(de.minghui.org)
Sun Simiao Kína egyik legtehetségesebb orvosa volt. A Tang-dinasztia idején, a 6. és 7. században élt. Az orvostudomány területén elért számos érdeme miatt az „Orvostudomány királya” becenevet kapta.
Egyik alapvető műve a Qianjin Yaofang, amelyet nagyjából úgy lehet fordítani, hogy „Nélkülözhetetlen receptek, amelyek felérnek ezer arannyal”.
Ebben a könyvben Sun azt mondja: „Ha valakiből hiányzik az erény, még a csodaszer sem gyógyíthatja meg a betegségeit.”
Azt is tanácsolta: „Ha valaki következetesen erényes, akkor ima nélkül is áldott lesz, és sokáig fog élni hódolat nélkül is.”
Hogyan művelték az erényt az ókorban?
Kerüld az indulatos érzelmek és a képzeletbeli szárnyalások gondolatait
A kínai történelem tele van olyan történetekkel, amelyek azt tanítják, hogy a hírnév és a gazdagság átmeneti, független a saját léttől. Ezért nem kellene érzelmileg kötődni az átmeneti nyereségekhez vagy veszteségekhez. Végül is, hosszú távon ezek alig többek, mint tovavonuló felhők.
Ennek ellenére egyesek hírnevet és jólétet kergetnek, hogy kielégítsék a saját igényeiket. Egyes esetekben egészen addig a pontig, hogy elvesztik az eszüket. Az egyik ilyen esetet a Rulin Waishi, vagyis A tudósok nem hivatalos története írta le, amelyet Wu Jingzi, a Qing-dinasztia tudósa írt.
A „Fan Jin Zhongju” című történet egy olyan férfiról szól, aki már elmúlt 50 éves, amikor átment a tartományi vizsgán. A hír annyira megviselte, hogy elvesztette az eszét. Végül apósának, egy hentesnek kellett pofon vágnia, hogy észhez térjen.
Ahogy a túlzott öröm bánatot szül, a versengés és a túlzott féltékenység is káros lehet az egészségre. Wang Xizhi (303-361) a kínai történelem egyik leggyakorlottabb kínai kalligráfusa volt. A Jing-dinasztia idején politikus, tábornok és író is volt. 59 éves korában halt meg. Sokan mélyen sajnálták korai halálát. Egyesek úgy vélik, hogy korai halálához hozzájárult a Wang Shu, egy hivatalnoktársával szembeni erős haragja és versengő féltékenysége.
Van egy rímpár, amelyet Chen Jiru írt a Ming-dinasztia idején: „Kegytől vagy megaláztatástól megindítatlanul, ráérősen figyelem a virágok virulását és hervadását az udvaron; akár maradok, akár elmegyek, szabadon lebegek, mint felhők az égen.”
A rímpár nagyon népszerűvé vált a veszteséggel és nyereséggel, hírnévvel és státusszal kapcsolatos „legyen úgy, ahogy van” hozzáállása miatt.
„Ön valóban egy ritka hivatalnok!”
Taizong császár uralkodása alatt a Tang-dinasztiában Lu Chengqinget a császár „Érdemek megvizsgálójának” nevezte ki feddhetetlensége és pártatlansága miatt.
Egyszer egy gabonát szállító hajó elsüllyedt a folyóban, amikor Lu éppen a tisztviselőket értékelte. A felelős tisztviselőt bűnösnek találták kötelességszegésben. Ezért Lu ezt a megjegyzést írta a tisztviselőről: „Elveszített egy gabonát szállító hajót; minősítése alacsony”.
Legnagyobb meglepetésére a tisztviselő nem védekezett kifogásokkal, és nem is volt elégedetlen. Egyszerűen elfogadta Lu kedvezőtlen megjegyzését.
Később Lu elgondolkodott azon, hogy nem csak a tisztviselő hibája volt, hogy a gabonát szállító hajó elsüllyedt a folyóban. A helyzetet a tisztviselő nem tudta befolyásolni. Ezért Lu felfelé módosította az értékelését „alsó-közepes” osztályzatra. A tisztviselő még mindig nem mondott semmit – még csak köszönetet sem. Egy mosollyal egyszerűen tovább végezte a dolgát.
Lu csodálta a tisztviselő önuralmát ebben a helyzetben, és megdicsérte: „Ön valóban egy ritka tisztviselő, aki tekintettel a kegyre vagy a megalázásra teljesen megindíthatatlan marad.” Lu ezután mégegyszer változtatott a bejegyzésén, és azt írta: „A kegy és a megaláztatás ellenére is rendíthetetlen maradt. »Felső-közepes« osztályzattal értékelve.”
Inkább másokra legyünk tekintettel, nem pedig saját magunkra
Fan Zhongyan híres kancellár volt az északi Song-dinasztia idején. A kormányzati adminisztráció megerősítése és a korrupció visszaszorítása érdekében ő és néhány tisztviselő meggyőzte Renzong császárt, hogy hajtson végre néhány változtatást, amelyek a Qingli-reformok néven váltak ismertté. Reformjaik azonban heves ellenállásba ütköztek egyes tisztviselők részéről, akik attól tartottak, hogy a változások hatással lesznek a karrierjükre és az érdekeikre. Emiatt a reformokat leállították, Fant eltávolították hivatalából és Dengzhouba száműzték.
A szerencsétlensége ellenére Fan nyugodt és pozitív maradt, mint mindig. Nyugodt és elégedett volt. Az udvari kitüntetések és a száműzetés szégyene nem hatott rá. „Szelíd szellőben boldogan ivott és örült. Sem külső előnyöknek nem örül, sem személyes bánat nem szomorítja el.”
Fan a „Yueyang Lou Ji” – vagyis a Yueyang épület felújítása – című híres cikkben fejtette ki gondolatait: „Légy az első, aki viseli az ország nehézségeit, és az utolsó, aki élvezi a kényelmet és a boldogságot.” Ez a gondolkodásmód lehetővé tette számára, hogy minden kudarca során nyugodt maradjon.
***
A hu.Clearharmony.net oldalon közzétett minden cikk, grafika és tartalom szerzői jogvédelem alatt áll. A nem kereskedelmi célú sokszorosítás megengedett, de a cikk címének feltüntetése és az eredeti cikkre való hivatkozás szükséges.
Angol változat: Cultivating Virtue and Letting Go of Five Crucial Vices (Part 2)
Forrás: Tugend kultivieren und fünf entscheidende Sünden loslassen – Teil II
* * *
tovább ...