Mielőtt megkaptam a Fát, egy évvel ezelőtt, különböző betegségeim voltak. Lemerevedett a vállízületem, köszvény, hát- és hasi fájdalmak. Néha képtelen voltam mozogni a fájdalomtól, és a feleségemnek kellett ápolnia. Aztán a feleségem megmutatta nekem a Fálun Gongot, mert ő is gyakorló.
Tavaly márciusban, amikor robogón ültem, egy másik motor elütött hátulról. Elestem és azonnal elvesztettem az eszméletemet. A baleset nem messze történt az otthonomtól, így az egyik szomszéd segített és hívta a feleségemet, hogy vigyen haza. Ahogy visszanyertem az eszméletemet a szomszéd azt javasolta, hogy menjek be a kórházba, de a feleségem meg akarta próbálni, hogy először sétáljak, hogy mit érzek. Tettem néhány lépést egy kis fájdalmat éreztem a bokámban és a lábszáramban. A feleségem azt mondta a motorosnak, aki elütött: „A kórházi kezelés igazán költséges. Nem szükséges bemennünk. Fálun Dáfá gyakorlók vagyunk a Tanárunk azt kérte tőlünk, hogy váljunk jó emberekké és kövessük az Őszinteség- Jószívűség- Tolerancia elveit. Jobban lesz, miután megcsináltuk a gyakorlatokat.” A szomszéd ragaszkodott hozzá, hogy legalább egy röntgenre biztosan szükségem lenne, de egyszerűen hazamentünk.
Pár órával később a lábam nagyon megdagadt és a fájdalom megakadályozta, hogy álljak vagy aludjak az éjjel. A vállam és a bordáim megsérültek. A feleségem azt javasolta, hogy végezzük a gyakorlatokat egészen reggelig.
Felébredtünk hajnali három óra körül és először nem tudtam felállni. Mikor a feleségem elkezdte lejátszani a gyakorlatok zenéjét, rögtön felálltam és gyakoroltunk két órán át. Ezután sokkal jobban éreztem magam, úgy hogy képes voltam dolgozni az üzletemben a következő napon.
Kitartóan végeztem a gyakorlatokat és tanultam a Fát minden nap. Egy hónappal később felgyógyultam és korlátozások nélkül tudtam mozogni. Nem szedtem gyógyszert így megtapasztaltam a Fálun Dáfá csodáját és a Tanár könyörületességét.
Néhány hónappal később ismételten robogón ültem, mikor elütött egy autó, amely szabálytalanul közlekedett. A fejem neki ütődött a lökhárítónak és a vér ömleni kezdett belőle. A kezemet a fejem fölé emeltem és kértem a Tanárt, hogy segítsen. A sofőr kiugrott az autóból és megnézte, hogy rendben vagyok-e, és ezután bevitt a kórházba. A doktor leborotválta a hajamat a seb körül, amely körülbelül két ujjnyi hosszú volt, és lefertőtlenítette. Az orvos azt mondta, hogy nyolc öltésre van szükség, de azt akartam, hogy tegyen némi gézlapot a sebre, hogy elálljon a vérzés. Az orvos és a sofőr sürgettek, hogy összevarrják. Ragaszkodtam hozzá, hogy jó lesz így. Az orvos megkérdezte, hogy felírjon-e gyógyszert, hogy a fertőzés megelőzhető legyen. Azt válaszoltam, hogy ez mind nem szükséges, mert Fálun Dáfá gyakorló vagyok és minden rendben lesz. Az orvos aláíratta velem, hogy saját felelősségre cselekszem.
A sofőrhöz fordultam és azt mondtam a fiatalembernek, hogy szerencsés, mert egy gyakorlót ütött el. Ha más valaki lett volna, lehet, hogy már meghaltak volna, vagy valamilyen kártérítést követelnének.
A feleségem az igaz tények tisztázásába kezdett a kórházban. Az embereket meghatották a Dáfá tanításai és elvei. A sofőr megadta az elérhetőségét és azt mondta, hogy keressem meg a munkáltatóját, ha valami rosszabbodna.
Visszamentem a baleset helyszínére és elhoztam a motoromat. Amint épp menni készültem egy járókelő megkérdezett, hogy mennyi pénzt kaptam a sofőrtől. Azt válaszoltam, hogy semmit. Nem értette és ecsetelni kezdte, hogy miért kellett volna pénzt kérnem. Azt válaszoltam a járókelőnek, hogy Fálun Dáfá gyakorló vagyok, és nem akarok nehézséget vagy más problémát okozni a sofőrnek.
A fejem még fájt miután hazaértem, így leültem és hallgattam a Tanár leckéit. Öt percen belül megszűnt a fájdalom és csodával határos módon gyógyult a seb. A következő napon levettem a kötést a fejemről és kimentem, hogy törődjek az üzletemmel. A szomszédok hitetlenkedtek mikor megláttak. Mutattam a fejemet, ahol az orvos leborotválta. Igazán meglepődtek és azt mondták, hogy igazán csodálatos! Nincsenek meglepődve rajta, hogy ragaszkodok a Fálun Dáfá gyakorlásához!
* * *