Lassan már több mint 4 éve hogy elolvastam a Zhuán Fálunt és művelni kezdtem magam. Ezalatt az idő alatt nagyon sok mindenen átmentem és sokat hibáztam, egy párszor szünetet is tartottam a művelésben, de hála Mesternek nem álltam meg az úton és az Ő segítségével és határtalan törődésével mindig visszataláltam a helyes útra. Jelenleg úgy értem, hogy a kulcs az hogy elszántan tovább kell művelni magunkat bármi történjék is, és nem szabad megállni.
Hibák és extrém gondolatok
Az én esetemben a legtöbbször, amikor nagyot hibáztam azt az extrém gondolataim okozták, amelyeket a gondolati karmám és egyéb tényezők nagyon kihasználtak és hosszú időperiódusokra nem tudtam állhatatosan előre haladni. Mostanra már világossá vált számomra, hogy a művelésben elkövetett hibák nem igazán számítanak, ha az ember tovább halad előre és a szíve őszinte marad. A legnagyobb baj az, ha a hibák után mély megbánásba és önsajnálatba süllyedünk, és elveszítjük a magabiztosságunkat, ill. hosszú ideig egy helyben toporgunk. Ha egy hétköznapi ember nagyot hibázik akkor néha ezt egész életében emlegeti és nagyon keserűen gondol rá, de az nem lehet, hogy mi Dáfá tanítványok is így cselekedjünk hiszen mi nem vagyunk hétköznapi emberek és mi azon vagyunk hogy a hétköznapi emberi nézeteinket és szemléleteinket minél jobban eltávolítsuk.
Higgadtan kell kezelnünk ezt a dolgot és józanul érzelmek nélkül levonni a tanulságokat, így egy-egy hiba a segítségünkre lesz és megemel bennünket, ha viszont nehéz szívvel tekintünk rá, akkor leblokkol és elszívja az elszántságunkat és a magabiztosságunkat. Megértésem szerint a régi erőknek éppen ez a céljuk, hogy sajnálkozásba süllyedjünk és ne tudjunk elszántan előrehaladni a művelésben. Mindenki követ el hibákat, de ha ezek miatt megtorpanunk és hosszú ideig nem tudjuk magunkat józanul megemelni és levonni a tanulságot akkor nem vagyunk képesek gyorsan kijavítani magunkat és előrehaladni. Ezzel máris elérték amit akartak és elismertük az elrendezéseiket.
A környezetünk a legjobb tükör a művelésünkhöz
Volt egy eset, amely mély benyomást hagyott bennem arról, hogy a bennünk található problémák hogyan tükröződnek vissza a környezetünkben. Egyik nap leültem tanulni a kisöcsémmel. Sehogy sem bírt odafigyelni a házi feladatra és még csak nyugodtan sem bírt ülni, és nagyon nem akaródzott neki, hiába magyaráztam hogy koncentráljon, meg hogy ez neki fontos lesz a jövőben és hogy neki lesz könyebb ha megtanulja, csak beletelt vagy másfél órába mire kész lettünk a feladatokkal. Egy pár nappal később hirtelen megvilágosodott bennem, hogy valójában ugyanez a helyzet velem is. Mester igyekszik biztatni engem meg magyarázni és szorgalomra ösztökélni, de én egyre csak nem bírok odafigyelni és egyre csak megpróbálom magam kihúzni a feladatok alól. Ez a felismerés mélyen megérintett és arra ösztönzött, hogy nagyobb önfegyelemmel folytassam a művelést, továbbá, hogy éber legyek a környezetemmel és minden alkalmat megragadjak a fejlődésre és folyamatosan magamba tekintsek bármilyen konfliktus is tárul elém ebben a dimenzióban.
Az erotika egy gonosz tényező.
