Az irigység rétegei

(de.minghui.org) 1993-ban kaptam meg a Fát, és két szemináriumon vehettem részt, ahol a Mester magyarázta el a Fát.

A Mester különösen az irigység kérdését taglalta:

„Van egy szabály: ha valaki nem mond le az irigységről a művelésében, akkor nem érheti el a zhengguot – egyáltalán nem.” (Zhuán Fálun - 7. előadás - Az irigység)

Mielőtt a Fálun Dáfát gyakoroltam, nem gondoltam azt, hogy irigy volnék. Aztán amikor elkezdtem művelni magam, világossá vált számomra, hogy megvan ez a ragaszkodásom. De szégyelltem magam, és nem akartam beismerni.

Az első alkalom, amikor felismertem az irigységet

Az irigységnek első alkalommal 1996-ban lettem tudatában. Egy nap egy kollégám barátnője jött el hozzám, hogy kölcsönkérje a Fá-leckék felvételeit. Haza akarta vinni a felvételeket, de én azt mondtam: „A férjed nem érti a Dáfát. Jobbnak találnám, ha itt nálam hallgatnád meg a leckéket.”

Miután elment, éreztem, hogy valami nincs rendben. Rájöttem, hogy a szavaim csak ürügyként szolgáltak. Az igazi gondolataim a következők voltak: „Sokat fizettem azért, hogy megkapjam a felvételeket, és nem szeretném, hogy ingyen vidd el a őket.” Csak akkor érezném magam jobban, ha ő is fizetne valamit. Ezek a gondolatok megrémítettek. Miért voltak ilyen rossz gondolataim?

Tudtam, hogy magamba kell néznem. Amikor alkonyatkor biciklivel mentem a gyakorlóhelyre, folyton azon gondolkodtam: „Milyen ragaszkodás bújik meg e mögött az eset mögött? Versengő mentalitás? Nem. Hencegés? Nem. Kapzsiság? Nem. Irigység? Igen, irigység!” Ahogy rábukkantam a bennem lévő irigységre, megkönnyebbültem. Tudtam, hogy megtaláltam a megfelelő ragaszkodást.

Aznap este, amikor a második gyakorlatot végeztem, és éppen a törvénykereket tartottam a fejem fölött, éreztem, hogy egy vastag héj ereszkedik le a fejem tetejéről. Aztán láttam egy képet magamról kopasz fejjel. Tudtam, hogy egy másik dimenzióban a ragaszkodás egy rétegét levették a testemről.

A gyakorlatok után megosztottam a tapasztalatomat a többi gyakorlóval, de csak azt említettem meg, hogy találtam egy ragaszkodást magamnál. Nem említettem meg, hogy irigység volt, mert egy irigy szívet nagyon szégyenletesnek találtam, és mert ez azt jelentette, hogy az erkölcsi szintem alacsony. Csak két hónappal később vallottam be először az irigységet – édesanyámnak, aki szintén gyakorló volt, és akit szabadság alatt meglátogattam.

Ettől kezdve éberen figyeltem az irigység kérdésére, de sokáig nem éreztem irigységet többé.

Ma egy több mint tíz nappal ezelőtt történt helyzet miatt írok erről a témáról. Nem volt semmi komoly, de egy komoly problémát tükrözött, nevezetesen azt, hogy nem igazán engedtem el az irigységet.

Láttam egy fényképet a neten egy gyakorlótársnőről, aki nagyon egyenes testtartásban végzett ülőmeditációt. Majdnem 20 évre volt szükségem, mire képes voltam lótuszülésben meditálni, és sokat szenvedtem közben. Így hát ennek a fényképnek a megpillantása mély benyomást tett rám. Utána, amikor reggel ülőmeditációban voltam, újra eszembe jutott ez a fénykép, és arra gondoltam: „Ez a gyakorlónő biztosan csak a meditáció elején tudta felvenni ezt a testtartást, de nem akkor, amikor hosszabb ideig meditált.”

