Történelmi személyiségek

  • Du Ruhui meghatározó személyiség, a két leghíresebb kancellár egyike a Tang dinasztiában

    Miután Li Shimin herceg trónra került, egy sor reformba kezdett, amivel javította az állami ügyintézést. Fang Xuanling és Du Ruhui volt a két legfontosabb ember, akik részt vettek a reformokban. Du Ruhui benne volt minden katonai és politikai ügy döntéshozó folyamatában, valamint segített Taizong császárnak kiépíteni a közigazgatási rendszert, a hivatalnok-válogató rendszert és a jogalkotó rendszert. Miután a Sui dinasztia bukásából megtanulta a leckét, Du Ruhui és Fang Xuanling hozzásegítette Taizong császárt, hogy nagy jelentőséget tulajdonítson a nép igényeinek. Hármuktól jött a híres analóg: „A nép olyan, mint a víz és a császár, mint a hajó. A víz, amelyen a hajó úszik, ugyanaz a víz, amely a hajót elnyeli.”
  • Fang Xuanling, a kancellárok elismert példaképe a Tang dinasztiában

    Fang Xuanling harminckét évig szolgálta Taizong császárt, és elkötelezte magát a birodalomért. Az erényük és a tehetségük szerint válogatta ki az embereket, létrehozott törvényeket és alapelveket a Tang dinasztia számára. Nem élt vissza a helyzetéből adódó nagy hatalmával, szerény és megfontolt magatartást tartott fenn egész életén át. A későbbi generációk úgy tisztelték őt, mint a kancellárok egy kiváló példaképét.
  • Qin Shubao, a Tang dinasztia bátor és vad harcosa

    A sereg, ahol szolgált, egyszer megütközött egy nála ötször nagyobb lázadó erővel. Hogy nyerjen a csatában, a hadsereg tábornoka úgy döntött, hogy csapdát állít fel egy hamis visszavonulással, és aztán egy kis elit csapat elindít egy vad meglepetés támadást az ellenség bázisa felé, miközben a fő lázadó csapatokat az üldözésre csábították. Az elit csapat vezetésének kritikus és veszélyes feladatára Qin Shubao volt az egyik az összesen két önkéntes közül, aki jelentkezett. A terv működött: mikor Qin Shubao csapata elfoglalta a bázist, felgyújtotta azt véres és vad küzdelem után.
  • Wei Zheng, Taizong császár pártatlan, de nyers tanácsadója

    „Réz tükröt használok, hogy az öltözetem rendben legyen, a történelmet is egy tükörként használom, hogy lássam az irányt, és tükrözze a döntéseimet, valamint egy úriembert is tükörként használva kijavítom a saját hibáimat. Most, hogy Wei Zheng elment, elvesztettem az egyik tükrömet!”
  • Zhangsun, a gondoskodó, toleráns és bölcs császárné

    A halálos ágyán az utolsó szavait Taizong császárhoz intézte: „Néhányan a Zhangsun családból nem bizonyítottak eléggé, de kiváltságokat élveznek csupán a mi házasságunkból eredően. A család hírnevének megőrzése érdekében őszintén esedezem, hogy ne adj nekik hatalmi pozíciót. Mint a feleséged, nem járultam hozzá a nemzeti ügyekhez, így kérlek, ne pazarold a császári kincset a síromra. Temess el egy domb alá, csak téglát vagy faanyagokat használj a síromhoz, és kérlek, ne tegyél bele kincseket. Egy egyszerű és jellegtelen sír az utolsó kívánságom.”
  • A Tang dinasztia Taizong császára a legnagyrabecsültebb uralkodó Kínában

    23 éves uralkodása alatt Kína elérte politikai, gazdasági és kulturális csúcspontját, valamint békés és virágzó időszakát, mely úgy volt ismert a kínai történelemben, mint az Aranyló Uralkodás Időszaka. A császárra úgy emlékeznek, mint aki nagy empátiával volt a népe felé; egy erős és határozott vezető, aki mégis pozitívan válaszol a korlátozás nélküli és merész tanácsokra vagy intésekre a tanácsadóitól és segédeitől. Kezdetben konfuciánus moralista volt, támogatta a buddhizmus jelentős terjedését Kína egész területén.
  • Gao Zu császár a szelídség és tolerancia uralkodója

