(en.Minghui.org) A hétköznapi társadalomban sok ember mélyen befolyásolva van, jó vagy rossz értelemben, mert bizonyos elvekhez kötődnek. Az ilyen meggyőződések problémákhoz vezethetnek.
Még a gyakorlók tapasztalat cseréje során is előfordul, hogy valaki olyasmit mond, ami időnként támadásnak tekinthető az emberi nézetek miatt. De meg kell érteni, hogy a kritika nem rossz dolog a művelés szempontjából. Másrészt, ha egy művelő azt gondolja, hogy támadás éri, akkor az illetőnek fel kell ismernie, hogy hiányosságok vannak a művelési állapotában.
Egy igazi gyakorló őszinte gondolatai egyre erősebbek lesznek, ahogyan halad előre a művelési gyakorlatban. Amit a felszínen látunk, az a legfelületesebb rész, és úgy tekinthető, mint ami a nagy és az apró részecskék között van, de mégis a legalacsonyabb szinten létezik. Más szóval a fizikai test szintén korlátozza a gyakorlót. Az ember mindenféle nézetet és ragaszkodást alakít ki, és ezek a nézetek és ragaszkodások akadályozzák őt.
Az ember igazi énje, ami a tudatos oldala, megfelel a szintjének, ha jól művelte magát. Ha a gyakorló tudatos oldala eggyé tud válni a fizikai testével, akkor igazolni tudja a Fát ebben a világban az igazi önmaga által. Ezt meg lehet érteni abból, amit a Tanár mondott:
„Ha mindenki közületek a szív legmélyéből ismerné fel a Fát, az lenne csak igazán a Fá megtestesülése, melynek ereje nem ismer határokat – és a hatalmas buddha Fá újból megjelenne az emberi világban!” (Esszenciák a további haladásra I. rész, Tanulságos tanácsok)
Ha a gyakorló igazi énje át tudja venni az irányítást, akkor egy isteni lény lesz az emberi világban. Látni fogja az anyag természetét, és minden körülmények között nyugodt és racionális lesz. Ez azért van így, mert az ő szintjén lévő erő elég erős, és így képes helyrehozni mindent, ami nem helyes. Pontosan úgy, ahogy a Tanár mondta: „Buddha fénye mindenhol ragyog, az illem és a tisztesség mindent harmonizál.” (Zhuán Fálun, 3. előadás) Csak ha valaki elérte ezt az állapotot, akkor hagyhatja maga mögött az emberi világ útvesztőit, legyőzhetetlenné válhat az érzelmekkel szemben, képes elengedni a ragaszkodásokat, visszatérhet az igazi énjéhez, segíthet a Tanárnak helyreigazítani a Fát, és segíthet a Tanárnak megvalósítani azt, amit akar.
Semmilyen vihar nem elég erős ahhoz, hogy megállítsa a gyakorlókat
Egy gyakorló mindenféle ellenállásba ütközik, miközben a Fát igazolja - ez olyan, mint viharban járni. De egyetlen vihar sem elég erős ahhoz, hogy megállítsa a gyakorlókat, és ők minden akadály nélkül haladnak előre. Ha egy gyakorló viharba kerül, de az elméje nem, akkor a viharnak nincs rá hatása. Még a vihar gondolata sem létezik, ő pedig elmerül az őszinte gondolatokban és szándékokban, valamint egybeolvad a Fával.
Ezt követően el kell engednie azt a gondolatot, hogy biztonságban szeretne lenni. A művelés útján úgy gondolom, hogy nem számít, hogy a gyakorló viharban van-e vagy sem. Az számít, hogy eljut-e az út végére, segít-e a Tanárnak a Fá helyreigazításában, megvilágosodik-e a Fá alapelveivel kapcsolatban, és jól végzi-e azt, amit tennie kell. Minden attól függ, hogy mennyire érti meg a Fát, és mennyire becsüli a Fát. Valójában, amikor egy gyakorló segít a Tanárnak a Fá helyreigazításában ebben a világban, a gonosz és a hétköznapi emberek, akikkel szembe kell néznie, olyanok, mint egy-egy vihar. Ha a gyakorló úgy gondol rájuk, mint zavaró tényezőkre, akkor azok is, mert már elismerte a külső zavarást, és az hatással lesz rá. Ha nem gondol rájuk úgy, mint zavaró tényezőkre, akkor nem is azok, és az elméje már felette áll ennek a szintnek. Az egész azon múlik, hogy az elméje mennyire van a Fában és mennyire érti meg a Fát.
Egy gyakorló számára minden egy teszt
Minden, amivel a gyakorló találkozik, egy próba, egy teszt annak megállapítására, hogy a Fá gyökeret vert-e a szívében, hogy milyen mélyen gyökerezik, és milyen megpróbáltatások ingathatják meg a gyakorlás iránti elkötelezettségét. Ha a gyakorló világosan látja, hogy minden egy próbatétel, és elméjét föléjük helyezi, akkor nem fogják ezek a dolgok visszatartani. Más szóval, ezek a megpróbáltatások nem zavarhatják őt, mert kívül áll rajtuk. Abban a pillanatban fel tudja oldani a problémáit, mint a Tanár "Gondolattól megindítva" című versében: "Az igaz gondolatok felolvasztanak mindent, Az egész menny tiszta."
Egy gyakorló azért képes gyakorolni, mert van fizikai teste, amely különböző részecskékből áll, melyek különböző szinteken vannak és különböző Fá elveket követnek. Ezek a tényezők mind hatással is vannak a gyakorlóra anélkül, hogy tudna róla. Valószínűleg ez az oka annak, hogy a gyakorló alázatosabbá válik, ahogy halad előre.
