Amíg tapasztalatot cseréltünk a gyakorlótársammal, egyik alkalommal beszéltünk egy gyakorlóról, aki a közelmúltban elhunyt. Sok gyakorló támogatta őt erős őszinte gondolatokkal, de sikertelenül. Később hallottuk, hogy a gyakorló titkolta a tényt, hogy gyógyszert szedett. Erős szentimentális érzéseket táplált a családja felé, és nem volt szorgalmas a Fá tanulásában. Ez már elég sokáig tartott és úgy gondoltam, hogy nem reális, hogy felülemelkedjen a ragaszkodásain csak azáltal, hogy rövid ideig őszinte gondolatokat küldünk.
A tapasztalatcsere a gyakorlók között, ezért is fontos. Ha tudtuk volna a gyakorlónak a problémáját, tanulhattuk volna vele a Fát. A Fá tanuláson és a tapasztalatcserén keresztül fejlődhetett volna a megértése a Fáról, amely lehet, hogy segített volna elkerülni a katasztrófát.
A tudatomban még csak nem is merült fel, hogy megkérdezzek egy gyakorlót, hogy szed-e gyógyszert, mert a művelés nem úgy működik, hogy erőszakkal rákényszerítjük az igazságot a gyakorlókra. A gyakorlónak szüksége van egy megfelelő környezetre a műveléshez. Mikor igazán műveli magát, a személyisége fejlődni fog, és ez a kulcs a problémák leküzdéséhez.
Néhány nehézség folyamatos művelést igényel hosszú időn át. Sokat segíthet, ha tudjuk, hogy egy gyakorlótársnak régóta fennálló problémája van. Például lehet következtetni a művelési állapotra mikor valaki nehezen tud összpontosítani a Fá- tanulmányozásánál vagy a keze nem egyenes az őszinte gondolatok küldésénél. Bármikor, amikor fennáll ez a probléma, tapasztalatot kellene cserélnünk és együtt tanulni a Fát. A lényeg, hogy eltávolítsuk a problémát, mielőtt az katasztrófához vezet.
Néhány gyakorló nem figyelmes az őszinte gondolatok küldésénél. Mások a kimerültség jeleit mutatják a Fá tanulásánál. Ezek problémák jelei és figyelmeztető jelek. Azt javaslom, hogy figyeljünk oda ezekre, és más hasonló problémákra. A kulcs, hogy korán felismerjük a problémát, megtaláljuk a megoldást, és ne hagyjuk, hogy a probléma katasztrófához vezessen.
* * *