Művelés

  • Romániai gyakorló: Egy test vagyunk (1. rész)

    Amikor visszatekintettem, arra gondoltam, hogy még mindig van egy ragaszkodásom az önérvényesítéshez. Egy veterán-gyakorló adott nekem egy jó tanácsot, amelyet becsben tartok a mai napig. Azt mondta, hogy egy jó koordinátor, az összes gyakorlónak ad esélyt, hogy részt vegyen a projektben és lehetőséget ad, hogy megkapják, ami jár nekik a hatalmas erkölcsi tisztaságból. Egy koordinátor nem vezető, egy irányító az emberi világban, aki megbízást ad a munkavállalóinak, egy Dáfá koordinátor a többiekre gondol, megkeresi a szükségleteiket és erősségeiket, úgy csinálja, hogy érezzék, hogy szerves részei minden projektnek. Meg akarom köszönni neki a jóságos tanácsát. ...
  • Zene a Fá közös tanulása közben

    Visszatérő érdekes élményem, hogy az internetes közös Fá olvasások közben zenét hallok. Amikor én kerülök sorra az olvasásnál nem figyelem, de akkor biztosan hallom, amikor a művelő társaim olvasnak. Először azt hittem, hogy a másik szobából hallatszik át a televízióból valami zenés műsor, de amikor levettem a fülemről a fejhallgatót nem hallottam tisztábban. Olyan ez a zene a Fá olvasás közben, mintha valóban a szomszéd szobából szólna. Tompán hallom, már-már oda szeretném tapasztani a fülemet a falhoz, hogy tisztábban hallhassam.
  • Egy éve művelő Fálun Dáfá tanítvány

    Mesternek segíteni az élőlények megmentésében a legfontosabb feladat, ami ebben az időszakban a gyakorlókra vár. Sokáig azt hittem, hogy ehhez az az egyetlen jó út, ha minél több utcai rendezvényt, minél több demonstrációt szervezünk nyilvános helyeken, közösen, minél több gyakorlóval együtt. De ezt rosszul gondoltam, hiszen nem csak az utcán, a demonstrációkon kell tisztáznunk az igazságot, hanem a hétköznapi életünk minden pillanatában. A munkahelyünkön, a baráti beszélgetéseinkben, a családunkban, mindenhol, ahol megfordulunk. Tehát a tények tisztázása jelen megértésem szerint nem korlátozódhat kizárólag a az utcai demonstrációkra, hanem mindenhol el kell magyaráznunk az igaz tényeket az embereknek, ha lehetőségünk adódik rá.
  • Hogyan fegyvereztem le a zavaró tényezőket magam körül

    Az elmúlt napokban nem tudtam egészen felszabadultan és természetesen viselkedni. Ennek a legfőbb oka az volt, hogy folyamatosan különféle rossz gondolatok bukkantak fel a fejemben, egymás után cikáztak a gondolataimban és ez nagyon frusztrált. A gondolatok különösen piszkosak és indulatosak voltak.
  • Egy túranap vége

    A minap 3 honkongi fiatalemberrel töltöttem a napot. Ők tulajdonképpen mindhárman kollégáim a kínai étteremben, ahol pincérként dolgozok. Szakácsok és megkértek, hogy vigyem el őket egy pár szép helyre a szigeten, mert nincs autójuk és szeretnének kirándulni kicsit. Először nem nagyon tetszett az ötlet, mert előtte már beszéltem nekik a Fálun Gongról és a tényekről és nem fogadták túl jól, vagyis megjátszották, hogy nem nagyon tudnak az egészről semmit. Ez azt hiszem az én hibám volt, mert túlságosan törekedtem a sikerre és erős volt az érvényesülési vágyam. Mégis valahogy mintha azóta még jobban kedvelnének, mindig nagyon kedvesek velem. Ez talán azért van, mert a tiszta oldaluk megértette, hogy meg akarom őket menteni, vagy hogy segíteni szeretnék.
  • Emlékezés egy álomra az „Utolsó Ítélet”-ről

