Kínai hagyományos művészet és kultúra

Zene | Művészet | Ősi művelési történetek | A kínai írásjelek rejtélye | Shen Yun Performing Arts | Történelmi személyiségek | Közmondások és szólások

  • Olajfestmény: Az ülő meditáció gyakorlása a Fálun Dáfá- információs anyagok gyűjtőhelyén

    Ez a festmény egy Fálun Dáfá gyakorlót mutat be, aki arra kényszerült, hogy elhagyja az otthonát, ezzel elkerülve az üldözést. Gyermekként kezdte el a gyakorlást, még az üldözés előtt, később éretté vált, és létrehozott egy helyet az üldözésről szóló információs anyagok gyűjtésére. Az egyszerű menedékhelyen – a Fálun Dáfá információs anyagok előkészítése és megszervezése után –leül meditálni. Az arca békés, és enyhe fényt bocsát ki a teste. Ez a kép megmutatja, hogy a Fálun Dáfá gyakorlók nem félnek a nehézségektől vagy a gonoszoktól, hanem méltóságteljesen haladnak előre útjukon.
  • Festmény: Megvilágítás

    Amikor a képen látható hölgy egy Fálun Dáfá könyvet olvas, egy lágy fény csillan fel a szobában, ezzel egy időben pedig egy szinte láthatatlan fény ragyog fel – a spirituális megvilágosodás fénye – a hölgy arcán. A nyugodtan fekvő gyermek azt a harmonikus egyensúlyt szimbolizálja, amely a spirituális élet és a rendszeres családi élet között létezik és a Fálun Dáfá művelése által megtalálható. A gyermek gyengéd nyugalma tükrözi egy Fálun Gong-gyakorló belső világát.
  • Hagyományos kínai kultúra: A Sárga Daru Torony legendája

    A Sárga Daru Torony egyike a négy nagy toronynak Kínában. A Jangce folyó partján áll, és a Hubei tartományi Wuhan városra nyílik kilátás róla. Sok költő – beleértve Cui Hao-t és Li Bai-t is – híres verseket írt a toronyról. Létezik egy legenda, mely szerint a tornyot egy halhatatlan taoista tiszteletére építették.
  • A kínai karakterek rejtélye

    A legenda szerint a kínai karaktereket egy Cang Jie nevű hivatalnok találta fel, körülbelül 4000 évvel ezelőtt. A kínai nép a következő történetet adja tovább szájról szájra az írás kialakulásáról: „Amint Cang Jie feltalálta a kínai karaktereket, kölesszemek hullottak az égből, a gonosz szellemek pedig éjszaka sírni kezdtek.”
  • Az ősi kínai naptár

    A legendák és a mitológia egy nagy részét képezik a kínai kultúrának, különösen a kínai naptárral kapcsolatban. A kínai embereknek megvan minden okuk arra, hogy büszkék legyenek ezekre a kincsekre, habár sok közülük mítosznak minősül a modern tudomány szerint.
  • A legnagyobb és legerősebb erkölcsi erő

    Mencius egyszer azt mondta az egyik tanítványának: „A nemes lélek művelésében jártas vagyok. Ez a legnagyobb és legerősebb hatalom. A menny és a föld nemes elmével lesz teletöltve. Egyeznie kell az erénnyel és az erkölccsel, különben hiányozni fog az erő. Emellett folyamatosan erősíteni kell az erényt és az erkölcsöt annak érdekében, hogy ez fenntartható legyen, inkább, minthogy az igazságosság alkalmi cselekedete legyen.” „Légy érzéketlen a gazdagság és magas pozíciók kísértésével szemben, ne viseljen meg a szegénység, és ne légy visszafogott a hatalom által.” Mencius jóindulatú kormányzást javasolt egész életében. Az ügyeiben a feudális urakkal és a nemességgel szemben nem volt sem engedelmes, sem nagyképűen. Az igazságra való törekvése nagyban befolyásolta a későbbi generációkat.
  • Egy üzleti modell az erkölcs alapján

    Konfucius hitt abban, hogy habár az emberek gazdagok és/vagy híresek akarnak lenni, a jóindulat és a magas erkölcsi normák fontosabbak. Jelenlegi társadalmunkban sok üzleti modell létezik. Néhányan az újítást, a versenyzési módokat hangsúlyozzák, felhasználnak különböző csatornákat, tanulják az apró részleteket, a végrehajtás hatékonyságát, a gyorsaság kezelését, stb. Ezeknek a modelleknek a célja, hogy gyorsan gazdagságot építsenek a szoros verseny fényében. Ilyen környezetben lehetnek sikeresek a magas erkölcsi normákkal rendelkező emberek? A válasz: igen.
  • Vers: A Mennyország kapuja megnyílik a történelem hosszú útjának végén