Tartsd az elmédet a személyes művelésedben
A gyakorlónak nem szabad megítélnie, hogy ki ért el magasabb szintet és ki nem. A fontos az, hogy a gyakorló képes-e asszimilálódni a Fához. Egy élet a Fából áll, és nincs magas vagy alacsony szint, ha mindannyian ugyanannak a Fának a részei vagyunk. Egy ilyen gondolat tiszteletlen a Fával szemben. Ha egy lény képes a Fá helyreigazításának a részévé válni, akkor tanulnia kell a Fát, és nyugodt elmével kell tanulmányoznia a Fát. El kell engednie mindent a múltból, beleértve azokat a hiányosságokat is, amelyeket még mindig nem számolt fel. Nyíltan és nemesen kell gyakorolnia a Fában, és valóban "Semmit nem kihagyva" kell a Fában lennie. Az élete ekkor elérte a Fá által megkövetelt tisztaságot.
Hamarosan eljön az igazság pillanata
A rejtélyek fokozatosan feloldódnak ebben a világban, és az igazság hamarosan meghallgatásra talál. A történelem ilyen nagy felelősséggel ruházta fel a gyakorlókat. Számtalan lény van a világegyetemben, de mégis hány gyakorló van a világon? Egy gyakorlónak olyan sok lényt kell megmentenie, akkor a gyakorlók miért az egymás közötti különbségekre figyelnek? Miért táplálnak rossz érzéseket egymás iránt? A gyakorlóknak el kell engedniük minden ilyen érzést, mert nincs idő arra, hogy ragaszkodjanak hozzájuk. Egy gyakorló minden egyes másodpercét a Tanár hatalmas odaadásának köszönheti. Gondoljatok csak a Tanár felénk irányuló odaadására, gondoljatok a történelmi küldetésünkre, gondoljatok azokra a lényekre, akik minden reményüket belénk helyezték. Nem szégyelljük magunkat, hogy beleakaszkodunk minden ragaszkodásunkba és sérelmünkbe? Nem szégyelljük magunkat, hogy diszkrimináljuk és hibáztatjuk egymást?
Hálásnak lenni mindazért, amivel szembekerülünk
Minden, amivel a gyakorló ebben a világban találkozik, arra szolgál, hogy finomítsa őt, és segítsen neki elérni a beteljesülést, ezért hálásnak kell lennünk mindenért, amivel a gyakorlás útján találkozunk. Amikor egy lény fokozatosan asszimilálódik a Fához, a gondolkodásmódja egyre tisztábbá és igazabbá válik. Az elméje egy olyan lény elméje lesz, amely az új világegyetemhez tartozik. Egy olyan élet, amely asszimilálódik a Fához, más szemszögből fogja nézni a dolgokat, mert folyamatosan megvilágosodik a különböző Fá alapelvekkel kapcsolatban, és több bölcsességgel fog rendelkezni.
„Ez az ember nem kapja meg a Fát és nem tudja, hogy a dőre kell ügyelni. Azt gondolja, hogy a gongot csak úgy a csigong gyakorlásával meg lehet kapni, és hogy amit birtokolni akar, azt törekvéssel megszerezheti. Úgy gondolja, hogy ez így van… Pontosan a rossz szándéka miatt vonzotta magához ezeket a helytelen dolgokat.” (Zhuán Fálun, 3. előadás)
A hétköznapi emberek fölé emelkedni
Sokszor számos gyakorló nem követi szigorúan a Fá alapelveit, és fél lábbal még mindig a hétköznapi világban maradnak. Az emberek a hírnévért, a személyes haszonért és az érzelmekért élnek, de egy gyakorlónak el kell engednie ezeket és a hétköznapi emberek fölé kell emelkednie. A hétköznapi emberek különböző szándékokkkal harcolnak, de egy gyakorló értékeli az erényt, és végül el akarja hagyni az emberi világot. Miért harcolnak még mindig egymással a gyakorlók? Azért, mert az emberi világ dolgaira összpontosítanak, és ezért döntenek úgy, hogy vannak olyan indokok és olyan dolgok, amelyekért érdemes harcolni.
Az élet az emberi világban olyan, mint egy álom. Még az is lehet, hogy a fő lelked neme eltér a fizikai tested nemétől. Mi van ebben a felszínes világban, amiért érdemes küzdeni és amihez érdemes ragaszkodni? Csak az embereket zavarják össze a felszínes képek, mert az emberek az útvesztőben élnek.
„A kedvező alkalom kopogtat, de csak egyszer. Egyszer eltűnik majd az az illúzió, amit nem engedtél el és akkor fogod majd csak észrevenni, hogy mit is vesztettél.” (Esszenciák a további haladásra I. rész, Művelés a nyugdíj után)
Ha egy Dáfá-gyakorló képes az égi szemével látni, és a Fán alapuló bölcsességre tett szert, akkor mindent tisztán lát, és semmi sem köti többé, beleértve a régi világegyetem alapelveit is. Még csak ahhoz sem fog kötődni, amihez megvilágosodott. Ez a fajta lény hibátlan és önzetlen lesz.
Szívem legmélyéből remélem, hogy minden lény meg tudja becsülni a Fálun Dáfát.
***
A hu.Clearharmony.net oldalon közzétett minden cikk, grafika és tartalom szerzői jogvédelem alatt áll. A nem kereskedelmi célú sokszorosítás megengedett, de a cikk címének feltüntetése és az eredeti cikkre való hivatkozás szükséges.
Forrás: Stepping Out of Humanness
Német változat: Aus dem Menschlichen heraustreten
* * *
tovább ...