(de.minghui.org) Az „ego” a régi világegyetem alapvető jellemzője. Ez az önzésből ered. Sok olyan ragaszkodás van, amit nem lehet eltávolítani, mert az ego működésbe lép. Nemrég, amikor a rossz művelési állapotom okait kerestem, rájöttem, hogy a problémáim gyökere az volt, hogy képtelen voltam elengedni az egómat.
Nemrégiben úgy éreztem, hogy belül nem vagyok olyan stabil, mint korábban. Amikor egy kisebb zavarásba ütköztem, kísértésbe estem, hogy figyelmen kívül hagyjam. Amikor személyesen világosítottam fel az embereket a Fálun Dáfával kapcsolatos tényekről, nem tudtam tiszta lelkiállapotban beszélni hozzájuk. Amikor kiválasztottam valakit, hogy a Fálun Dáfáról beszéljek vele, inkább úgy érződött, mintha egy feladatot végeztem volna.
A múltban, amikor a környezet feszült volt, belül nagyon stabil voltam. Most viszonylag nyugodt a környezet, de a szívemben nem vagyok olyan szilárd. Amikor kint tisztáztam az embereknek az igaz körülményeket, és fiatalokat láttam, azt gondoltam: „Nem fogok nekik semmilyen információs anyagot ajánlani, mert a legtöbben közülük úgysem fogadják el. Értelmetlen megkérdezni.”
Akkor sem akartam kinyitni a számat, amikor sok embert láttam, mert úgy éreztem, könnyebb egy-két emberrel beszélni. Mélyen legbelül tudtam, hogy ez hibás, de nem volt meg bennem az akarat, hogy áttörést érjek el. Nem tudtam rájönni, hol csináltam valamit rosszul.
Hazamentem, hogy tanuljam a Zhuán Fálunt, és a következő részt olvastam, amelyben a Mester az égi szemről beszél:
„A test felülete nem sima és nem is egyenletes. A világegyetem minden tárgyánál ugyanez tapasztalható, az acélnál, a vasnál és a köveknél is: belső molekuláris összetevőjük mind mozgásban van. Nem láthatod teljes formájukat, de valójában nem maradnak mozdulatlanul. Ez az asztal is izeg-mozog, habár szemünk nem látja a teljes igazságot. Szempárunk érzéki csalódást okozhat.” (Zhuán Fálun – Az égi szemről)
Amikor olvastam ezt a Fát, rájöttem, hogy ami engem aggasztott, az a „felszínen” történt (az emberek viselkedése). Problémáim voltak a „nem látod, nem hiszed” alapelvével. Függetlenül attól, hogy az emberek mennyire rosszul viselkedtek, vagy milyen rossz szavakat mondtak, valójában azt remélték, hogy megmentem őket. Egy másik dimenzióban az élőlényeik talán azért sírnak, mert remélték, hogy hallani fogják a tényeket, hogy megmentsem őket! Ez a felismerés felélesztette az őszinte gondolataimat.
Inspiráció egy gyakorlótárs cikkéből
Bár az őszinte gondolataim újra erősebbek lettek, még mindig úgy éreztem, hogy rejtett ragaszkodásaim vannak. De nem tudtam megtalálni őket. Miközben aznap este főztem, meghallgattam egy tapasztalat-beszámolót, amelyben a börtönben zajló Fá-tanulásról volt szó. Egy gyakorló érzéseiről volt szó benne, amikor a Dáfát becsmérelték.
Hirtelen megértettem, hogy mi a baj velem. Ez azért volt, mert nem engedtem el az „egómat”, vagyis azt a hamis egót, amely a születés után alakult ki. Mostanra már azt is megértettem, hogy miért nem tudtam éjfélkor felkelni, hogy őszinte gondolatokat küldjek. Ez azért volt, mert a hamis egót tekintettem az igazi énemnek, és kényelembe akartam helyezni magam. Ez egy olyan kísértés volt, amit nem akartam áttörni.
Ez volt az oka a helytelen állapotomnak is az emberek felvilágosítása során, vagyis nem akartam olyan reakciókat hallani vagy látni, amelyek az egónak kényelmetlen érzést okozhatnának. Fontosabb volt számomra, hogy kielégítsem a hamis ego érdekeit, mint hogy tisztázzam az igaz körülményeket. Ha így folytatnám, és nem tudnám áttörni ezt a hamis egót, akkor egyre jobban alábbhagynék. Egyre nehezebbé válna a ragaszkodások áttörése is.
Megdöbbentem, amikor utánagondoltam. Sóhajtottam, és arra gondoltam: „Ha kényelemre törekszik az ember, az olyan, mint a mérgező alkohol.” Amikor felismertem ezt, hirtelen teljesen ébernek éreztem magam, és tudtam, mit kell tennem a jövőben. Éreztem, hogy milyen szép dolog a ragaszkodások eltávolítása a művelésben.
Ha visszatekintek, néha egy bizonyos ragaszkodásom túl erős volt. Látom, hogy ez valójában a hamis ego törekvése volt. De én ezt az igazi én törekvésének tekintettem, és nem akartam szembenézni vele, elviselni vagy megemlíteni.
Ha valaki már nem tartja olyan fontosnak a saját emberi érdekeit, és helyette másokat helyez előtérbe, akkor eltávolíthatja a hamis egót, jobban megérthet másokat, és jobban tud együttműködni másokkal. Az ember tovább is emelheti önmagát, szilárdan művelheti magát, kiléphet az egoizmusból és nagyobb könyörületességet fejleszthet ki.
***
A hu.Clearharmony.net oldalon közzétett minden cikk, grafika és tartalom szerzői jogvédelem alatt áll. A nem kereskedelmi célú sokszorosítás megengedett, de a cikk címének feltüntetése és az eredeti cikkre való hivatkozás szükséges.
Angol változat: Recognition of the False Self
Forrás: Das falsche Ego erkennen
* * *