(en.minghui.org)
A sorozat előző két részében bemutatott példák megmutatták, hogy a vörös szín nem szerencsét hozó szín, ahogyan azt a kommunista Kínában az emberek értelmezik. Természetesen a vörös szín önmagában a spektrum része, és nem szabad diszkriminálni. Végül is a színeknek különböző megnyilvánulásuk lehet, és a másodlagos jelentésük különböző szinteken eltérő. Itt az emberi világban való jelentésüket fogjuk megvitatni.
A vér és a tűz színe
Orvosi szempontból a különböző hátterű emberek mégis gyakran hasonló neurológiai érzékeléssel rendelkeznek ugyanarról a színről. Vagyis egy adott színről alkotott kulturális értelmezéseink mutathatnak némi hasonlóságot.
Ha például a nyugati embereket megkérdezik, hogy a hagyományos környezetben milyen történetekben van túlzott vörös, két leggyakoribb válasz van: a vérrel áztatott csatatér és a lángoló pokol. Vagyis mindkettő inkább negatív érzéssel társítja a vöröset.
Még a pozitív kifejezéseknek is lehetnek negatív tényezői. A katolikus egyházban például a bíborosok azért viselnek vöröset, hogy a Jézus Krisztus által az emberekért kiontott drága vért jelképezzék. Ez is mutatja eltökéltségüket, hogy vérüket ontják Krisztusért és az egyházért. Bár ez egy pozitív kifejezés, de a vérontás önmagában arra készteti az embereket, hogy kényelmetlenül érezzék magukat.
Ilyen jelenséget a műalkotások területén is látunk. Például a vas-oxidot tartalmazó pigmenteket néha „Mars-vörösnek” vagy „Mars-feketének” nevezik. Mars a háború istene az ókori római mitológiában, és a név a tudományban a vas elemre utal.
Illusztráció: Mars-szobor, Marsnak, a háború római istenének a szobra. Az első század végén vagy a második század elején készült, és az olaszországi Musei Capitolini Múzeumban őrzik Rómában.
Miért felel meg tehát a háború római istene a vasnak? Az egyik magyarázat szerint az emberek a vaskorban éltek, amikor a római mitológia népszerű volt. Abban az időben a fegyverek vasból készültek, és könnyen vöröses rozsdássá váltak, miután vérrel érintkeztek.
Valamint a háborúban elvéreznek az emberek. Az emberek vére azért vörös, mert sok hemoglobint tartalmaz, amelynek fő alkotóeleme a vas. Tehát a „vér és vas” használata a háború leírására elég pontos volt. Ennek eredményeként a nyugati kultúra távoli korszakaiban a háború római istene, Mars megfelelt a vörös színnek.
Egy másik kapcsolat a Mars bolygó vörös színéből ered, amelynek felszínét széles körben vas-oxid borítja. Ezért a bolygót „Marsnak” nevezték el. A nyugati asztrológiában is láthatjuk a színkultúrát.
Az emberi háborúban megjelenő vér és tűz már negatív, de ami még negatívabb, az a pokolban megmutatkozó vér és tűz. A keresztényeknek sok leírása van a lángoló pokolról, ahogyan az sok műalkotáson is látható. A „vörös pokol” fogalma mélyen beépült az emberek tudatába.
Illusztráció: Egy kép a Hortus deliciarumban, egy 1180 körül készült keresztény enciklopédiában, amely a poklot ábrázolja. A képen a pokolban mindenütt égő, lángoló tűz látható, ami az akkori nyugati felfogás szerint a pokoli környezetet képviseli.
A pokolban a tűzhöz egy alacsonyrendű teremtmény kapcsolódik. Ez egy gonosz fenevad, amely alvilági tüzet okád ki magából. Ahogy azonban a mitológia idővel elhalványult, az emberi világon túli teremtmények ismerete és megértése folyamatosan elveszett. Ennek eredményeként a nyugati kultúrában ezt a szörnyeteget különböző neveken nevezték, ami sok embert összezavart.
