Fiatal gyakorlótársak, bölcsen kell használnunk az időnket

(en.Minghui.org) A 2020 elején kitört COVID-19 világjárvány idején a munkahelyemen a szokásosnál is nagyobb volt a forgalom. Kétszer olyan keményen kellett dolgoznunk, mivel a feletteseink magasabb célokat tűztek ki. A vállalat követelményeinek való megfelelés érdekében folyamatosan azon gondolkodtam, hogyan tudnám jobban végezni a munkámat. Elkezdtem lazítani a három dolog elvégzésében. Továbbá az is elkedvetlenített, amikor nem sikerült tisztáznom az embereknek az igazságot.


Tavaly év elején még mindig nem voltam szorgalmas a művelésben. Talán sok gyakorlónak ugyanez lehetett a tapasztalata. Annak ellenére, hogy jól ment a munkám és pénzt kerestem, üresnek éreztem magam és aggódtam, mert lazítottam a Fá tanulmányozásában. Olyan érzésem volt, mintha a nyári szünet utolsó napja lenne, de még nem fejeztem volna be a házi feladatomat. Elkezdtem azon gondolkodni, hogy jelentkezem egy másik munkára, ami nem olyan megerőltető, hogy több időm legyen a Fá olvasására.


Mivel a cégemnél a beosztásom köztes pozícióban volt, lehetőségem volt előléptetésre és fizetésemelésre. A legtöbb ember számára ez egy álommunkának tűnt. Azon tűnődtem, hogy vajon nem a nehézségek elkerülése érdekében gondolkodtam-e azon, hogy egy kevésbé megterhelő munkát vállaljak.


A munkahelyemen nagyon bonyolult volt a helyzet, és rengeteg stresszel járt. Bár sok konfliktust éltem át, és sokkal érettebb lettem a művelésben, mégsem tudtam biztosítani, hogy elegendő időm legyen a Fá tanulására. Elkezdtem eltávolodni a Dáfától, amikor arra koncentráltam, hogy megpróbáljam jól végezni a munkámat. Elkezdtem a fizetésemen, a munkahelyi pozícióimon gondolkodni, és azon, hogyan lehetnék még sikeresebb.


Egymás után jöttek a megpróbáltatások, de úgy kezeltem őket, mint egy hétköznapi ember. Abban a reményben, hogy így több időt tölthetek a tanítások olvasásával, úgy döntöttem, hogy jelentkezem egy kevésbé megterhelő munkára.


Lehetőségem adódott egy kisebb vállalathoz jelentkezni. Sok gyakorló próbált meggyőzni arról, hogy ne váltsak munkahelyet, mivel a munkám stabil jövedelmet biztosított számomra. Én azonban tisztában voltam azzal, hogy milyen művelési út vagy milyen környezet kedvezne a művelésemnek. Minden, amit teszünk, hiábavaló lesz, ha nem tudjuk teljes szívvel tanulmányozni a Fát.


Voltak hasonló tapasztalataim a múltban. Ha viszonylag nagy döntések előtt álltam, amíg őszinte gondolatok alapján választottam, minden simán ment.


A Mester könyörületes volt hozzám. Miután munkahelyet váltottam, több szabadidőm lett, és más gyakorlókkal együtt tudtam tanulni a Fát. Az új cégnél nem csak a juttatások voltak jobbak, de a fizetésem is nőtt.


Amíg képesek vagyunk lemondani a ragaszkodásainkról, sok dolog természetes módon a helyére kerül.


Pont úgy van, ahogy a Mester mondta:

„…látni fogod „a fűzfák árnyékát, a virágok kinyílását, egy helyet, ahol megpihenhetsz”!” (Zhuán Fálun, 9. előadás)


Szeretnék megosztani valami csodálatosat, ami a művelés során történt velem. Miközben azt fontolgattam, hogy jelentkezem egy másik állásra, felkészültem arra, hogy a megtakarításaimból éljek. Végül egyáltalán nem veszítettem semmit, és volt időm a Fá tanulmányozására. Hálás vagyok a Mesternek, hogy elrendezte ezt a lehetőséget.


