(en.minghui.org) Az elmúlt néhány hónapban segítettem az unokámnak legyőzni egy pusztító bőrbetegséget. E folyamat során magamat is műveltem, és javítottam a kapcsolatomat a lányommal. Mivel a 20. Kína Fahui cikkeket vár, ezt a tapasztalatot szeretném elmondani a Mesternek és megosztani a többi gyakorlóval.
Ekcémával született unoka
Unokám, Sheree, bőrbetegséggel született, és tíz napos korától kezdve állandó viszketéstől szenvedett. Azóta gyakran volt gennyes az egész teste, ami folyamatos sírást okozott nála. Az orvos ekcémának diagnosztizálta, és azt mondta, hogy kinőheti. Amikor a kilenc kedvező szót mondogattam: „A Fálun Dáfá jó, az Őszinteség, Jószívűség, Türelem jó”, hogy enyhítsem a szenvedését, lányom, az anyja, határozottan ellenezte. Kétségbeesetten próbálkozott hagyományos gyógymódokkal és különféle gyógyszerekkel, de egyik sem bizonyult hatásosnak.
Hároméves korára Sheree állapota nem javult, és az orvos azt feltételezte, hogy a betegség magától elmúlhat, amikor eléri az iskolás kort. Születése óta velem élt, és igyekeztem gondoskodni róla, értékes időt veszítve a Fá-tanulmányozásra és művelésre. Úgy kezeltem a betegségét, mint ahogy egy átlagos ember tenné. Hatéves korában a lányomhoz költözött Dél-Kínába.
Amikor Sheree hét éves lett, és elkezdte az iskolát, az állapota nemcsak, hogy nem javult, hanem még rosszabbodott is. Kilenc éves korában egy különleges bőrgyulladást diagnosztizáltak nála, és az orvos azt jósolta, ha tizenkét éves koráig nem gyógyul meg, akkor egész életében szenvedni fog tőle. Az orvos egy tíz hónapos, drága kezelési eljárást javasolt, ami hatalmas anyagi terhet jelentett szerény jövedelmünk számára. A kezdeti pozitív hatás ellenére Sheree állapota a hetedik kezelés után rosszabbodott, súlyos székrekedéshez vezetve. Sajnos a kezelés nem hozott gyógyulást.
Minden nyáron sokat szenvedett. A gennyes fekélyek és a bűzös szag arra kényszerítette, hogy otthon pihenjen, vagy nem tudott részt venni a testnevelési órákon. Állapotának a súlyossága nagyon nyomta a szívemet.
Miután Sheree visszaköltözött az anyjához, újra elköteleztem magam a gyakorlás mellett. Az intenzív Fá-tanulmányozás, a gyakorlás és az igazságtisztázó anyagok előállításában való részvétel a mindennapi rutinommá vált. Arra ösztönöztem magam, hogy lépést tartsak a Fá-helyreigazítás előrehaladásával.
A művelésben való javulásommal sürgettem a lányomat, hogy engedje meg Shereenek a kedvező szavak mondogatását, hangsúlyozva, hogy ez az egyetlen megoldás. A lányom azonban továbbra is szkeptikus maradt, és ellenezte az ötletet. A múlt év végén aggasztó álmom volt Sheree haláláról, ami arra késztetett, hogy könyörögjek a lányomnak, hogy küldje vissza hozzám. Határozott kérésem ellenére a lányom nem válaszolt. Rájöttem, hogy el kell engednem az érzéseimet.
Az unokám a Dáfá-gyakorlatokat végzi
Márciusban a férjem azt javasolta, hogy éljünk egy ideig a lányommal. Kezdetben haboztam a művelésem esetleges megszakítása miatt. Másfelől a Mester célzása Sheree nevének a megemlítésével meggyőzött az ellenkezőjéről. Érkezéskor lesújtott Sheree látványa. Eltérően a videohívásokban látott szoftverrel módosított képektől, sötét volt, gyenge, hegekkel borított, és életerő nélküli. Ragaszkodtam ahhoz, hogy azonnal kezdje el végezni a Dáfá-gyakorlatokat.