    Minghui.de) Amikor olvastam a „Fá-magyarázat a nemzetközi Fá-konferencián New York nagyterületén 2009-ben”-t a Mestertől, emlékeztem valamire, amit egyszer egy álomban láttam 2000 júniusában. Szeretnék a gyakorlótársaimmal tapasztalatot cserélni az „utolsó ítélet”-ről. 2000 júniusában egy két gyakorló és jómagam Peking-be mentünk, hogy a Fá-t igazoljuk. Letartóztattak a rendőrök, akik a szülővárosomból valók voltak, és börtönbe vittek. Ott egy éjszakán volt egy álmom, melyben tisztán láttam, hogy mi történt a nagy törvényszék előtt a Fá-helyreigazítás befejezte után.
  • A magunkba nézés a legjobb recept (csodarecept)

    Én egy relatív új Fálun Dáfá-gyakorló vagyok, a gyakorlást 2007-ben kezdtem el. Először azért tanultam a Dáfá-t, hogy a lányom mellett tudjak lenni a betegségei gyógyulásánál. Azt gondoltam, hogy amíg lábadozik mindegy, hogy gyakorlok-e vagy sem. Nem tudtam, hogy milyen értékes a Dáfá. Egy gyakorlótársam meghívott magához, hogy olvassuk a Zhuán Fálun-t. Mikor az első alkalommal végigolvastam nagyon rosszul éreztem magam. Nem tudtam, hogy a Mester megtisztította a testemet és így felkerestem egy orvost. Bevettem egy pirulát, amit mindig is szedni szoktam, azonban egész délután betegnek éreztem magam. Később megértettem, hogy mi történik és az összes gyógyszeremet elhajítottam. A folyamatos Fá-tanulással és a gyakorlatok végzésével sok betegségem eltűnt, melyekkel korábban rendelkeztem. Azóta nem szedtem be többé a gyógyszereimet.
  • Megértésem a gyakorlatok végzéséről

    Az üldöztetés, 1999. július 20-a előtt nekünk gyakorlóknak egy nagyon nyitott és pozitív környezetünk volt a csoportos gyakorlásokra. Ezen a módon nagyon sokan emelkedtek meg igen gyorsan. Amikor azonban megkezdődött az üldözés nem voltak már meg ezek a körülmények. Sok gyakorló csökkentette a gyakorlásra szánt időt, egyesek pedig majdnem teljesen felhagytak vele. Én soha sem hagytam abba. Mindegy volt, hogy milyenek a körülmények, én soha sem hagytam alább. A Mester a Zhuán Fálun-ban még utal is erre: „Egyidejűleg ez a test és a szellem kettős művelése, hogyha te folyamatosan műveled magad, akkor az életed is folyamatosan meghosszabbodik; folyamatosan művelődni, folyamatosan meghosszabbodni, így azoknak az embereknek, akiknek jó a veleszületett minőségük, azonban már idősebbek, elég idejük lesz majd a gyakorlásra.”
  • Kilépni az önzésből

    1997-ben kezdtem el Fálun Dáfá-t gyakorolni. Csakúgy, mint az összes többi gyakorlótársam én is azon vagyok, hogy megmentsem az élőlényeket. Mindig azt gondoltam, hogy Dáfá tanítványként a Fá helyreigazítás idejében az a felelősségem, hogy élőlényeket mentsek meg. Ez az, amit tennem kell és ezért nem is volt semmi, amiről írhattam volna. Azért még sincs ez teljesen így, mert minden művelőnek megvan a maga művelési útja.
  • Teljesen új élet a Fálun Dáfá gyakorlásának köszönhetően

    Egy napon hirtelen megértette, hogy az ok, amiért az anyósa olyan rosszul bánt vele az volt, hogy ő egy korábbi életében nagyon rosszul bánt az anyósával. Karmikus kiegyenlítődés volt. Amikor ezt megértette, elhatározta, hogy magukhoz költözteti az anyósát és gondoskodik róla. A férje beleegyezését megszerezte és elment az anyósa lakására. Amikor meglátta az anyósa, nagyon meglepődött és azt hitte, hogy veszekedni jött. Azt kérdezte az anyósa: „Mit akarsz itt?” Amikor azt válaszolta: „El akarlak vinni haza hozzánk.”, így reagált az anyós: „Ez teljesen kizárt!”. A gyakorló így válaszolt: „Anyósom, én a múltban nagyon rosszul bántam veled, és feldühítettelek. Most Fálun Dáfá-t tanulok, és azt mondja a Tanárunk, hogy legyünk jó emberek. Ne aggódj. Nagyon jól fogok veled bánni.” Az anyósa nagyon meghatódott és újra és újra köszönetet mondott neki.
  • A csoportban való tanulás segített leküzdeni a félelmemet

