(Minghui.org) Nemrég olvastam egy cikket, amelynek a címe: „A gyakorlatok végzésének célja”. Ez arra ösztönzött, hogy leírjam a gondolataimat a gyakorlatok helyes kivitelezéséről.
Kínából származom. Láttam, hogy vannak olyan gyakorlók, akik nem fordítanak figyelmet a gyakorlatok mozdulataira. Néhány gyakorló hajlamos arra is, hogy vakargassák magukat itt-ott, amíg gyakorolnak. Sokaknak a szeme is nyitva van. A szabadban gyakoroltam más gyakorlókkal együtt. A feleségem látott bennünket mikor a buszmegállóban volt, és azt mondta miután hazajött: „Néhányan nyugtalanok voltak a meditáció alatt. Te voltál az egyetlen, aki egyenes háttal ült”. Nem kellene lazítanunk, amikor a szabadban gyakorlunk, különben nem mutatunk jól.
Azt követően, hogy a feleségem rámutatott erre megnéztem a Mester tanító videóját és láttam, hogy nem voltam pontos néhány apró részletben. Ennek megfelelően kijavítottam magam.
A mozdulatokról a Mester azt mondta, hogy meg kellene próbálnunk pontosan végezni. Ha jól értem mikor gyakorlunk főleg a Fá-helyreigazítás időszaka alatt, nemcsak a hétköznapi emberek, de számtalan élőlény is figyel minket a három világkörön kívül s belül. Figyelik a cselekedeteinket egész idő alatt. Figyelnünk kellene a gyakorlatok végzésére, amely fontos része a művelésnek. Nem kellene lazítanunk.
A fent említett gyakorló ezt mondta a gyakorlatokról: „mind az öt gyakorlatnak megvan a maga jelentése. Mikor gyakorlunk a mozdulatok megjelenítik a Dáfá határtalan mennyei erejét, amely más dimenziókban feloszlatja a gonoszt, megmenti az érzőlényeket, és megtisztítja a kozmoszt. Ez nem olyan egyszerű, mint amilyennek látszik”.
A Fálun Dáfát több mint 15 éve gyakorlom. Mikor Kínában voltam kijavítottuk egymás mozdulatait. Ennek ellenére még mindig előfordul, hogy néhány apró részlet helytelen. Például az ötödik gyakorlatban többnyire a felső kezet kellene közelebb hozni a testhez, mint az alsót. Nem figyeltem erre ezelőtt. Szeretném javasolni a gyakorlóknak Kínán kívül, hogy tanulják „A Fálun Dáfá, a nagy beteljesülés útját” és igazítsák ki a mozdulataikat. Az is nagyon fontos, hogy ellenőrizzék egymást. Nyilvánosan is sokkal jobban fog kinézni. Volt néhány vita ezzel a kérdéssel kapcsolatban beleértve a kéztartásokat az őszinte gondolatoknál. Azonban sok probléma továbbra is fennáll. Hallottam, hogy a gyakorlók megszervezték a gyakorló csoportnál, hogy kijavítsák egymás mozdulatait, de a helyzet nem igazán javult. Felismertem, hogy ez azért van, mert nem vesszük elég komolyan. Hogyan tudunk fejlődni, ha nem vesszük komolyan ezt a kérdést: egyszer azt hallottam egy gyakorlótól, hogy „Ma kimegyek, hogy bemutassam a gyakorlatokat. Jó munkát kell végeznem. Nem hibázhatok.”
Valaha előfordult már, hogy lazítottunk mikor egymagunkban gyakoroltunk?
Észrevettem, hogy sok gyakorló elalszik, amíg őszinte gondolatokat küldenek vagy meditálnak. Azért tesszük a dolgokat, hogy érvényesítsük a Dáfát. Minden nap olvasunk és végezzük a gyakorlatokat. Meg is kell élnünk. Ha szorgalmasak vagyunk a művelésben akkor nem leszünk fáradtak. Arra, amikor igazán fáradtak vagyunk van két javaslatom: 1) Rendszeresen alszom az asztalomon körülbelül húsz percet. Beállítok egy ébresztést így, amikor felébredek elég éber vagyok, hogy tudjak őszinte gondolatokat küldeni vagy gyakorolni. 2) az őszinte gondolatokkal célba veszem a fáradtság kérdését.
Ezek csak a saját megértéseim. Remélem, hogy a gyakorlók figyelni fognak, hogy kijavítsák az apró részleteket, hogy így harmonizáljuk a Dáfát és szorgalmasan haladjunk együtt előre.
Angol változat: http://www.en.minghui.org/html/articles/2013/4/23/139029p.html
* * *
tovább ...