Vessétek el az emberi gondolkodásmódot
Ez a cikk jól van megírva, és az a megértés, amit kifejez, még jobb. Némely diákok igazán nem tekintették valami fontosnak a Fá tanulását, és gyakran néznek meg egy szokásos emberi gondolkodásmóddal olyan helyzeteket, amik Dáfá-diákok között merülnek fel; és ez nem korlátozódik arra, hogy vakon csodáljanak bizonyos embereket. Valójában ennek az emberi gondolkodásmódnak a megmutatkozása igazán elárulja egy művelő és egy szokásos személy [közötti különbséget]. Ez önmaga sok problémát hoz fel a művelésben, és beavatkozik az erőfeszítésekbe, hogy igazolják a Fát, és a koordinációba és együttműködésbe, ami a diákok között megy végbe, és ami a Fán alapul. Ennek a legkiemelkedőbb megnyilatkozása az a szigorú üldözés, amivel sok diák néz szembe az erős emberi gondolkodásmódjuk eredményeként és az őszinte gondolatok hiánya miatt. A megoldás kivétel nélkül az, hogy prioritássá tegyék a Fá tanulását, és szorgalmasan tanulják a Fát. Ez a Nagy Törvény képes helyreigazítani a kolosszális mennyboltot és megengedi az embereknek, hogy a beteljesülésig műveljék magukat – nem kellene nagyra becsülnötök egy ilyen ritka és értékes lehetőséget, mint ez? És ez egy olyan lehetőség, ami egy pillanat alatt el fog tűnni!
Li Hongzhi
2005. szeptember 1.
Egy Kínában élő Fálun Gong-gyakorló
(en.minghui.org) Nagyon is azonosulni tudok a „Ne használjunk emberi mentalitást, amikor az üldözést elszenvedett gyakorlókra gondolunk” (Do Not Use a Human Mentality When Considering Those Practitioners Who Have Suffered Persecution) című cikkben leírtakkal, amelyet egy Kínán kívüli Fálun Gong-gyakorlótárs írt. Azt írja: „Némely gyakorlók (különösen a tengerentúli gyakorlók) amellett, hogy együttérzésüket és támogatásukat fejezik ki az üldözöttek iránt, csodálják és hősként dicsérik őket. Ezek a gyakorlók, miközben hallgatják az üldözött gyakorlók tapasztalatait, gyakran hősies történeteknek tekintik az ilyen tapasztalatokat.” Ahogy jobban belegondolok, ez a probléma nem korlátozódik a Kínán kívüli gyakorlókra. Nem ugyanazzal a problémával szembesülnek a Kínában élő gyakorlók is?
Az elmúlt néhány évben a Kínában élő Fálun Gong-gyakorlók gyakran tartottak különböző formájú művelési tapasztalatmegosztó-tevékenységeket. Ezek közül némelyik a helyi gyakorlók közötti tapasztalatmegosztó-összejövetelek voltak. Más összejöveteleken más területekről hívtak meg gyakorlókat, hogy megosszák a művelési tapasztalataikat. Tavaly télen a mi területünk koordinátora meghívott egy másik területről származó gyakorlótársat, hogy megossza a tapasztalatait. Az őszinte gondolatainak köszönhetően őt hamarabb szabadon engedték a gonosz barlangjából, és ezért megkérték, hogy beszéljen nekünk arról, hogyan győzte le az akadályokat az őszinte gondolatok segítségével. Megtudtuk, hogy a börtönben hónapokig éhségsztrájkkal tiltakozott, és többször is közel került a halálhoz. Végül a Mester könyörületes védelme alatt idő előtt szabadon engedték. Története gyorsan elterjedt a környékünkön élő gyakorlók körében, és mindenki elkezdte csodálni és bálványozni őt, mint egy szuperhőst, anélkül, hogy tudatában lett volna. Röviddel ezután szabadon engedtek egy helyi gyakorlót, aki hosszú ideig tartó illegális bebörtönzést szenvedett el, és a hír nagy feltűnést keltett a környékünkön. Sokféle embertelen kínzást szenvedett el a hírhedt Changlinzi kényszermunkatáborban, Harbin városban, Heilongjiang tartományban. A kínzások során kiverték a fogait és eltörték a bordáit. A számtalan megpróbáltatás és csapás azonban nem tudta megingatni a Mesterbe és a Fába vetett szilárd hitét, és végül győzedelmeskedett az őszinte gondolatai és őszinte cselekedetei révén. Miután meghallgatták a megható történetét, a környékünkön élő gyakorlók csodálni kezdték őt, és fokozatosan példaképként tekintettek rá, minden alkalommal dicsérettel árasztva el őt.
Kétségtelen, hogy a fent említett jelenségek az emberi gondolkodásmódunk megnyilvánulásai. Ha nem ismerjük fel azonnal a Fá-elveken alapuló emberi gondolkodásunkat, és nem javítjuk ki azokat, akkor nagyon veszélyes útra vezetnek bennünket.
