A nevem Andrea, 47 éves vagyok. 2008-ban kaptam meg a Fát. A Fálun Dáfá gyakorlását követően megértettem az élet igazi értelmét. Az életem teljesen megváltozott.
Néhány évvel ezelőtt elkezdtem részt venni a helyi projektekben, hogy tisztázzuk az igaz tényeket és terjesszük a Fát Prátóban. Más gyakorlók nagyon elfoglaltak voltak a többi projekttel, ezért én lettem a felelős. Az után, hogy a kezdeti lelkesedés alábbhagyott fokozatosan megértettem, hogy jól kellene csinálnom, azt amit csinálok. Folytattam a rendezvények szervezését havonta egy alkalommal. Sok nehézséggel találkoztam ebben a folyamatban.
Általában amikor megérkeztem a tervezett eseményre, mindig éreztem egyfajta nyomást a fejemben. Néha azt éreztem, hogy a környezet fullasztó. Néhány rendezvényen egyedül osztogattam a Fálun Gong anyagokat. Néhány kínai ember elfogadta az anyagokat. Néha találkoztam kínai emberekkel, akik értettek olaszul, de úgy látszott, hogy, amit mondtam nem érintette meg őket. Néha hátrahőköltek tőlem mikor gyakoroltam. Ettől frusztrált lettem. Frusztráltnak éreztem magam. Gyakran zavarták a gondolataimat. Hamarosan megérettem, hogy ez az állapot nem helyénvaló, és hogy felelős vagyok a környezetemért. Tudom, hogy többet kell tanulnom a Fát, megtisztítani a gondolataimat, és őszinte gondolatokkal és őszinte tettekkel kell szembe nézni a nehézségekkel. Magamba néztem és azt találtam, hogy a személyes művelés hiányzik. Ha a személyes művelésem nem éri el a szintet, hogyan tudnám jól csinálni a három dolgot a Mester elvárásainak megfelelően?
A Mester azt mondta a „Fá-tanítás a 20. évfordulón” című jingwenben:
„Ugyanakkor a Fá-helyreigazítás közbeni művelési szabványok, valamint azok a szabványok, amelyeket az istenségeknek kellene elérniük a világegyetem megújítása után, szigorúak. Ezek mind az új világegyetem követelményei és szabványai. De azok az élőlények, amelyeket a Fá még nem igazított helyre, a régi világegyetem alapelvei szerint fognak cselekedni és ezekkel megítélni a Dáfá-tanítványokat. Ők azon a véleményen vannak, hogy csupán akkor elégedettek, ha te az általuk elismert szabványokat érted el. Csupán akkor szabad zavarások nélkül felfelé emelkedned és véleményük szerint csupán akkor vagy jogosult megmenteni őket.”
„De mindegy, milyen nehéz is lehet, mindegy, hogyan zavarnak és okoznak nehézségeket a megmentendő élőlények a megmentésük előtt, a Dafa-tanítványoknak megvan a saját útjuk.“
„Ennek egy olyan útnak kell lennie, amelyik megfelel a mércének. Úgy a kozmikus élőlények tisztelni fognak és nem zavarhatnak többé téged. Csupán akkor nem lesznek többé nehézségeid és járhatod súrlódásmentesen az utadat.”
Igazán nagy erőfeszítéseket tettem, hogy megpróbáljak felzárkózni a Fá-helyreigazítás folyamatában, igazán műveljem magam, emeljem a xinxingemet és elengedjem a ragaszkodásaimat. Megértettem, hogy akkor tudok igaz művelő lenni, ha egy igaz úton járok. Egy dolog nagyon nehéz volt.
Átmenni egy vizsgán
Egyik nap Prátó kínai negyedébe mentünk, hogy tisztázzuk az igazságot. Becsukott szemmel mutattam be a gyakorlatokat. Egy kínai gyakorló osztogatta a Fálun Gong anyagokat és tisztázta az igaz tényeket. Hirtelen hallottam, hogy a kínai gyakorló felemelte a hangját. Először nem igazán figyeltem oda csak csodálkoztam, hogy miért csinálja ezt. Ezután hangosabb hangot hallottam. Kinyitottam a szememet és láttam, hogy az asztal, amelyre a Fálun Gong anyagokat tettük felborult. Az összes anyag szétszóródott a földön. Nagyon zaklatott voltam.
Határozottan meg volt az oka, annak, ami történt. Tisztázzuk az igazságot, hogy megmentsük az embereket könyörületességgel. Talán nem kellene kényszerítenünk másokat, hogy meghallgassanak minket vagy elvegyék az anyagainkat. Nem volt időm gondolkodni, mert a helyzet még rosszabb lett. Láttam, hogy a kínai gyakorló egy kicsit félt. Egy tucat kínai vett körül bennünket. Bámultak és ezt mondták a tekintetükkel: „Mit akartok itt csinálni? Csak látni akarjuk, hogy mit csináltok”. Abban a pillanatban vissza akartam vágni, mint egy hétköznapi ember. Azonban ez egy igazán nyilvánvaló vizsga volt a számomra. és tudtam, hogy követnem kell egy művelő szintjét. Azt választottam, hogy megemelem a xinxingemet.
