Közmondások és szólások

  • Kínai szólás: Gondolatban már megfogalmazódott a terv (胸有成竹)

    Wen Yuke (Wen Tong néven is ismert) egy művész a Song dinasztiában (Kr.u. 960-1279). Nagyon híres volt a bambuszfestményeiről. A festészet mestereként és a bambuszművészetéről, messze földön ismertté vált. Sok ember eljött hozzá, hogy a tanítványa lehessen.
  • Kínai szólás: Színpompás (五光十色)

    „Az első pillantás a szép hölgyre olybá tűnik, mintha egy vörös lótusz úszkálna egy medence állóvizén. Mikor mozdul, az elegáns gesztusai, mint a gyönyörű felhők repülnek a sziklákon. Színpompás, gyönyörű és ragyogó.”
  • Kínai szólás: Megjavítani az akolt, miután egy birka elveszett (亡羊補牢)

    „Egyszer volt, hol nem volt, élt egyszer egy pásztor, aki talált egy lyukat a juhaklon, de elhanyagolta a megjavítását. Néhány nappal később néhány birka eltűnt. Aztán megjavította az akolt, és soha többet nem veszett el újra juh. Nincs túl késő, megjavítani az akolt, még ha egy birka elvesztése után is teszed, Felség!”
  • Kínai szólás: Tartsd a háló egyik oldalát nyitva (網開一面)

    Kr. e. 1766 körül a Xia-dinasztia legutolsó uralkodója rendkívül zsarnoki és züllött volt. Ez nagy vitákat váltott ki az emberek között. Annak érdekében, hogy megmentse az embereket a szenvedéstől, Tang vette át a vezetést, hogy megdöntse a zsarnokot, majd megalapította a Shang-dinasztiát (Kr. e. 1600-1066).
  • Kínai szólás: Ahogy a térképet kiterítették, előkerült a tőr (圖窮匕現)

    Yan hercege két ajándékdobozt készített Qin királyának. Az egyikben egy volt Qin tábornok feje volt, aki Yan államába menekült, a másikban pedig Yan állam térképe volt található. Tudta, hogy Qin királya megfizetné a díjat mindkét ajándékért: annak a tábornoknak a fejéért egy nagyon hatalmas díjat ajánlott fel, és azt is komolyan tervezte, hogy meghódítja Yan államot. A herceg a térképbe tekert egy éles, mérgezett tőrt. Aztán hívatott egy bátor embert, akit Jing Ke-nek hívtak, és megkérte őt, hogy vigye el az ajándékokat Qin királyának. Elmagyarázta, hogy Jing hogyan ölje meg a királyt.
  • Kínai szólás: Az ég és a föld felborulása (天翻地覆)

    „Hibáztatta a rövidített tavaszt, amiért nem talált virágokat és fűzfákat a nomád földön. Ki tudja: a föld és az ég felborult? Most keresi az északi csillagot, miközben délre néz. Név és nyelv idegen, csendes a száj sokszor egész évben. Mindent parancsra tenni, a kézmozdulatok jobbnak tűntek, mint a szavak.”
  • Kínai szólás: Háló a Mennytől a Földig (天羅地網)

    Szó szerinti jelentése egy háló a Mennytől a Földig vagy hálók felül és csapdák alul. Később ez egy szólássá vált, amely kifejezi, amikor valaki veszélyes helyzetben van, és nincs lehetősége kikerülni.
  • Kínai szólás: Tian Ji lóversenye (田忌賽馬)

    A 田忌賽馬 (Tián Jì sài mǎ) szólást, amelynek szó szerinti jelentése „Tian Ji lóversenye” most arra használják, hogy leírják azokat a pozitív eredményeket, melyeket egy stratégiával vagy módszerrel érnek el úgy, hogy az emberi erőforrást innovatív módon használják, hogy ezzel megoldjanak egy patthelyzetet.
  • Kínai szólás: Bo Le megbecsülte a lovat (伯樂相馬)

    Bo Le látott valami különlegeset a lóban, és megközelítette. A saját ruhájával törölte le a lovat. A ló hangosan nyerített, és a szemeit szélesre nyitotta, mintha akart volna mondani valamit. Bo Le megértette a nyerítésből, hogy ez egy gyors ló.
  • Kínai szólás: Ösztönözni a repülő paripát (快馬加鞭)

    A szólást ma arra használják, hogy leírják vele azt az erőfeszítést, amellyel növelik a fejlődési sebességet, hogy így gyorsabb legyen a haladás a lehető leghamarabbi fejlődés érdekében. Hasonlatként is használják arra, hogy folyamatos erőfeszítéseket folytassanak az előrelépés érdekében.
  • Lovak ezrei vágtatnak előre (萬馬奔騰)

    A 萬馬奔騰 (wàn mǎ bēn téng) kifejezést arra használták a Qing dinasztia írói, hogy leírják az erős és lendületes katonák menetelését vagy más csodálatos jeleneteket. Napjainkban ez egy kínai szólássá vált, és az angol „teljes gőzzel előre” kifejezés hasonló jelentésével bír.
  • Lóháton érkezett, azonnal győzedelmeskedett (馬到成功)

    A 馬到成功 (mǎ dào chéng gōng) kínai szólás – amelynek szó szerinti jelentése: azonnali győzelem a lóháton való érkezéskor – megtalálható a Yuan dinasztia (Kr. u. 1279-1368) néhány irodalmi munkájában. Eredete azonban egy Qin dinasztia (Kr. e. 221-206) idei történetre vezethető vissza.
  • Három látogatás a nádfedelű háznál (三顧茅廬)

    A történet, ahogy a „Három királyság románca” című alkotásban megírták, egy kínai szólást eredményezett: 三顧茅廬 (sān gù máo lú), melynek szó szerinti jelentése: „három látogatást tenni a nádtetős háznál“, és annak a leírására használják, ha valaki komoly erőfeszítést tesz ismételt látogatásokkal, hogy igénybe vegye egy személy szolgáltatásait.
  • Csodálkozott, mert keveset látott (少見多怪)

    „Említetted, hogy Buddhának 32 különleges megjelenése van és 80 részletes jellemzője, amelyek nagyon különböznek a hétköznapi emberi lényektől. Hogy lehet ez?” Mou válaszolt: „Minél kevesebbet lát valaki, annál jobban csodálkozik; valaki látott egy tevét, és úgy hitte, hogy az egy ló két daganattal.”
  • A gyakorlat nagy szakértelmet szül (熟能生巧)

    A 熟能生巧 (shú néng shēng qiǎo) kínai szólás szó szerinti jelentése, hogy „a gyakorlat nagy szakértelmet szül“. Arra használják, hogy leírják: az ügyesség a többszöri gyakorlásból jön. A szólás hasonlít az angol „gyakorlat teszi a mestert” kifejezésre.