Nyílt fórum

  • Az egykori drogos fájdalmas vallomása

    Egy szegény családba születtem az 1970-es évek elején. Nehéz gyerekkorom volt. A szüleim nagyon sokat dolgoztak, de ennek ellenére szinte nyomorogtunk.
  • A nyomornegyed kilátástalanságából a harmonikus életbe

    Ez hatalmas kiadás lett volna, amit nem álltmódombankifizetni. Ráadásul a szemem folyamatosan fájt és a látásom homályos volt. Tönkretett a félelem, hogy meg fogok vakulni, és senki sem fog vigyázni rám.
  • Hogyan találtam rá a Fálun Dáfára?

    2012 kora szeptemberben érkeztem Kanadába, mint bevándorló. Azért emigráltam, mert szerettem volna felfedezni a világot, és megismerkedni más kultúrákkal, más emberekkel és más vallásokkal. Arra is kíváncsi voltam, hogy képes vagyok-e kezelni egy olyan kihívást, hogy új életet kezdjek egy új országban. Illetve szerettem volna jobb egzisztenciát teremteni magamnak.
  • Az élet igazi élvezete a harmóniában rejlik

    Éppen azelőtt, hogy Fálun Dáfá gyakorló lettem 2006 tavaszán, csináltam egy „vizuális megerősítő táblát”. Rengeteg időt töltöttem a képek kivágásával olyan dolgokról, amikről azt gondoltam, hogy szeretnem elérni, és felragasztottam őket egy poszter táblára, azzal a reménnyel, hogy meg tudom őket valósítani az életemben. Mégis miután végeztem vele és átnéztem elszégyelltem magam. Egyik sem számított – valójában én csak haza szerettem volna menni, oda, ahonnan jöttem. Egész életemben erre vágytam. Felvettem a táblát, egy darab papírra felírtam a „MEGVILÁGOSODÁS” szót, és felakasztottam a szekrényemben.
  • Életképek Kínából: Gyerekek, akik másként nőnek fel, mint az átlag

    A Fá-tanuló csoportunkban sok olyan fiatal van, akik csak ritkán tudnak találkozni az iskolai kötelezettségeik miatt. Sokszor csupán a nyári és téli szünetek alkalmával sikerül megszervezni a találkozójukat, ahol tudják együtt olvasni Li mester írásait, és tapasztalatokat cserélni.
  • Az alázattal teli szorgalom mindig megtérül

    2014 februárjában azok a gyakorlók a környékünkön, akik ki mertek menni, hogy beszéljenek a környékbeliek az üldözésről, elindították egy Fá tanuló csoportot. Hiszen Dáfá gyakorlóként az életünket és minden cselekedetünket a Fá-ra kell alapoznunk. Akinek csak volt ideje, minden második délután a korábbi lakhelyemre jött. Általában 5 és 15 fő közötti gyakorló vett részt a Fá tanulásokon. Egyikük megkérdezte: „Biztonságos ez, nekünk, időseknek, hogy így összejövünk?” De én tudtam, hogy a faluban a legtöbb ember megértette az igazságot a Dáfával kapcsolatban, és támogatóan álltak hozzánk.
  • A kórházban már lemondtak rólam, de nem lett igazuk, mert felépültem!

    Nyolcvannégy éves vagyok és vidéken élek. A Kínai Kommunista Párt (KKP) politikájának köszönhetően nagyon szegény voltam, és keményen kellett dolgoznom már fiatal koromtól. Ez számtalan egészségügyi problémát okozott nekem. A feleségem sem volt egészséges, gyomorbajtól, idegösszeroppanástól és fejfájástól szenvedett. Nem volt pénzünk kezelésre, így csak reménykedtünk, hogy egyszer jobb lesz.
  • Az érzés felbecsülhetetlen, amikor rájössz, hogy a pénz messze nem minden

    A bírósági teremben álltam az ítéletre várva. Bepereltem a kínai kommunista vezetést. De nem Kínában, mert nem vagyok kínai állampolgár. Sőt sokáig nem is hittem volna, hogy olyan súlyos emberi jogi visszaélések és népbutítás létezhet, mint Kínában. Így aztán sosem gondoltam volna, hogy a világ leghatalmasabb emberi jogi sérelmeket elkövetőjével fogok egyszer jogi csatát vívni.
  • Legyőzni a nehézségeket

    A 2012-es év vége felé kezdtem el a Fálun Dáfá gyakorlását, és szeretnék megosztani néhány részletet a tapasztalataimból.
  • Húsz éve új életet kezdtem

    Gyermekbénulásban szenvedtem korábban, melynek következtében izomsorvadás lépett fel. Sérültek a csontjaim is, és púp alakult ki a hátamon. Torokhuruttól szenvedtem, székrekedésem, aranyerem volt, és szédültem. Télen volt a legrosszabb: Állandóan fáztam, a karjaim és a lábaim bedagadtak, és a bőrömön gennyedző sebek keletkeztek.
  • Visszaemlékezés a napra, ami mára már történelem

    1999. április 25-ke reggelén a megszokott időben indultam, hogy részt vegyek a gyakorláson. De ott a többiektől megtudtam, hogy sokan a pekingi Nemzeti Fellebbviteli Hivatalhoz mentek, hogy 45 Falun Gong gyakorló szabadon engedését kérjék. Akiket Tianjin-ban nem sokkal előtte tartóztattak le.
  • Nem feladni azt, ami igazán fontos

    A férjem jó ember, de nem bőbeszédű. Szeretett különböző csikung könyveket olvasni. Mindig úgy gondolta, hogy a csikung jó tesz az egészségnek, ezért belekezdett egyfajta csikung gyakorlásába 1993 végén. Akkoriban ez a csikung nagyon népszerű volt.
  • Sorsfordító csapás

      1967-ben születtem, majd egy olyan környezetben nőttem fel, amelyben az egész generációm ateista volt. Nem hittem semmiben, és senkiben. Miután a Fálán Dáfá üldözése elkezdődött, egyszer sem vettem a fáradságot, hogy elfogadjak bármilyen szórólapot, és nem tettem semmilyen erőfeszítést, hogy megtudjam miről is szól valójában.
  • Egy új élet születésének a csodája

      Egy Fálun Dáfá gyakorló rokona vagyok. Hét évvel ezelőtt az idősebb lányom elhalálozott. A férjem és én meg voltunk semmisülve, főként mivel nekem nem lehetett másik gyerekem egészségügyi okokból.
  • Elmerültem az élet mocsarában...

    2007-ben kezdtem el gyakorolni a Fálun Dáfát, amikor az üldözés már tartott. Fálun Dáfá gyakorlóként a művelés megmentett az önpusztító szokásaimtól és úgy érzem jobb ember lettem általa.