A Mester azt mondja:
„Mindazonáltal, egyelőre művelünk, és még néhány végső átlagos emberi ragaszkodással is bírunk. Amikor egy probléma keletkezik, először önmagunkat kell megvizsgálnunk, vajon részünkről rendben vannak-e a dolgok. Ha megállapítjuk, hogy beavatkozásról vagy károsításról van szó, amikor egy konkrét problémával foglalkozunk, meg kell próbálnunk tőlünk telhetően nyugodtnak maradni és kedvesnek lenni azokkal az emberekkel, akik a felszínen vannak, mert, ha a gonosz embereket használ ki, akkor ők maguk, általában nincsenek ennek tudatában (habár általában a kihasznált emberek gondolatai szintén rosszak, vagy rossz gondolataik támadnak). Ami a gonosz általi beavatkozást illeti a különböző dimenziókban, szigorúan ki kell irtanunk azokat őszinte gondolatok segítségével.” ( Esszenciák a továbbhaladáshoz 2- Fá helyreigazítás és művelés)
Odamentem ahhoz, aki felborította az asztalt. Mondtam neki nyugodtan, de határozottan, hogy nyugodtnak kellene maradnia, és hogy, amit tesz az rossz. Végül lehiggadt, és a helyzet megoldódott. Elkezdtem felszedni a szétszórt anyagokat.
Felnéztem és egy csoport kínai gyereket láttam magam előtt. Az egyik fiú felvett egy példányt a Kilenc Kommentárból és közelített felém. Úgy tűnt, hogy oda akarja adni nekem, de hirtelen a földre dobta. Nem tudtam elhinni. Nem volt vége. Megdermedtem és fájt a szívem. A szemem megtelt könnyel. A fiú felvett egy másikat és éppen azon volt, hogy eldobja azt is, de egy lány megállította. Rámutatott és azt mondta, hogy ne csinálja ezt többé. És elkezdte felvenni az anyagokat és mosolyogva odaadta nekem. A fiú követte és elkezdte felvenni az anyagokat. Minden gyerek elkezdett segíteni. Nagyon megható volt. Minden jelenlévőt mozgósítottak. Nem volt ellenségeskedés vagy felelősségre vonás a szemükben. Sem kétség sem rejtély nem volt. Abban a pillanatban megértették, hogy a Fálun Dáfá Jó! A Fálun Dáfá Jó! Soha nem felejtem el azt a napot.
A dolgok megváltoznak
A kínai emberek most készek elfogadni a Fálun Gong anyagokat. Sokszor maguktól jönnek és elviszik az anyagokat. Néhány gyerek jön és kér a szüleinek. A korábbihoz képest sokkal több anyag lett elosztva.
Fokozatosan érzem, hogy egyre stabilabbá válok a művelésben. Érzem, hogy a kínai város negyedbe kell mennem hetente, hogy tisztázzam az igazságot, létrehozni egy gyakorlóhelyet, és segíteni még több embernek, hogy megkapják a Fát. Találtam egy parkot a kínai városrészben. Köszönöm a Mesternek, hogy adott nekem egy esélyt, hogy felzárkózzak.
Jelenleg 10-15 ember gyakorol rendszeresen a gyakorlóhelyen. Sok kínai ember kíváncsi, hogy ilyen sok ember gyakorol Fálun Gongot. Az elején csak két vagy három ember volt. Három új gyakorló harcművészet tanít. Meghívtak a fitness központjukba, hogy megtanítsuk a gyakorlatokat és tisztázzuk az igazságot. Elkezdték olvasni a könyvet (a Zhuán Fálunt) és ezután jöttek a parkba gyakorolni.
Szeretnék létrehozni egy Fá tanuló csoportot a gyakorlóhely mellett.
Néhány nappal ezelőtt egy lány jött a gyakorlóhelyre. Azt mondta, hogy látott sok kínai embert, akik Fálun Dáfás szórólapokat tartottak a kezükben a Kínai Újévkor megrendezett parádén a kínai városrészben. Tudom, hogy néhány kínai csinálja a Fálun Gong gyakorlatait otthon. Meghívtam őket a parkba, hogy gyakoroljanak velünk. Őszintén remélem, hogy át tudják törni a félelmüket a KKP-val szemben, előlépnek és méltósággal művelik magukat.
Bízom a jövőben. Köszönöm a könyörületes Mesternek, hogy adott nekem egy esélyt, hogy Dáfá tanítvány legyek.
Angol változat: http://en.minghui.org/html/articles/2013/5/30/140195p.html
* * *
tovább ...