    Miután császárrá vált, Li Yuan szerény uralkodóként viselkedett az udvarban, a saját nevén szólítatta magát, és néha meghívta a magas rangú hivatalnokokat, hogy ugyanazon a kanapén üljenek, mint ő. Mikor azt tanácsolták neki, hogy maradjon a szigorú rend, azt mondta: „A múltban egy császár megosztotta ugyanazt a helyiséget a miniszterével, aki még az egyik lábát is kinyújtotta a császár hasán. Most ti vagytok az én nagyra becsült kollégáim és a legjobb barátaim. Mindig emlékszem a napokra, mikor vállvetve harcoltunk. Kérem, hogy ne csináljatok felhajtást a társadalmi protokollból.”
  • A Sui dinasztia Yang császára egy törekvő, de nemtörődöm zsarnok

    Yang Guang (Kr.u. 569-618), Yang császár a második uralkodó volt a Sui dinasztiában. Hírhedt császár volt, akiről sok hagyományos kínai történész beszámolt. Yang nevéhez sok nagy építkezési projekt fűződik, beleértve a Nagy Csatornát, amely a mai napig működik.
  • Sun Simiao, a kínai orvoslás királya

    A hagyományos kínai orvosok a „kínai orvoslás királyá”-nak nevezték, és gyakran úgy írták le a szétágazó tudományban vagy a történetekben, mint egy tigrisen lovagló taoista legendát, aki elérte a halhatatlanságot, miután az életét az emberek életének megmentésével és „az élet művelési útjának” a tanításával töltötte.
  • Jia Sixie, az első mezőgazdasági enciklopédia szerzője Kínában

    A „Qi Min Yao Shu” a legrégebbi és legátfogóbb agronómiai könyv a kínai történelemben. 92 kötetből áll, és kb. 1,1 millió szót tartalmaz. Magában foglalja az agronómiát, kertészetet (zöldségek és gyümölcsfák), erdőket, baromfi- és állatállományt, halászatot, sörfőzést és az élelmiszer-feldolgozást, valamint más földművelést és kézművességet, stb. A mezőgazdasági és kertészeti fejezetek a legfontosabb részei a könyvnek. A növények növekedéséről szóló fejezetekben Jia Sixie kihangsúlyozza, hogy „követve a megfelelő időt és megkeresve a megfelelő helyet, nagy sikerek érhetők el kevesebb erőfeszítéssel”.
  • A Liang dinasztia Wu császára, a Buddhizmus pártfogója

    Remélte, hogy egy „Buddhista országot” épít, melyben az emberek törekednek a világi vágyaktól való megszabadulásra. Vegetáriánus lett, és tiltotta az állatáldozatokat. Mint néhány jól ismert Buddhista szöveg szerzője, megparancsolta, hogy készítsék el az első kínai Tripitakát, a Buddhista szentírások gyűjteményét. Rendkívül könyörületes császár volt, aki nagyon óvatosan bánt a halálbüntetéssel.
  • Hua MuLan, a bátor női harcos

    „Kinyitom a keleti szobám ajtaját, leülök a nyugati szobám ágyára. Leteszem a harci köpenyt, és felöltöm régi ruháimat. Megigazítom leheletfinom hajamat az ablakpárkánynál, és felteszem porcelán sminkemet a tükörben.”
  • Tao Yuanming, a „Földek és kertek” első nagy költője

    Az irodalomban és a költészetben felmutatott tehetsége miatt gyakran kínáltak neki kormányzati posztokat. Először elutasította a lehetőségeket a politikától való vonakodására hivatkozva, de hogy támogassa a családját, később mégis junior kormányzati hivatalnok lett, 29 éves korában. Néhány év múlva lemondott a hivataláról és visszatért a szülőfalujába, hogy a krizantémokat ápolja.
  • Tao Kan, a szerény kormányzó és fegyelmezett katonai tábornok

    Mikor Tao Kan helyi kormányzó volt, megparancsolta, hogy gyűjtsék össze és tárolják a hajóépítésből visszamaradt anyagokat, mint a törött bambuszok és faforgács. Mikor az utak nedvessé és csúszóssá váltak télen a hótól, volt faforgácsa, amit kiszórt az útra, hogy biztonságos legyen rajta a közlekedés. Később, mikor kitört a háború, és elfogyott a fa a hajóépítéshez, Tao Kan eltört bambuszokat használt, hogy bambusz szegeket csináljon belőlük. Egyes történetek szetint megesett, hogy beperelte a gazdát gondatlanság miatt vagy mert elvesztegette a terményt.
  • Gu Kaizhi, a kínai festészet atyja

    A festészetben szilárdan hitte, hogy a szemek ablakok a lélekhez. A szemeket gondosan megfigyelte az életben, és kutatta a rajzban is. Mindig utolsónak hagyta a szemeket a rajzain, mielőtt befejezte a portrét, és ezek az utolsó ecsetvonások tarthattak el a leghosszabb ideig az egész festményen.