A kínai civilizáció legendás alapjai

Yao, az erényes császár
 

A Song-dinasztia császár ábrázolása: Yao (jobbra) és Yu, a nagy


Ez a harmadik rész az Epoch Times munkatársainak cikksorozatában, amelyben sorra veszik a kínai civilizáció kibontakozását, és kifejtik a hagyományos kínai világnézetet. A sorozat áttekinti a kínai történelmet, valamint megmutatja, hogy kik voltak azok a nélkülözhetetlen személyek, akik segítették Kína istenek által inspirált kultúrájának megalkotását. Ez a rész a legendás Yao császárt mutatja be.


Yao születése

A világegyetem és az emberiség teremtését, valamint a sárga császár uralkodását követően a klasszikus kínai legendák olyan prominens uralkodókat adnak, mint Yao, Shun és Yu, a nagyszerű.


Yao egy Qing Du nevű asszony gyermekeként jött a világra, aki Ku császár ágyasa volt. A „Ji sírja krónikák”, Kína egyik legendás krónikája a Han-dinasztiából feljegyezte, hogy Qing Du azután adott életet Yao-nak, hogy találkozott egy sárkánnyal. A sárkány mutatott neki egy képet a születendő fiáról. A terhessége is szokatlan volt: Yao tizennégy hónapot töltött anyja méhében, mielőtt megszületett.


A fiút Fang Xunnak hívták; halála után nevezték el Yao-nak.


Yao fiatal korától kezdve bizonyította erényét és alkalmasságát. Tizenhárom évesen Tao városért felelt. Két évvel később a Tang régió őrgrófjává tették, és fivérét segítette az udvari közigazgatásban.


Zhi uralkodása

Ku császár a későbbi éveiben jósolt és megállapította, hogy a fiai közül négyen jó jelöltek a trónra. Ku eldöntötte, hogy a kora miatt Zhi-t, a legidősebb fiát teszi meg császárnak.


Ku halálát követően Zhi lett a császár.


Zhi császár uralkodása nem volt valami fényes. A három miniszter, akik a kormányzásért, iparért és természeti környezetért voltak felelősek, korruptak és arcátlanok voltak. Aláásták a hagyományos szokásokat, a természetes rendet, és belevezették Zhi-t az érzéki kényeztetés fertőjébe. Nemtörődöm lett a császári felelősségével szemben, és elhatárolta magát a közigazgatástól.


Idővel természeti katasztrófák sújtották a földet, és a köznép nyugtalan lett. Azt beszélték, hogy Zhi császár az uralkodásával eltért a Tao-ról. Lázadás tört ki Dongyi földjén, és Yao-t küldték oda, hogy fojtsa el.


A „Huainanzi”-ban, amely egy tudományos diskurzusok szöveggyűjteménye Kr. e. 2. századból, feljegyezték, hogy hat szörny sújtott le az emberekre Yao idejében. Az első egy emberevő szörnyeteg, egy humanoid húsevő hosszú agyarakkal, valamint a Jiu Jing, egy hidraszerű, kilencfejű szörny, amely vizet és tűzet tudott köpni. A többi egy félelmetes ragadozó madár egy férfi arcával, egy szörnyűséges, kétfejű vaddisznó és egy tengeri kígyó.


A legendás földrajznak és kultúrának egyik híres beszámolója, a „Hegyek és tengerek klasszikusa” jegyzi, hogy a mennyei császár, Jun egy isteni harcost, Hou Yi-t küldte, hogy segítsen az emberiségnek nagy katasztrófáknál.


Yao parancsára Hou Yi hat szörnyet megölt, enyhítette a nép szenvedését.


Yao isteni jogon örökli a trónt

Ahogy az idő múlt, egyértelművé vált, hogy Yao nagyobb erénnyel és rátermettséggel rendelkezik, mint féltestvére, Zhi. A Négy Irány őrgrófjai jelezték, hogy előnyben részesítik Yao-t, és miután kilenc évig volt a trónon, Zhi császár kiadott egy császári kiáltványt, amivel lemondott Yao javára.


A legendákban úgy tartják, mielőtt trónra került, Yao-nak volt egy álma, melyben találkozott egy azúrkék sárkánnyal, aki elvitte a Tai-hegy tetejére és azon túl, a mennyország kapuihoz, ahol látta az isteni város ragyogását és gazdagságát.


Így Yao került a trónra, és Pingyangot tette meg a fővárosának. Hogy támogassa az uralkodását, a köznép között keresett tehetségeket, és kutatásokat végzett, hogy képviselhesse és megértse a nép aggodalmait.


„Ha van akár egyetlen ember, aki éhezik, az az én felelősségem”
– Yao császár.