    A Mennyország Kapuja megnyílik a történelem hosszú útjának végén Az emberi civilizáció hétezer évében, hány hős lépett színre? Felemelkedés és bukás, siker és kudarc, tovatűnnek mint a hullámok,Szeretet, gyűlölet, hála és harag, olyanok, mint az óceán elmosta homok.A múlt bölcseinek és tudóinak megkopott a szelleme,Megvilágosult lények szálltak alá a világba, hogy átadják valásukat.Látva az érző lényeket a reinkarnációban szenvedni, azt mondták az embereknek, javuljanak meg.
  • Történetek a kínai történelemből: Sun Yang felismeri az „ezer mérföldes lovat”

    Egyszer Chu király megbízta Sun Yang-ot, hogy találjon egy szép lovat, amelyik „ezer mérföldet tudna futni egy nap alatt”. Sun Yang elmondta a királynak, hogy az ilyen „ezer mérföldes lovak” ritkák, és nehéz megtalálni őket. Azért, hogy találjon egyet, be kellene utaznia az egész világot. Sun Yang jó hírének tudatában a király engedélyt adott neki erre.
  • Konfúciusz és Szókratész: bátorsággal az igazság oldalára állni

    Konfúciusz írásaiban Xianwen, az Északi Wei dinasztia császára (454-476), aki félig kínai, félig xianbei volt, választ adott a törvény alapvető kérdéseire. "Egy jóindulatú ember nem aggódik, egy tanult embert nem lehet megzavarni, és egy bátor ember nem fél" - mondta Xianwen. A bátorság egy alapvető erény, ami szükséges egy tökéletes birodalom megalapításához. Sok történelmi feljegyzés létezik bátor emberekről mind nyugaton, mind keleten.
  • Festmény: Irgalmasan szétosztani a mannát

  • 眞(Zhen) – igazság, valódi, eredeti

    A kínai karakter, a 眞 (Zhen) két ideogramma, a 十 (shi) és a 目 (mu) összekapcsolása. A 十 karakter a tízes számot jelöli, de egyúttal az univerzum tíz égtájat is. A 目 pedig szemet jelent. Így a két jel együttesen 十 目 isteni szemet, vagy a mindent látó szemet szimbolizálja. E karakteregyüttes egy kínai népi hiedelmen alapszik, miszerint csak emberfeletti lények, istenségek képesek arra, hogy felismerjek az igazságot, az igazat. Ugyanis az istenségek szabadok és nincsenek korlátaik. Ezzel szemben az ember saját szubjektív nézőpontja által behatárolt és csak fizikai testének érzékeléseire hagyatkozhat.
  • Mozi: A nagyszerű kínai gondolkodó a békéről és a szeretetről

    Mozi igazi neve Mo Di volt, aki lelkes humanista volt, és a Mohismus megalapítója. Ez az elmélet az „egyetemes szeretetet és a küzdelemmentességet” tanította. Úgy ismerték Kínában mint az egyik nagy gondolkodót. Mozi nézőpontjából az emberi önzőség és a haszon utáni vágy a fő okai annak, hogy a világ válságba jutott. Ezek a vágyak megakadályozzák az embereket, hogy könyörületesebbek legyenek és jobban szeressék egymást.
  • Kínai írásjel 藥(Yao) - gyógyszer, orvosság

    A 藥 írásjelnek (Yao-nak) nagy jelentőséget tulajdonítottak a kínai orvoslásban, az orvostudományban, valamint a gyógyszerek között is. Egy kínai legendában Shennong-nak, az építés istenségének egy kísérlet alkalmával száz gyógynövényt kellett találnia. Innen eredeztethető az a hagyomány, mely szerint a növényeknek草(Cao) gyógyhatásuk van. De a növény melletti 艹 jel a 樂 (avagy Le, vagy Yue) karakter alsó fele, ami egyrészt örömöt és boldogságot, másrészt pedig zenét jelent. Tehát a kínai orvoslásban az orvosság és a gyógyfüvek jelentései mellett a zene is egy igen döntő szerepet kap.
  • Egy történelmi kérdés: Miért fárasztják az ősi zenék az embereket?

    „A versek könyve azt mondja: ’Az elődeink csak akkor voltak hajlandóak meghallgatni egy darabot, ha az szigorú és harmonikus volt’. Mivel szigorú, bárki tiszteletet mutat, mivel harmonikus, barátságossá tesz bárkit. Mikor valaki tiszteletteljes és udvarias, mi az, amit nem lehet megtenni? Egy ország uralkodójának óvatosnak kell lennie az ízlésében. A tisztségviselők azt követik, amit az uralkodó kedvel. A köznép utánozni fogja, ami a felsőbb rétegben népszerű."