Jelenlegi megértésem szerint az erotika a világ egyik leggonoszabb tényezője, és démona amelynek nem is kellene léteznie és amelynek semmi köze az emberi kultúrához. A régi erők teremtették és bocsátottották a Földre hogy minden embert az irányításuk alá vonjanak és ha eljön az idő akkor óriási zavaró hatást tudjanak kelteni a Dáfá-tanítványok számára. Egyetlen lehetőségünk az, ha teljesen elutasítjuk ezt az elrendezést és megsemmisítjük ezeket a tényezőket először magunkban majd a környezetünkben is.
Ha nem küldök elég őszinte gondolatot a gonosz erotikus tényezők megsemmisítésére a benti-mben és a dimenzionális mezőmben, akkor a munkatársaim egyre csak ilyen témákról beszélgetnek meg viccelődnek. Nálam az erotika ragaszkodása nagyon erős, ill. erős volt, (fokozatosan sikerül megsemmisítenem az erős helyes gondolataimmal.) Megértésem szerint ez a régi erők egyik legalaposabb elrendezése volt hogy visszatartsanak a művelésben.
Már hatévesen kisgyerekkoromban megtaláltam otthon apám pornográf újságait és videokazettáit. Onnantól kezdve egészen ameddig meg nem kaptam a Fá-t ezzel éltem életemet, nap mint nap kerestem ezt, és nap mint nap egyre jobban megmérgezett. Ez már nem egy egyszerű ragaszkodássá fejlődött bennem. Én már erősen függtem ettől, olyan volt számomra mint a drog, nem tudtam megnyugodni ha nem kaptam meg, még aludni sem tudtam, teljesen az ellenőrzése alatt álltam.
A művelésem elején sok gondom volt ezzel és nem álltam meg a helyem az erotika próbáján, de Mester határtalan jóakaratának és irgalmának köszönhetően nem adott fel engem és tovább vezetett. Lassacskán képes voltam magamon uralkodni és a helyes gondolataim egyre erősödtek. De ez nagyon nehéz volt, még továbbra is volt alkalom hogy hibáztam ezen a téren. Később megértettem hogy a testemben a sok hosszú év alatt tömérdek ilyen piszkos anyag gyűlt össze és hogy őszinte gondolatokat kell kibocsátanom ha meg akarok ettől szabadulni. Továbbá tudtam hogy ez már nagyon komoly nálam és egyedül nem fog menni, letérdeltem Mester képe előtt és kértem őt és a világegyetem Fá-ját, és minden Istenséget hogy segítsenek ettől megszabadulnom. Még ezt is mondtam „egész életemben ezzel mérgeztetek, kiskoromtól kezdve elrendeztétek ezt nekem, de most már tisztán látok és nem akarom ezt a dolgot egyáltalán és ha nem akarom akkor ebbe nem szólhattok bele mert ez az én döntésem”. Így utasítottam el a régi erők elrendezését. Ezt nagyon őszinte szívvel és koncentrált elmével tettem és rögtön melegség járta át a testem.
Azóta minden nap és minden alkalommal amikor őszinte gondolatot bocsátok ki külön kitérek ezekre a gonosz tényezőre és célba veszem őket és minden ilyen nézetemet. Igyekszek minden ilyen emléket megsemmisíteni.
Ezeket a megértéseimet azért is írom le mert talán a régi erők másnak is hasonló nehézséget rendeztek el, és bár néha már már lehetetlennek tűnik ettől megszabadulni ha őszinte a szívünk és az Igazságra , törekszünk akkor a Fá mérhetetlen ereje képes lesz megtisztítani még ettől is, mert „A Budha Fá határtalan” (idézet Mestertől)
Az erotika gonosz démonával folytatott harcom során még azt is megértettem, hogy fel kell adnom az élvezet és a kényelem iránti ragaszkodásomat. A hétköznapi embereknek erős ragaszkodásuk van ahhoz, hogy a fizikai testük kényelmesen érezze magát és élvezetekkel legyen elhalmozva. Nekünk ebből ki kell törnünk.
Amikor hirtelen hétköznapi embernek érezzük magunkat.