Továbbá az új császár ellátogatott a négy aszkéta művelő tartózkodási helyére a Gunshe-hegyre, üdvözölte őket a tanítvány illendőségével, egy tanító utasítását kérve.


Yao császár Qing-dinasztiabei ábrázolása.


Yao uralkodása

Yao uralkodását az emberek és a véleményük iránti érzékenység jellemezte. A császár Kínát kilenc államra osytotta, és gyakran meglátogatta valamennzit. A közigazgatásban Yao a négy irány őrgrófjaitól kért tanácsot és segítséget. A városkapuknál felállított fabódékat, ahol a közemberek rámutathattak a császár uralkodásában lévő hiányosságokra.


A „Nagy történész feljegyzései” című könyvben a Han-dinasztia időszakában élő tudós, Sima Qian dicsérte Yao uralkodói érdemeit: az „erénye és a jelleme olyan nagy, mint az ég; a bölcsessége megegyezik az istenekével. Megközelíteni őt olyan, mint megközelíteni a napot, egy fény, amely világít a földön. Messziről úgy tűnik, mint a rózsa árnyalatú felhők. Gazdag volt, de nem fennhéjazó; nemes, arrogancia nélkül. A népet erénnyel és jóindulattal kezelte. A szíve telve volt a köznép gondolataival, a rokonság kilenc fokát bensőségbe hozta, és az embereket harmóniába.


Egy népi óda Yao idejéből az uralkodót dicséri a „jóindulatáért, amely olyan széles, mint a menny, a bölcsességéért, amely egyenlő az istenekével; ahogy a nap felmelegíti a szívet, és a felhők takarják a földet, az erény fényesen ragyog, és az egész világ boldog tőle.”


Egy másik Han-dinasztia korabeli írás, a „Legendák kertje” szerint Yao császár aggódott az alattvalói jólétéért: „hacsak egyetlen ember éhezik, az az én felelősségem” – mondta.


Hou Yi lelövi a kilenc Napot

Hou Yi harcos, akit Yao szolgálatára küldtek. A kínai népi hagyományokban a küldetésének befejezéséről ismert, ahol a tíz Napból kilencet lelőtt, amelyek perzselték a földet.


Úgy mondják, hogy kilenc nap tűnt fel, amelyeket ledobtak számos kedvezőtlen előjel által, beleértve a kígyószerű szörny észlelését hat lábbal és négy szárnnyal.


Nemsokkal később aszály volt, és egyik nap az emberek arra ébredtek, hogy az égen négy nap van. A közemberek úgy ítélték meg a plusz három napot, mint démoncsillagokat. Yao megparancsolta Hou Yi-nek, hogy használja az erejét, és semmisítse meg a förtelmeket.


„Hou Yi-nek lehettek isteni nyilai,
de az ügy az uralkodói jámborságot terheli.”

– miniszter Yao császárnak.


Hogyan is különbözethetném meg az egyedüli igaz csillagot –töprengett Hou Yi, nem akarva, hogy súlyos bűnt kövessen el. „Az igazi napot nem lehet lelőni” – nyugtatta meg őt Yao.


Nemsokára tíz nap volt az égen, és annak ellenére, hogy remek célpontok voltak, Hou Yi nyilai egyikre sem voltak hatással.


A „Hegyek és tengerek klasszikusai”-ban fejlegyezték, hogy a mennyei uralkodónak, Junnak tíz fia volt a feleségeivel, akik tíz nappá váltak, akik kívül tartózkodtak a keleti tengereken. A jelenlegi katasztrófa akkor merült fel, mikor a 10 nap eldöntötte, hogy egyszerre felemelkedik. A folyók kiszáradtak, és a növények elszáradtak. A talaj kiégett, és a levegőt önmagában is nehézzé vált belélegezni.


Mivel Yao császár türelmetlenségben és aggodalomban égett, egy miniszter javasolta, hogy a császár tartózkodjon a hústól, bortól és végezzen áldozatot az isteneknek, őszintén imádkozva a menny, a föld és az ősök előtt.


„Hou Yi-nek lehetnek akár isteni nyilai” – mondta a miniszter. „De az ügy az uralkodói jámborságot terheli.”


Akkor Yao megfürdött és betartotta a megfelelő önmegtartóztatást három napig. Abban az időben áldozatot mutatott be az mennynek és a földnek. Hou Yi is tett egy utazást a Kunlun-hegyre, áhítattal imádkozott a mennyhez és könyörgött a Napoknak, hogy kíméljék a Földet.


A Napok nem mozdultak, és Hou Yi kénytelen volt felhúzni az íját. Lelőtt kilenc csillagot, és az időjárás visszatért a megszokott kerékvágásba.


Forrás: Legendary Foundations of Chinese Civilization: The Virtue of Emperor Yao