Szerencsére azonnal elcsíptem ezt a gondolatot, és elgondolkodtam rajta: „Miért gondoltam így? Nem azt jelentette, hogy nem akartam, hogy másoknak jól menjen? Csak akkor éreztem megkönnyebbülést, amikor másoknak hiányosságaik voltak? Nem voltam már megint irigy?” Szégyelltem magam.

Irigységet leíró forgatókönyvek

Első forgatókönyv: Az általános iskolában jó tanuló voltam. Néhány osztálytársam mindig lemásolta a házi feladataimat, így mindig 100 pontot kaptak, és megdicsérték őket. Bár megengedtem nekik, hogy lemásolják a házi feladataimat, belsőleg elégedetlen voltam. Ez nem azért volt, mert csaltak, hanem azért, mert úgy kaptak dicséretet, hogy nem dolgoztak meg érte olyan keményen, mint én. Most látom, hogy már akkoriban nagyon irigy voltam.

Második forgatókönyv: A 70-es években történt. Akkoriban az utasok először felszálltak a buszra, majd a kalauz egyiket a másik után megkérte, hogy vegyen jegyet. A kalauz azonban gyakran nem vette észre, hogy egyesek újonnan szálltak fel, és nem fizettek. Önszántukból sokan közülük nem vásároltak jegyet. Akkoriban mindig is nagyon érdekelt, hogy tudassam a kalauzzal, hogy ki nem vett jegyet – nem azért, mert helytelenül viselkedtek, hanem mert úgy gondoltam, hogy kihasználnának minket. Nem volt ez is irigység? És nagyon erős volt.

Ráadásul ritkán dicsértem meg azokat, akik bizonyos dolgokban kiemelkedő teljesítményt nyújtottak, különösen, ha ezzel hencegtek. Még csak rájuk sem akartam nézni. Ez a harci szellemem volt, de még fontosabb volt, hogy irigységet éreztem.

Azt is észrevettem, hogy mindig mások problémáira mutattam rá. Könnyen fel tudtam ismerni másoknál a hiányosságokat. Még akkor is, amikor reklámtáblák mellett haladtam el, gyakran kommentáltam a szóválasztást. Más gyakorlók gyakran mondták, hogy sokat fejlődtek egy velem való beszélgetés után. De azt is mondták, hogy gyakran parancsolgató magatartást tanúsítok. Most már felismerem, hogy az a hozzáállásom, hogy mindig mások hiányosságaira összpontosítottam, problémát jelentett – még ha a szavaim általában helyesek is voltak.

Most, amikor egy lépést hátraléptem, és objektíven szemléltem ezt a kérdést, világossá vált számomra, hogy amikor másoknak rámutattam a problémákra, az igazi gondolatom az volt, hogy mások hibáit használjam fel a saját helyességem bizonyítására. Ez talán tolerancia és jószívűség volt?

Nem azt mondom, hogy nem mutathatunk rá mások problémáira. Miközben ezt a cikket írom, az a megértésem, hogy egy Dáfá-gyakorlónak a következő hozzáállással kell rendelkeznie: A saját problémámat mások problémáin keresztül látni, és valóban önzetlen szemszögből rámutatni a problémáikra, miközben csendben dolgozom azon, hogy pótoljam a hiányosságokat.

Úgy érzem, hogy ezúttal az irigység egy újabb rétegét távolítottam el. Remélem, hogy a jövőbeni művelésem során állhatatosabban haladhatok előre, folyamatosan hasonulhatok az Őszinteség, Jószívűség és Türelem egyetemes elveihez, és fokozatosan átalakulhatok valódi önmagammá.

***

A hu.Clearharmony.net oldalon közzétett minden cikk, grafika és tartalom szerzői jogvédelem alatt áll. A nem kereskedelmi célú sokszorosítás megengedett, de a cikk címének feltüntetése és az eredeti cikkre való hivatkozás szükséges.

Angol változat: Eliminating Layers of Jealousy

Forrás: Schichten des Neids