Hagyd, hogy az isteni oldal újra felemelkedjen

(en.minghui.org) Egy este a férjem (aki szintén gyakorló) hirtelen azt mondta nekem: "Szörnyű dolgot álmodtam: Ketten voltatok, akik pontosan ugyanúgy néztetek ki; az egyik "te" feküdt a földön, a másik állt. Az álló "te" mögött több ember állt; ezek az emberek és az álló "te" üldözték a fekvő "te"-t. Odamentem, hogy közelebbről megnézzem; és a fekvő "te" szörnyen nézett ki, sápadt, fehér arccal; úgy tűnt, mintha a fekvő "te"-t a halál küszöbére üldözték volna. Segíteni akartam, és megpróbáltam felhúzni ezt a "te"-t a földről, de nagyon nehezen ment, mintha valami akadályozná az erőfeszítésemet."


Megdöbbentem, amikor ezt hallottam! Milyen szörnyű álom volt! Vajon "én" részt veszek "önmagam" üldözésében?


"Ezt tényleg át kell gondolnod - folytatta a férjem. "Szerintem az a "te", aki részt vett az üldözésben, a te születés utáni nézeteidből áll."


Mély csendbe burkolóztam. Egymás után peregtek le a fejemben a jelenetek a kettős "éneimmel”:

  • Minden reggel, amikor homályos szemmel ébredek, az egyikük azt mondja: "Kelj fel és végezd a gyakorlatokat!" A másik azt mondja: "Felejtsd el, több energiám lesz, ha eleget alszom. Így jobban tudok dolgozni! Vagy végezhetem a gyakorlatot este is."
  • Amikor a Fát (a Fálun Dáfá alapelveit és tanításait) akarom tanulni, az egyik azt mondja: "Használd ki az időt a lehető legjobban és koncentrálj!" A másik azt mondja: "Még annyi mindent el kell intézni; nem lesz túl késő még utána tanulni!"
  • Az őszinte gondolatok küldésénél, az egyik azt mondja: "Az őszinte gondolatokra kell összpontosítanom, hogy megtartsam azokat a szívemben." A másik azt mondja: "Van még néhány elvarratlan szál, amit még be kell fejezni. Nem baj, ha egy kicsit késünk az őszinte gondolatok küldésével."
  • Amikor az embereknek tisztázzuk az igazságot, az egyik azt mondja: "Ne hagyj ki senkit, akinek eleve elrendeltetett kapcsolata van; mondj el nekik minél többet!" A másik azt mondja: "Nem gond, lehet, hogy már hallották. Olyan sok Dáfá-gyakorló van, és ők mind jobban tudnak beszélni, mint én; emellett annyi más dolgom is van!"
  • Amikor Dáfá-projekteken dolgozom, az egyik azt mondja: "Többet kellene tennem, más gyakorlók már így is nagy terheket cipelnek!" A másik azt mondja: "Olyan sok gyakorló van, egyel kevesebb nem számít!"
  • Amikor cikkeket akarok írni, hogy leleplezzem a gonoszt, az egyik azt mondja: "Siess, írd meg, hogy a gonosz lelepleződjön." A másik azt mondja: "Annyi más cikket írtak már jó íráskészséggel rendelkező gyakorlók. A korlátozott képességeimmel meg sem kellene próbálnom!"


Hasonló módon a két "én" az elmúlt néhány évben konfliktusba került egymással és harcoltak. Gyötrelmek között küzdöttem, és azt az oldalamat követtem, amelyik "én" megnyerte a vitákat.


Milyen ijesztő! Tudatlanul a saját gondolataimként kezeltem ezeket a születés utáni nézeteket. Hét év telt el azóta, hogy elkezdtem gyakorolni a Fálun Dáfát, de még mindig nem vagyok szorgalmas a gyakorlásomban, és még mindig ezek a szerzett nézetek uralkodnak rajtam, és nem tudom megkülönböztetni őket az igazi gondolataimtól. Ez pontosan olyan, mint amit a Tanár mondott a "Kiért léteztek? " című cikkben:


A legnehezebb dolog az emberek számára, hogy feladják a nézeteiket. Néhány ember nem képes megváltozni, életüket áldozzák hamis alapelvekért. Magukat a nézeteket születésünk után szerezzük. Az emberek mindig azt hiszik, hogy a rendíthetetlen eszmék – az eszmék, amelyekért bármi árat képesek fizetni hátsó gondolat nélkül – mind az ő saját eszméjük. Még ha az igazságot látják is, visszautasítják azt. Az emberek veleszületett tiszta és ártatlan énjén kívül, az összes nézetet születésük után szerezték meg és nem az egyén valódi önmagát képezik.


Ha ezek a felvett nézetek túl erőssé válnak, a szerepük ellenkezővé válik, irányítani fogják az egyén igazi gondolkodását és viselkedését. Ekkor az emberek talán még mindig azt hiszik, hogy ezek az ő gondolataik. Majdnem az összes jelenkori emberre vonatkozik ez az eset.


