(Clearwisdom.net) Néhányszor a művelésem állapota nem volt egészen jó. Nem küldtem négyszer őszinte gondolatokat mindennap, nem tanultam megfelelően a Fálun Dáfá tanításait és nem keltem fel korán, hogy megcsináljam a gyakorlatokat. Mikor elgondolkodtam a művelésem állapotáról, megértettem, hogy a kényelemhez való ragaszkodás akadályozott meg ebben.
Megértettem, hogy ez volt az akadályozó tényező. Zavarva éreztem magam minden fajta rossz dologtól. Azonban még mindig nem tudtam éberré válni. Esténként, mikor a feleségem hazaért, vele együtt kicsit jobban végeztem a művelők dolgát, hogy meggyőzzem embereket az interneten, hogy lépjenek ki a Kínai Kommunista Pártból (KKP); és hallgattam a feleségem napi művelési történeteit. Viszont újra hanyaggá váltam, miután elment másnap dolgozni. Ez a probléma három napig tartott. A harmadik délutánon, átgondoltam a helyzetet és kezdtem megérteni, hogy a régi erők megpróbáltak lehúzni, kihasználva az emberi nézeteimet, és a rossz dolgokat a mezőmben, amiket nem távolítottam el. Le fognak húzni engem, ha nem tanulom a Fát!
Megértettem, hogy tanulnom kellene, tehát hazamentem és bekapcsoltam a számítógépet. Néztem a Mester Fá tanítását, miközben lótuszülésben ültem. Az elmém erős zavarásokkal találkozott szembe, amíg néztem a Mestert. Minden fajta emberi gondolatok és rossz dolgok folyamatosan alkottak még több rossz gondolatot és érzést az elmémben. Aztán azt gondoltam magamban, hogy csak egybe akarok olvadni a Dáfával. Művelő vagyok. A Tanár Fáját figyelmesen akarom hallgatni. Miután így gondolkodtam, folytatódtak a zavarások, az elmém felszínére jöttek, de én megtagadtam őket. Miután meghallgattam egy leckét, az elmém éberré vált.
Azonban a következő reggelen mégis elhagytam a gyakorlatokat. Magamba néztem és megértettem, hogy ráadásul azon túl, hogy nem tudtam megcsinálni reggel a gyakorlatokat, nem akartam magam szorgalmasan művelni, de helyette úgy éltem, mint egy hétköznapi ember, hogy könnyebb legyen az életem. Például, miután megértettem, hogy zavarva vagyok és tanulni akartam a Fát, a Fá lecke nézését választottam a könyv olvasása helyett. Miért viselkedtem ezen a módon? Ez pontosan azért volt, mert éreztem, hogy nehezebb olvasni, mint megnézni a videót. Mennyire komoly a ragaszkodásom a kényelemhez! Nem azt mutatja meg, hogy mindenben ragaszkodok egy hétköznapi ember életéhez?
A Tanár rámutatott:
„Hogy le tudtok-e mondani a hétköznapi ember ragaszkodásáról, ez egy végzetes vizsga az igazán rendkívüli lénnyé válás útján. Minden igazán művelő tanítvány át kell, hogy menjen ezen a vizsgán, ez a határvonal egy művelő és egy hétköznapi ember között.” („Igaz Művelés” az Esszenciák a további haladásra-ból)
Ha nem akarom eltávolítani a kényelemhez való ragaszkodásomat, az azt is jelenti, hogy nem akarom magam magasabb szintre művelni. A kényelemhez való ragaszkodás nem csak egy akadály a Fá tanulásában, a gyakorlatok végzésében és az őszinte gondolatok küldésében, de kihat minden gondolatomra is. Azt követően nem vagyok képes a Fában lenni minden időben és magamat művelőnek tekinteni. Ez pedig szigorúan érinti az érző lények megmentésével kapcsolatos feladatokat, melyet a Tanár kért. Egy ilyen ragaszkodás kihatással van a három dologra, ami kért tőlünk a Mester, hogy elérjük a beteljesülést. Ez valóban egy nagyon komoly probléma.
Ma megértettem azt is, hogy ez a fő kibúvó egy gyakorlótárs által írt cikk olvasásánál. Azért írtam ezt a cikket, hogy eltávolítsam a ragaszkodást és szétbomlasszam a rothadt démonokat és gonosz kísérteteket, amik zavarták a művelésemet kihasználva a kiskapuimat.
Kínai változat elérhető: http://minghui.ca/mh/articles/2010/10/8/230715.html
* * *
tovább ...