(Clearwisdom.net) Miután néhány helyi gyakorlóval együtt dolgoztunk, hogy posztereket rakjunk fel nyilvános helyekre amelyekre az van írva” A Fálun Dáfá Jó” , rendőrökkel szembesültünk akik egy rendőrautóból felügyelték a területet. A rendőrtisztek nagyon idegesnek tűntek, ahogy kiszálltak az autóból, és az egyikük azonnal megragadta a kezemet. Szerencsére a másik gyakorlónak sikerült elmenekülnie a motorkerékpárján.
Az első gondolatom az volt, „Mi gyakorlók négyen dolgoztunk együtt, de én voltam az egyetlen aki problémába ütközött. Kell, hogy legyen egy ragaszkodás, amit még nem engedtem el. A tiszt, aki megragadta a karomat elővette a telefonját, és telefonálni kezdett. Tudtam, hogy nem szabad megengednem neki, hogy véhezvigye a hívást, máskülönben bűnt fog elkövetni azzal, hogy egy gyakorlót üldöz. Megállítottam és azt mondtam, „Nem kell, hogy ezt csináld. Te nem nyerhetsz semmit ebből”. Engedelmesen leengedte a telefonját. Folytattam, hogy őszintén elmondjam neki, hogy a gyakorlók üldözése balszerencsét hozna neki és az egész családjának. Valószínűleg az őszinteségem volt az, amely a jelenlévő tisztek irgalmas gondolatait felébresztette, és a viselkedésük megváltozott, ahogy tisztáztam a tényeket. Nem voltak már arrogánsak és fokozatosan megnyugodtak. Udvariasan mondták, hogy a jövőben figyeljek a biztonságra. Ezeket a kedves szavakat mondogatták, amíg az autójukban hazavittek.
Ebből az esetből, két dolgot értettem meg:
Jóindulatú Mester folyamatosan védi az ő tanítványait. Körülbelül két héttel ezelőtt az eset előtt a Mester különböző módokat használt arra, hogy szorgalmasabban tanuljam a Fá-t. Minden alkalommal, amikor fáradt voltam és szundítani akartam Fá tanulás közben, csöngött a telefon, vagy valaki éppen szólított, így éberebb lettem. Amikor tényleg elaludtam, valaki jött és felébresztett, de néha kifogásokat kerestem és kértem Mestert, hogy engedje meg, hogy egy kicsit szundítsak, mert ha álmos leszek, akkor nem leszek képes jól tanulni a Fá-t. Megértettem, hogy bármi legyen is az, amit a Mester akar, hogy megtegyünk, nem szabad kifogásokat keresnünk vagy alkudoznunk. Jól kell csinálnunk, amit mester tőlünk elvár. Talán mi nem értjük meg ennek az okát, de bármit is kér tőlünk Mester, ez a legjobb számunkra, ezért nekünk feltétel nélkül véghez kell vinnünk ezeket. Ha én nem lettem volna kitartó a Fá-tanulásban, annak ellenére, amelyeket Mester adott nekem, talán nem lettek volna őszinte gondolataim, amikor a hirtelen felbukkanó rendőrtisztekkel szembesültem.
Szintén felismertem, hogy a Fá-helyreigazítás előrehaladásával és a gyakorlók kitartó erőfeszítéseivel a tények tisztázásában, az elmúlt években sok ember, beleértve a rendőrtiszteket is, fokozatosan megértették az igazat a Dáfá-ról. Nem kellene, hogy barátságtalan gondolataink legyenek velük szemben, csak azért mert ők közvetlenül részt vettek és segítettek a gyakorlók üldözésében. Ők igazán súlyosan üldözve lettek. Őket a Kínai Kommunista Párt felhasználta. Csak ha irgalmasságot mutatunk feléjük, tudjuk felébreszteni a lelkiismeretüket. Nem szabad harcolnunk velük, mert ez a negatív oldalukat fogja előhozni, és ez azt fogja eredményezni, hogy nem lesznek megmentve, és ez igazán hátrányos lenne a jövőjükre nézve.
Kínai verzió elérhető: http://www.minghui.org/mh/articles/2010/9/11/229471.html
* * *