Hallottam, hogy egy úriember csak az érdemei alapján fogad el javakat. Most én megpróbálom meggyőzni Qi királyt, hogy kövesse a tanácsomat. A király még nem hajtotta végre, de meg akart jutalmazni engem Lin Qiu területével. Messze nem értett meg.”


Ezt követően Konfuciusz, azt mondta a tanítványainak, hogy hozassanak gyorsan egy kocsit, és sietve elbúcsúzott.


Abban az időben Konfucius csupán egy polgár volt. A legmagasabb pozíció, amit valaha betöltött az életében, a Sikou (nagyjából a mai miniszterhez hasonló) volt a Lu királyságban.


Senki sem teszi egyenlővé Konfuciuszt azokkal a királyokkal, akik több mint tízezer harci szekeret vezettek. A történelemben egyik miniszter sem volt olyan kiváló, mint Konfuciusz. Ez részben azért volt, mert sosem fogadott el még alkalomszerűen sem jutalmazásokat.


Forrás: Confucius Never Casually Accepted Gifts