Három hónapon keresztül minden nap körülbelül két órán át tanulmányozhattam a Fát. Aggódtam, és úgy éreztem, hogy lemaradtam, mert csak a felszínen értettem meg a Mester Fáját. A többi gyakorlóval való tapasztalat csere és az ő bátorításuk révén visszatértem a jó művelési állapotba. Tiszta volt az elmém, és gyakrabban tudtam befelé nézni. A barátaim azt mondták, hogy az arcszínem is jobban néz ki. Úgy éreztem, hogy minden nap a lehető legteljesebben élek.


Szeretném megosztani a tapasztalataimat más, velem egykorú fiatal gyakorlókkal. Néhányan nagyon szorgalmasan művelik magukat, míg másokat az emberi nézetek akadályoznak. Például egyes fiatal gyakorlók tudják, hogy a Fálun Dáfá jó, de néhányan képtelenek összpontosítani és tanulmányozni a Fát. Ők majdnem olyanok, mint a hétköznapi emberek, akik a sok munkahelyi feladat között összezavarodnak.


Néhányan a kisgyermekük gondozásával vannak elfoglalva, vagy a telefonjukon játszanak. Azt gondolják, hogy a művelés túl nehéz. Néhányan megróják magukat, amiért nem szorgalmasak, és feladják a művelést, mert úgy gondolják, hogy túlságosan lemaradtak.


Más fiatal gyakorlók félnek, mert tanúi voltak, ahogy a szüleiket üldözték, és békés életet szeretnének élni. Valójában ezek nem az igazi gondolataik. Több milliárd évet vártunk arra, hogy Fálun Dáfá gyakorlókká váljunk. Hogy tudnánk feladni a Dáfát ilyen könnyedén?!


A Mester sokszor emlékeztet minket arra, hogy gyakrabban tanulmányozzuk a Fát. Az emberi nézeteink fokozatosan eltűnnek, ha a Fá tanulmányozására összpontosítunk. Ezenkívül az életben megtapasztalt dolgok is természetes módon teret adnak majd a Dáfának. Még ha a "baj" meg is keres minket, amíg ott van nekünk a Dáfá, befelé nézünk és helyreigazítjuk magunkat, nem kell különböző "intézkedéseket" keresnünk a dolgok megoldására.


Néhány gyakorló olyan kifogásokkal is előáll, mint például: "Túl elfoglalt vagyok". "Nem tudok koncentrálni, amikor a Fát tanulmányozom", vagy "A telefonomra van szükségem ahhoz, hogy ellazuljak".


Én is ilyen kifogásokat használtam a múltban. A Fá tanulmányozása után azonban megértettem, amit a Mester mondott,

„Én azt mondtam, az ember teste olyan, mint egy ruha; aki viseli, olyanná fog válni. A gondolat olyan, mint egy kalap; aki felteszi, azzá fog válni. A szájából ez jön ki: Nincs időm. Valójában ez a szó a karmától ered, nem hagyja olvasni. Több tennivalót keres a számára, nehogy eszébe jusson olvasni a könyvet. Ez egy olyan probléma, amelyik a Fá tanulásánál könnyen felmerül. Feltétlenül ügyeljetek erre.” (Fá-magyarázat Észak-Amerika első Fá-konferenciáján)


Remélem, hogy a mindennapi feladatokkal elfoglalt gyakorlók tudnak időt szakítani a Fá tanulmányozására. Ne adjátok fel! Amíg kitartunk a Fá tanulmányozása mellett, a művelési állapotunk gyorsan fog javulni. A negatív gondolataink is eloszlanak. Jól kell tanulmányoznunk a Fát, hogy megmentsük az embereket. A helyi csoportos Fá-tanulmányozáson részt vevő gyakorlóknak is toleránsabb környezetet kell teremteniük, és nem szabad egyetlen gyakorlót sem hátrahagyniuk.


A Mester azt mondta, hogy az idő szűkös. Remélem, mindenki felébred a Mester figyelmeztetésére, és szorgalmasabb lesz!

***


A hu.Clearharmony.net oldalon közzétett minden cikk, grafika és tartalom szerzői jogvédelem alatt áll. A nem kereskedelmi célú sokszorosítás megengedett, de a cikk címének feltüntetése és az eredeti cikkre való hivatkozás szükséges.


Forrás: Fellow Young Practitioners, We Must Use Our Time Wisely