Mester úgy rendezte a művelésünket, hogy amikor egy részünk már készre van művelve akkor az leválik és átmegy a másik oldalra. Sokszor éreztem hogy erősek az őszinte gondolataim és jól megy a Fá tanulás, a családi környezetem harmonikus és mindent helyes gondolatokkal tudok mérni, nem volt bennem aggodalom és nyugodtan haladtam előre a művelésben. Mégis egyik napról a másikra mintha minden eltűnt volna. Hirtelen előjött rengeteg negatív gondolat és indulat, erős vágyak a kényelem iránt, még a Fát sem voltam képes olvasni, majdnem minden vágyam és ragaszkodásom és érzelmem mintha újjá éledt volna, ehhez társult még az is amiről mester ír a Zhuán Fálunban: „Mik fognak még érni minket? Testünk hirtelen nem érzi majd jól magát; a karma kiegyenlítése miatt ez különböző területeken mutatkozhat majd meg. Egy bizonyos időben nem fogod majd tudni megkülönböztetni hogy egy dolog igaz vagy sem, hogy igaziak e a Buddhák vagy sem. A jövőben ilyen körülményekkel fogod magad szembe találni. Hamis benyomást keltenek benned, hogy úgy gondolod hogy nem is léteznek és hogy minden hamis: Pontosan így lehet megállapítani hogy maradni tudsz e vagy sem” (Zhuán Fálun 6. fejezet, A szívnek mindenképpen őszintének kell lennie.) Egyszóval olyan volt, mintha mindentől megfosztottak volna, elvették volna a megvilágosodási képességem javát és még ráadásul a testem sem érezte jól magát. Ezekből a helyzetekből talán a legnehezebb kimászni. Legutoljára azonban egy erős gondolattal sikerült áttörnöm ezt.
Épp az egyik internetes közösségi oldalon voltam és nézegettem a barátok úgymond közleményeit. Nem tudtam a Fára koncentrálni és eléggé frusztrált voltam, nem tudtam hogyan törjem át ezt a falat, ami blokkol az előrehaladásban. Aztán arra lettem figyelmes hogy az egyik barátom akivel akkoriban együtt kezdtünk művelődni (már egy ideje nem igazán műveli magát), egy nagyon csúnya káromkodást közölt a közösségi oldalra.Valami megmozdult bennem.
Ezt mondtam magamban: „NEM én ezt nem fogom hagyni, hogy a gonosz ártson az embereknek és megfossza őket az igazságtól főleg nem egy művelőtársamat. Még keményebben és szorgalmasabban fogom magam művelni és segítek minden érző lényt megváltani és segítek eltávolítani a gonosz tényezőket amelyek zavarják az embereket az igazság felismerésében”.
Mivel másokra gondoltam ez a gondolat irgalmas volt, és hatalmas erővel bírt, megsemmisítette az önző tényezőket a testemben és a gondolataimban és újult erővel folytattam a művelésemet.
Ezek után az egész környezetem megváltozott. Éreztem hogy megemelkedtem. A munkahelyemen néhány ember elkezdett érdeklődni a Dáfá iránt, és hirtelen valahogy mindenki az igazságot kutatja és természetfeletti erőkről beszélnek meg arról ,hogy nemsokára a világ egy új korszakba lép ahol a spiritualitás fontosabb lesz, egyszóval elkezdtek elgondolkodni azon hogy mi is valójában az élet értelme és mi az igazság. Azóta ha őszinte gondolatokat bocsátok ki a munkahelyemen, nincsenek zavarások, az emberek elcsendesülnek körülöttem és úgy tűnik senkinek nincs mondanivalója arra a 15 percre. Régebben nem igazán tudtam őszinte gondolatokat küldeni a munkahelyemen, de most már ezzel nincs gonodom és mindig arra gondolok hogy: „ez nagyon fontos mindenki számára és hogy nem számít hogy ki zavar vagy ki nem én úgyis küldök őszinte gondolatokat”.
Ez néhány megértésem és tapasztalatom jelenlegi szintemen. Kérem a művelőtársakat, hogy javítsanak ki minden helytelen gondolatot.
* * *
tovább ...