    Két évvel ez előtt több gyakorlót a környékünkön elfogtak és elítéltek minden féle jogi alap nélkül. A környezet borzasztó lett és megsemmisítő. Minden alkalommal, amikor elmentem otthonról úgy éreztem, hogy figyelnek és követnek. Azt is észrevettem, hogy a telefonomat is lefigyelték. Mivel nem tanultam helyesen a Fá-t, ezt az egészet emberi szemmel néztem és félelem töltött el.
  • Mindig őszinte gondolatokat használni, hogy kontrolláljuk magunkat

    Ebben az évben történt, egy két nappal, mielőtt a Kínai Kommunista Párt (KKP) a kínai nép nemzeti népkongresszusát és a politikai konzultációs konferenciát tartotta volna. Egy gyakorló, aki egy az információs anyagok előállítására szolgáló helységgel rendelkezik megkért, hogy segítsek neki a CD-író egy problémáját megjavítani. Amikor megérkeztem hozzá, láttam, hogy a gyakorló a gépen dolgozik. Azt javasoltam, hogy küldjünk őszinte gondolatokat. Ez után hamar megtaláltuk a problémát és orvosoltuk azt. Mielőtt elmenetem még betettem a táskámba 10 VCD lemezt, melyek információkat tartalmaztak a Fálun Gong-ról és az üldözésről, és azt terveztem, hogy azokat hazafelé menet elosztogatom.
  • Tiszta Föld

    Sok éve kérdeznek engem az emberek: „Minek Fálun Gong-ot tanulni?” Az ateisták azt gondolják, hogy a spiritualitásban való hit valami szellemi igénytelenség, egyszerű képzelgés és valahogy bekorlátozó. Az nem úgy van, hogy a múltban nekem személyesen egy ilyen nézetem lett volna, de miután a Zhuán Fálunt olvastam, a világnézetem megváltozott. Tisztába jöttem vele, hogy a korábbi gondolataim közül sok nem tőlem származott, hanem egyszerűen átvettem őket a környezetemtől. Ezzel ellentétben a Zhuán Fálun arra ösztönöz engem, hogy elgondolkozzak az emberi civilizáció eredetéről és az emberiség mostani helyzetéről. Arra kényszerít, hogy én magam gondolkozzam el. A későbbiekben a Zhuán Fálun tartalmát nagyon értelmesnek találtam. Az az érzésem, hogy az igazság valóban ez, és hogy a tények mind igazak benne. Ez volt az első alkalom, hogy elkezdtem egyedül racionálisan elgondolkodni a dolgokról. Ezen kívül erre az eredményre jutottam: Elutasító és vak hozzáállás valamit megítélni, anélkül, hogy azt előtte megismernénk.
  • Felismeréseim megosztása pekingi gyakorlótársaimmal a kényelem iránti törekvésről

    Engedjétek meg elöljáróban, hogy elmeséljem egy két művelési tapasztalatomat. Az első egy sok éve művelő gyakorlóval kapcsolatos, aki miután elvégezte a főiskolát nyolc évet dolgozott Pekingben. Az első évben nagyon szorgalmas volt és sokat tudott segíteni a többi gyakorlónak, hogy jól csinálják a Három Dolgot (A Fá tanulása (a Fálun Dáfá tanulása), Őszinte gondolatok kibocsátása és az igazság elmagyarázása az embereknek a világon a Fálun Dáfáról és az üldözésről).
  • Ne maradj egyszerűen ott fekve, amikor elesel. Az idő egyre rövidebb!

    Már hosszú idővel ezelőtt kaptam meg a Dáfá-t, de a megemelkedésem nagyon lassan történt. Hosszú időn keresztül voltam egy szinten. Ennek a fő oka az volt, hogy minden alkalommal, amikor nem álltam helyt egy vizsgán teljesen összetörtem. Elvesztettem a bátorságomat és szégyelltem magam. Nem a Fá-t tekintettem tájékozódási pontnak, hanem e helyett önkritikát gyakoroltam. Amikor a következő teszt jött, még mindig az előzőnél voltam elakadva, nem csináltam jól a következővel, elvesztettem a bizalmamat és megint elakadtam. Idővel összetörtem, úgy éreztem, elszállt minden bátorságom és elvesztettem a bizalmamat. Csak nem sokkal ez előtt vettem észre, hogy a régi erők által felállított egyik csapdába estem bele.