A kezdeti ülések kihívást jelentettek Sheree számára, tekintettel a gyenge állapotára. Bátorítottam, hogy bírja ki és tartson ki. Engedelmes volt, és mindent megtett, hogy együttműködjön. Gyors előrehaladást ért el, és két nap múlva képes volt elvégezni a teljes második gyakorlatot. Azt is megtanítottam Shereenek, hogy mondja el a Fálun Dáfá kedvező szavait. Szorgalmasan mondogatta őket a napi ingázás során az iskolába és a szabadidejében.
Egy éjjel, amikor őszinte gondolatokat küldtem, hozzáadtam egy gondolatot a Mesternek, hogy segítsen Shereenek. Pontosan abban a pillanatban láttam, hogy egy arany fény hirtelen beborítja őt. Aztán egy alak jelent meg mögötte, és valamit kihúzott a lábából. Több mint ötven percig küldtem őszinte gondolatokat.
Egyszer álmomban a Mester tartotta őt, ami megerősítette az erős, előre elrendelt kapcsolatát a Dafával.
A lányom erős ellenvetései
A lányom hevesen tiltakozott, amikor megtanítottam Shereet a Dáfá-gyakorlatokra, és folyamatosan küzdött velem. Nem volt hajlandó rám hallgatni, és elhitte a Kínai Kommunista Párt propagandáját, amely bemocskolta a Dáfát. Egy éjszaka bejött a szobámba, és követelte, hogy Sheree és én hagyjuk abba a meditációt. Szerettem volna, hogy elismerje Sheree javulását, és vitatkoztam vele. Utólag megbántam, hogy nem tudtam visszafogni magam.
Ezután a lányom minden nap extra házimunkát adott Shereenek, és arra kényszerítette, hogy végezze el a feladatokat. A plusz terhelés kimerítette, és boldogtalan lett. Visszatartottam a könnyeimet, amikor láttam, hogy testileg és lelkileg is küszködik.
Eszembe jutott a Mester tanítása:
„A türelem a kulcs az egyén xinxingjének emeléséhez. A dühvel, sértődöttséggel vagy könnyekkel való szenvedés a hétköznapi ember türelméhez tartozik, ő saját érdekeltségeihez ragaszkodik. A düh vagy sértődöttség nélküli szenvedés a művelő türelme.” (Mi a türelem (ren)?, Esszenciák a további haladásra)
Éreztem, hogy ez megérintette a szívemet, és hagynom kell a dolgokat természetes módon kibontakozni. Találtam egy alkalmat, hogy nyugodtan emlékeztessem a lányomat Sheree egészségére az extra házimunka kapcsán. Egyszer, amikor vigasztaltam Shereet, mert sírt a házimunka miatt, a lányom dühösen ellenem fordult, de a szívem érintetlen maradt.
Valójában arra is rájöttem, hogy a gonosz kommunista szellem manipulálja a lányomat, így őszinte gondolatokat küldtem, hogy megszüntessem a zavarást. Ennek eredményeképpen a lányom hozzáállása javult. Sheree és én gyakrabban tudtunk gyakorolni, és ő energikusabbá vált. Boldogan mondta nekem: „Nagymama, régebben el szoktam fáradni a tele hátizsákommal való járástól, de most futni is tudok vele.”
Amikor közeledett Sheree záróvizsgája, a lányom nyugodtan megkérdezte tőlem, hogy Shereenek nem kellene-e szüneteltetnie a gyakorlatokat azon a héten, és nem kellene-e több időt töltenie a tanulással. Elmagyaráztam neki, hogy a Fálun Dáfá bölcsességet ad az embereknek, és nem kell aggódnia. Sheree egészen a záróvizsgáig kitartott a napi gyakorlatok mellett. Majdnem tökéletes eredményeket ért el a fő tantárgyakban, és harmadik lett az osztályában.