Felébredtem! Hogyan hagyhattam, hogy ezek a nézetek utasítsák, megrontsák és üldözzék a valódi énemet? Emlékszem, hogy sokkal szorgalmasabb voltam, mielőtt az üldözés elkezdődött. Később azonban rossz úton világosodtam meg, amikor elhagytam a kényszermunkatábort. Bár felismertem tetteim súlyosságát, és igyekeztem bepótolni a lemaradást, de még mindig messze voltam tőle. A több mint egy éves üldözés alatt, bár a valódi "énem" nem felejtette el, hogy gyakorló vagyok, és az elmúlt hét év alatt soha nem adtam fel a művelődést, egymás után borítottak be teljesen a piszkos gondolatok rétegei. Abban az időszakban, amikor erőszakos agymosáson estem át, a gondolati karma és a születés utáni nézetek irányítottak; és sok rossz dolog töltötte meg a fejemet. Amikor egy őszinte gondolat felbukkant, a gondolati karma, a különböző ragaszkodások és nézetek egymást követő hullámai azonnal megtámadták. Természetesen, amikor az őszinte gondolataim erősek voltak, a gonosz valóban semmi sem volt; „még egy kisujj nyomását sem bírja ki” (Zhuán Fálun). Ahogyan akkor is, amikor ezt a cikket akartam megírni, amint megfordult a fejemben a gondolat, azonnal számos apróságot kellett elintézni, és némelyik teljesen váratlanul ért. De már nem követem az eltérült nézeteket. Tudtam, hogy ha félreteszem a nézeteket, akkor azok végül semmivé foszlanak. Elhatároztam, hogy papírra vetem ezt, hogy a hamis "én", amely nézetekből áll, lelepleződjön. A végsőkig ellen kell állnom a belülről jövő üldözésnek, és meg kell újítanom az isteni oldalamat!


Végezetül szeretném a gyakorlótársakkal együtt áttekinteni a Fá-magyarázat a Fá-konferencián New Yorkban 2004 húsvétján című tanítás befejezését:

Ennél az üldözésnél mindegyik Dáfá-tanítvány tisztább elméjűvé és ésszerűbbé vált. Akkoriban, a Fá-terjesztésem kezdeti idejében, tekintettel a tanfolyam-résztvevőkre elgondolkodtam egy kérdésen. Ezeknek az embereknek akkoriban nagyon kevés őszinte gondolat volt a fejében, sőt nagyon kevés igazán saját gondolatuk volt. Az emberek befolyásolva vannak a társadalom különböző ideológiáitól, a megszerzett nézeteken keresztül ők szilárd meggyőződéseket alakítottak ki különböző dolgokról a világon, ehhez jönnek még egyes külső tényezők, amik irányítják és zavarják az embereket. Akkoriban én pontosan egy csomó ilyen élőlény előtt álltam. Mikor sok tanuló mondta akkoriban, hogy a Dáfá jó, ezek a szavak sem jöttek a szívükből. Némelyek nem is igazán tudták érezni a saját testük nagy változását. Mikor én egy csomó ilyen élőlény előtt álltam, arra gondoltam: meg tudják-e csinálni? Ki tudnak-e jönni egy ilyen állapotból? Azonkívül a művelés útján léteznek még tényezők, amik zavarják a művelésüket és az én Fá-helyreigazításomnak ezt a dolgát. Milyen nehéz ez! Akkoriban többször elgondolkodtam erről a kérdésről. Most soha többé nem szükséges ilyen kérdések miatt aggódnom. Különösen azok a Dáfá-tanítványok, akik átjutottak ennél az üldözésnél, lesznek egyre nyugodtabbak, ők egyre inkább tisztában lesznek avval, amit csinálnak, az őszinte gondolataik egyre erősebbek lesznek, az öntudatuk egyre tisztább lesz. Nem csak, hogy én nem aggódom többet emiatt, hanem örülök is, ha én az állapototokat látom. (heves taps) Az élőlények ezen csoportja valóban tisztába jött önmagával, valóban azon van, hogy uralja a saját életét a saját őszinte gondolatai által. Azonkívül azokhoz az élőlényekhez tartozik, amelyek a Fá-helyreigazításnál művelik magukat. Ők tisztában vannak a saját útjukkal, ők tisztában vannak az életük létének a céljával és az értelmével. Nagyszerű! A mostani helyzetből szemlélve a dolgokat, úgy én semmiképpen nem aggódom többé. Én azt is tudom, ha ez így megy tovább, ti annál jobban fogjátok csinálni. A Fá-helyreigazításnál sok módszer saját magatok által lett kigondolva, sok nehézséget ti saját magatok gyűrtetek le. A Fá-helyreigazításnál ti azon töprengtek, hogyan tudnátok jól csinálni a Fá-igazolásnak ezt a legnagyszerűbb dolgát. Az összes Dáfá-tanítvány az egész világon ugyanazokat a dolgokat mérlegeli, gondolja át, mind együttműködnek egymással és jó módszereket találnak a közös kutatáson, megbeszélésen és megvitatáson keresztül. Bárhogyan is, ez éppen a Dáfá-tanítványok speciális művelési módszere, ez még sohasem létezett a múltban. (taps)


Ma Húsvét van, az istenségek feltámadása! (heves taps) Többet nem akarok sokat beszélni. Akkor mi használjuk ki ezt a szép napot és hadd támadjon fel ugyanúgy a Dáfá-tanítványok isteni oldala! (hosszú, heves taps)

***


A hu.Clearharmony.net oldalon közzétett minden cikk, grafika és tartalom szerzői jogvédelem alatt áll. A nem kereskedelmi célú sokszorosítás megengedett, de a cikk címének feltüntetése és az eredeti cikkre való hivatkozás szükséges.


Forrás: Renewing the Divine Side