Mikor a Fálun Dáfá gyakorlását elkezdtem, tudtam, hogy nagyszerű és szerettem volna, hogy minél több ember gyakorolja. Egyetlen lehetőséget sem hagytam ki, hogy érvényesítsem a Fá-t. A gondolataim teljesen a Fá-ban gyökereztek és azt hittem, hogy igazán szorgalmas vagyok.
Azonban a megértéseim a Fá-elvekről elég felszínesek voltak, és ahogy telt az idő fokozatosan lazítottam a Fá tanulásában. Képtelen voltam koncentrálni, amíg tanultam a Mester leckéit és többször elbóbiskoltam. Képtelen voltam magamba tekinteni és nem csináltam jól a három dolgot, amely a gyakorlók kötelessége. Néhány évvel később még mindig nem tudtam, hogy műveljem magam és, hogyan mérjem magam a Fá-hoz.
Szükséges volt, hogy szilárdan tanuljam a Fá-t, és megértsem a Fá-t racionális szinten és jól műveljem magam. Amint megértettem ezt, a főtudatom erősebb lett és képes voltam a Fá-t nyugodt elmével tanulni. Több megértésem lett a Fá-ból és képessé váltam arra, hogy magamba nézzek, és könyörületesebb lettem. Ez által, minden jobb lett körülöttem.
Mikor megosztottam a tapasztalataimat a csoportban, az egyik helyi gyakorló, akivel nagyon erős sorskapcsolatunk van hirtelen indulattal rám kiabált, hogy más talán nem tanult olyan jól mint te? Mi olyan különleges nálad? És mondott még néhány hangos szót, amit nagyon nehéz volt hallgatni. Megdöbbentem, és azt gondoltam, hogy mi történik? Mivel provokáltam őt? Ideges lettem, de rádöbbentem, hogy ez az eset segít, hogy emeljem a Xinxingemet.
A Tanár azt mondta:
„De rendszerint, ha jön a konfliktus és az ember szíve nem irritálódik, akkor az nem számít és nincs is hatása az ember emelkedésére.” (Zhuán Fálun, 4. fejezet, A karma átváltozása)
Nem mondtam semmit a gyakorlónak, de eldöntöttem, hogy magamba nézek. Nem voltam igazán szilárd a Fá tanulásban és zaklatottá váltam, amikor az incidensre gondoltam.
Máskor, amikor a műveléssel kapcsolatos dolgokról beszéltem, ugyanaz a gyakorló megint kiabált velem. Azt gondolta, hogy piszkálom őt, hogy megalázom. Nagyon zaklatott volt, és nagyon sajnáltam. Nem tudtam, hogy mi a baj vagy mivel provokáltam megint.
Mivel gyakorló vagyok, nem kellene hibáztatnom más gyakorlókat, tehát ezt biztosan nem csináltam jól. Rá kellett, hogy jöjjek, hogy mi a gond, és kijavítanom magamat a Fá- elvek szerint.
Emlékeztem a Tanár szavaira:
„…ha később konfliktusokba kerülsz, ne tartsd őket véletlennek. Mert ha konfliktusok keletkeznek, hirtelen fognak felbukkanni. De nem is véletlenül keletkeznek, azért vannak, hogy emelhesd a Xinxinged. Amíg gyakorlónak tekinted magad, jól tudod majd őket kezelni.” (Zhuán Fálun, 4. fejezet, A karma átváltozása)
Meglehetősen gyorsan lenyugodtam, és mélyen megértettem, hogy többet kellene tanulnunk a Fá-t és magunkat igazán művelni.
Ennek eredményeként emeltem a Xinxingemet a Fá tanulásán keresztül, és minden megváltozott körülöttem. A családom most egy harmonikus életvitelt folytat, és tekintettel vagyunk egymásra. Megbeszéljük a dolgokat mielőtt döntést hoznánk. A menyem odafigyel a szükséges napi dolgokra és gyakran vesz nekünk ruhákat is. A gyakorlóval, aki kiabált, most nagyon jól kijövünk. Tanuljuk a Fá-t és szorgalmasan együtt haladunk a művelésben.
Kérem, hogy könyörületességgel mutassatok rá a hiányosságokra.
* * *
tovább ...