A nyelvek közötti fordítás még kaotikusabbá teszi a helyzetet. Csak az angol nyelvben az ehhez a szörnyeteghez kapcsolódó hasonló nevek közé tartozik a „Dragon”, „Wyvern”, „Amphiptere”, „Lindwurm”, „Wyrm”, „Drake” és így tovább. Az emberek nehezen tudták megkülönböztetni ezeket a furcsa, hasonló kinézetű állatokat. Ezeket az állatokat aztán „Sárkány (Dragon)” néven általánosították. A kínaiak a „Sárkányt” a „龙” (ejtsd: „Long”) kínai írásjegyre fordítják, amely egy olyan állat, amely a kínai legendákban létezik.
Ez a nyugati „Sárkány (Dragon)” és a kínai Sárkány (Long) azonban egyáltalán nem hasonlít egymásra. Sokan úgy gondolják, hogy az angol „Dragon”-t nem kellene „Long”-nak fordítani. Egyesek „nyugati Long”-nak nevezik, hogy megkülönböztessék a kínai Longtól.
Valójában a kínai sárkány és a nyugati sárkány teljesen különbözik egymástól. Egy fordítási hiba keverte össze őket.
Ráadásul az ókori Nyugati Sárkány különbözik a jelenlegi Nyugati Sárkánytól. A nyugati művészetben ábrázolt sárkány az ókorban a kínai sárkányhoz hasonlított. A Nyugat és Kína abban az időben hasonlóan ismerte fel a sárkányt. A pokolban tüzet okádó fenevad teljesen más faj, mint a sárkány.
Példa: Az ókori görög város, Kaulon romjaiból származó sárkány, amelyet 1969-ben fedeztek fel az olaszországi Caulonia közelében. Mozaikcsempékből készült a Kr. e. harmadik században.
A „Dragon (Sárkány)” szó a latin „Draco” szóból származik, ami nagy kígyót vagy kígyószerű nagy vízi állatot jelent. Az ókori franciák „Dragon”-ként írták le, és a 13. században elterjesztették az angol nyelvű országokban. Az ókori Görögországtól a középkorig számos műalkotás született a sárkányról. Ezek a sárkányt hosszú csíkos állatnak ábrázolták, nem pedig a nagy, denevérszerű szárnyú gyíknak, amelyre a nyugati emberek ma gondolnak.
Példa: A 12. századi bizánci domborműtöredék Szent Györgyöt ábrázolja, amint megöl egy sárkányt. Látható, hogy a sárkányt kígyószerű állatként faragták ki.
Példa: A németországi Dorfkirche Ankershagen vidéki templomban található a 13. században festett freskó, amely Szent Györgyöt jeleníti meg, amint megöli a sárkányt. Viszonylag elnagyolt ábrázolás, de még mindig látható a hasonlóság az ábrázolt sárkány és a kínai sárkány között.
A Biblia Jelenések könyve is szemléletesen ábrázolja a sárkányt. A Jelenések 12:3-ban ez áll: „Láttaték más jel is az égben, és ímé [vala] egy nagy veres sárkány,” A Jelenések 12:9-ben ez áll: „És vetteték a nagy sárkány, ama régi kígyó, a ki neveztetik ördögnek és a Sátánnak, ki mind az egész föld kerekségét elhiteti.” (Károli Biblia)
Mivel a vörös sárkányt egy kígyóhoz hasonlítja, annak a sárkánynak kígyó alakúnak kell lennie. Tehát a kínai sárkányhoz hasonlít, de nem a nyugati felfogás szerinti jelenlegi „sárkányhoz”.
A Jelenések könyve az Újszövetség utolsó könyve, és elsősorban a jövőre való figyelmeztetés. A nyomorúságok nagy sorozatától az utolsó ítéletig az általa ábrázolt apokaliptikus forgatókönyvek mind megdöbbentőek.
A Biblia egyenesen fogalmaz: a nagy vörös sárkány az ördög, a Sátán. Annak, akit ez a vörös sárkány megbabonáz, ez egyúttal örök halált jelent a pokolban. Amikor ez a vörös mérgező sárkány tönkreteszi a világot, a világon minden embernek meg kell hoznia egy döntést, amely a végső döntés, életről és halálról.
***
A hu.Clearharmony.net oldalon közzétett minden cikk, grafika és tartalom szerzői jogvédelem alatt áll. A nem kereskedelmi célú sokszorosítás megengedett, de a cikk címének feltüntetése és az eredeti cikkre való hivatkozás szükséges.
Forrás: Connotations of Traditional Colors (Part 3)
* * *
tovább ...