Amikor azokról a gyakorlótársakról van szó, akik a gonosz barlangjaiból törtek ki az őszinte gondolataikkal, látnunk kell a Dáfá fenségét és ünnepélyes természetét annak alapján, amin ők keresztülmentek. Azt a következtetést kell levonnunk, hogy Fálun Dáfá-tanítványokként gránitszerű igaz hittel kell rendelkeznünk a Mesterben és a Fában, elpusztíthatatlan őszinte gondolatokkal, hogy megsemmisítsünk minden gonoszt, megalkuvás nélküli őszinte tettekkel, hogy teljesen megtagadjuk az üldözést, és őszinte lélekkel, hogy minden gonosz megremegjen a félelemtől. Amikor ezek a gyakorlótársak helyes döntést hoztak vagy őszinte cselekedetet hajtottak végre, az azért volt, mert a Dáfá követelményeit követték, és a cselekedeteik összhangban voltak a Dáfával. Ha valakinek a Fának megfelelő cselekedeteiből származó természetfeletti eredményeit fontosabbnak tekintjük, mint magát a Dáfát, akkor hajlamosak leszünk arra, hogy ragaszkodást fejlesszünk ki a gyakorlók bálványozásához és az emberek követése általi műveléshez, és ezáltal eltérjünk a Mester tanításától: „a Fát venni mesterként”.
Való igaz, hogy mindannyian képesek lehetünk megtalálni a művelési szintek közötti különbséget azon gyakorlótársak között, akik az őszinte gondolatok segítségével törtek át, és saját magunk között, és ezután arra ösztönözhetjük magunkat, hogy a Mester Fá-helyreigazításának a végső szakaszában még szorgalmasabbak legyünk. Másrészt a Fá alapján fel kell ismernünk, hogy azok a gyakorlók azért szenvedtek el hatalmas megpróbáltatásokat, mert voltak olyan hiányosságaik, amelyeket a régi erők kihasználtak, vagy, mert nem sikerült eltávolítaniuk az alapvető ragaszkodásaikat, vagy, mert nem sikerült megszüntetniük a régóta fennálló emberi gondolkodásukat, vagy, mert nagy veszteségeket okoztak a Dáfának, és így tovább. Következésképpen a Mester fashene és a Fá őrző istenei nem voltak képesek közbeavatkozni, még akkor sem, ha nagyon szerettek volna. Amikor a Mester könyörületes védelme és segítsége miatt végül szabadon engedték őket, az azért volt, mert a Dáfá-tanítványokhoz illő őszinte gondolataik előjöttek és uralkodóvá váltak a megpróbáltatások során. Ami még fontosabb, meg kell értenünk, hogy ők most még mindig művelők az istenséggé váláshoz vezető útjukon.
Ezért nem szabad vakon csodálnunk vagy bálványoznunk azokat a gyakorlókat, akiket az őszinte gondolataik miatt engedtek szabadon. Ha így teszünk, azzal valójában ártunk nekik, valószínűleg azt okozva, hogy ragaszkodni kezdenek önmagukhoz, vagy azt hiszik, hogy most, hogy elengedték az élet és halál gondolatát, nincs bármi más művelnivalójuk. Lehet, hogy elhanyagolják annak a fontosságát, hogy megragadjanak minden hátralévő időt és lehetőséget, hogy felajánlják a Mester megmentését minden lénynek, vagy annak a fontosságát, hogy a hosszú távú bebörtönzésük okozta veszteségeket pótolják. A Fá-helyreigazítás szempontjából nagy zavar lesz, ha egy, kettő, majd egy területen több gyakorló bálványozza azokat a szabadon engedett gyakorlókat. Amikor azok a gyakorlók, akiket sok megpróbáltatás elszenvedése után engedtek szabadon, a Fá igazolásának a középpontjába kerülnek a saját területükön, a régi erők és a régi világegyetem elemei ezt mindenképpen tudomásul fogják venni. Nem lenne ez ürügy számukra, hogy új üldözést indítsanak azok ellen a gyakorlók ellen? Ha ez megtörténne, akkor az adott terület Fá-helyreigazításának egy felbecsülhetetlen mennyiségű kárt okozna, és ez akadályozná a terület gyakorlóit egy egészként való fejlődésükben és emelkedésükben.
Röviden, egyetlen gyakorlónak sem szabad emberi gondolkodásmóddal tekinteni azokra a gyakorlótársakra, akik a gonosz barlangjaiból törtek ki az őszinte gondolatok segítségével. Amellett, hogy tanulunk az őszinte gondolataikból és őszinte cselekedeteikből, gondoskodnunk kell róluk és meg kell védenünk őket a Fá védelmének a szemszögéből. Emlékeztetnünk kell őket, hogy szorgalmasabban tanulmányozzák a Fát, és gyorsan zárkózzanak fel a Fá-helyreigazítás gyors fejlődéséhez. Eközben ezeknek a gyakorlóknak tisztában kell lenniük azzal a ténnyel, hogy még mindig a művelés folyamatában vannak, és folytatniuk kell az istenséggé váláshoz vezető útjukat. Ezért prioritássá kell tenniük a Fá jó tanulmányozását, és szorgalmasan kell végezniük a három dolgot, hogy pótolják a múltbeli hiányosságaikat, és összegyűjtsék az összes megmenthető érző lényt. A Mester azt mondta:
„Ennek a pillanatnak egy ezer- és többezerszeres aranyértéke van. Ha az útnak ezt a szakaszát jól járja az ember, akkor az a legnagyszerűbb.” (Fá-Magyarázat Chicago Cityben, 2005. június 26.)
Mindaddig, amíg a Fá-helyreigazítás közbeni művelés útja nem ért véget, mindannyiunknak mindig ébernek kell maradnunk.
***
A hu.Clearharmony.net oldalon közzétett minden cikk, grafika és tartalom szerzői jogvédelem alatt áll. A nem kereskedelmi célú sokszorosítás megengedett, de a cikk címének feltüntetése és az eredeti cikkre való hivatkozás szükséges.
Forrás: A Dangerous Phenomenon That Calls for Our Attention (With Master's Comments)
* * *
tovább ...