Sheree jelleme is javult a Dáfá gyakorlásával. Nem volt irigy más jó tanulókra, és mindig örült mások eredményeinek. Amikor zaklatták az iskolában, nem haragudott vagy vágott vissza, hanem békésen kezelte a dolgokat. Bár sohasem olvasott Dáfá-könyveket, és csak az alapvető Dáfá-elveket tanulta meg a mindennapi életünkön keresztül, megtanulta, hogyan őrizze meg a jellemét. Az iskolában elismerés következett, Sheree több díjat is kapott az iskolai év végén.
A nyári szünetben visszahoztam Shereet az otthonomba. Sheree folytatta a Dáfá-gyakorlatok napi végzését. Amikor vissza kellett mennie, Sheree azt mondta nekem, hogy az anyja nem fogja megengedni neki, hogy folytassa a gyakorlatok végzését, miután hazaér. Annak ellenére, hogy a veszteség érzését éreztem, elfogadtam az események természetes menetét, és arra bátorítottam Shereet, hogy folytassa a kedvező szavak ismétlését. Ő beleegyezett.
Azon az estén a lányomnak enyhe láza volt. Azt javasoltam neki, hogy mondogassa a Dáfá kedvező szavait a gyógyulásért, és ő csendben beleegyezett. Gyógyulása után meglepő módon megengedte Shereenek, hogy folytassa a napi gyakorlatokat, ami jelentős változást jelentett.
Zárszó
Nem volt könnyű út az elmúlt hat hónapban, ami eszembe juttatta azt az álmot, amit röviddel azután láttam, hogy megérkeztem a lányom otthonába. Abban egy férfi megkérdezte, hogy meg merem-e mászni ezt a hegyet. Felnéztem, és megdöbbentem, amikor láttam, hogy a hegyet több mint három láb magas betonoszlopok borítják, és minden oszlop tele volt üvegtörmelékkel és acélszögekkel. Ez egy késekből álló hegy volt? De habozás nélkül igennel válaszoltam. Felmentem egészen a végéig, és úgy éreztem, mintha nem szúrtak vagy csíptek volna meg. Amikor a hegy tetejére értem, Shereet láttam ott vért köpni, ezért felvettem őt, és folyamatosan kiabáltam a nevét, amíg felébredtem.
Az elmúlt hat hónap olyan volt, mintha egy késekből álló hegyet másztam volna meg. Az út Sheree kétségbeejtő állapotával és a lányom ellenállásával kezdődött, és Sheree jelentős felépülésével és azzal ért véget, hogy a lányom elfogadta a gyakorlását. Hálás vagyok a Mester irgalmas megmentéséért.
A megpróbáltatások közepette a könnyes kitartásról áttértem a lányom nézőpontjának megértésére, az együttérzésre és a neheztelés nélküli toleranciára. Családunk ellenséges környezete békés és harmonikus környezetté alakult át. A tapasztalatom tanulságként szolgálhat más gyakorlók számára, akik családi megpróbáltatásokkal küzdenek – csak szorgalmas Fá-tanulmányozással, magunkba nézéssel és nyugodt viselkedéssel vezethet minket a Mester a kihívások leküzdéséhez, és akkor a művelésünk megemelkedik.
Kérlek, mutassatok rá, ha bármi nem áll összhangban a Fával.
***
A hu.Clearharmony.net oldalon közzétett minden cikk, grafika és tartalom szerzői jogvédelem alatt áll. A nem kereskedelmi célú sokszorosítás megengedett, de a cikk címének feltüntetése és az eredeti cikkre való hivatkozás szükséges.
Forrás: China Fahui | Cultivating Well in Family Environment, Granddaughter Recovers from Dermatitis
Német változat: China Fahui | Bei guter Kultivierung im familiären Umfeld erholt sich Enkelin von Dermatitis
* * *
tovább ...