Nyolc éves vagyok, második osztályos iskolás. A szüleim Fálun Dáfá gyakorlók. Kiskoromban az anyukám megtanította, hogy hogyan tudom olvasni a Zhuan Fálun-t és memorizáltam a Lünyüt és a Mester verseit a Hong Yin-ből. Szeretném megosztani a művelési tapasztalataimat.
Egyszer, amikor az ötödik gyakorlatot végeztem, meditáltam és a lábamban olyan erős volt a fájdalom, hogy elkezdtem sírni. Az édesapám azt mondta, hogy meg kellene köszönnöm a Mesternek, hogy segített. Azt mondtam a Mesternek gondolatban, hogy a lábaim igazán fájnak. Fokozatosan csökkent a fájdalom, és képes voltam befejezni az egy órás meditációt. Ezután iskolába mentem és láttam számtalan fénylő Fálun szimbólumot az osztályban. Ez segített, hogy szorgalmasabban műveljem magam.
Máskor, amikor meditáltam, láttam más dimenzióban, hogy a „Gonosz” megpróbálja a „Könyörületességet” kihasználni. Amíg a „Könyörületesség” még ült, a Gonosz mozgatta a lábait és azt mondta nekem, hogy vegyem le a lábaimat, hogy ne fájjon olyan nagyon. Azonban a Könyörületesség azt mondta, hogy tartsam még és hagyjam duplalótuszban! Végül a Könyörületesség győzött mivel a Könyörületesség tanácsát fogadtam meg és keresztben tartottam a lábam a gyakorlat végéig.
Múlt vasárnap reggel leültünk meditálni az édesapámmal. Miután befejeztük az édesapám tanulni akarta velem a Zhuán Fálun-t. Mikor megkaptam a részt a Futi-ról a harmadik fejezetben a tudatom nem tudott nyugodt maradni tovább, mert el akartam menni játszani. Abban a pillanatban más dimenzióban egy szörny, aki meg akart enni, háromszor elismételte, hogy ne olvassak. Félni kezdtem, de aztán azt gondoltam, hogy Fálun Dáfá gyakorló vagyok, és nem kellene félnem egy kicsi szörnytől. Azt mondtam a fejemben a Fá helyreigazítja az univerzumot és megsemmisít minden gonoszt! A kis szörny azonnal eltűnt. Ezután egy nagy szörny és véres kéz jött felém. Mivel képtelen voltam megszabadulni tőlük, azt kiáltottam, hogy Mester segíts nekem! A nagy szörny és a véres kéz azonnal eltűnt.
Mikor befejeztük a harmadik fejezet tanulását, meséltem az édesapámnak arról, hogy a Tanár segített megsemmisíteni a szörnyeket. Nagyon elégedett volt és azt mondta, hogy a Tanár minden gyakorlónak ad természetfeletti képességeket, hogy megsemmisítse a gonoszt. Ha a gyakorló nem tudja megoldani a problémát a Tanár segíteni fog neki ugyan úgy, mint az igaz istenek is.
Egyszer mikor őszinte gondolatokat küldtem az édesapámmal néhány kicsi szörny megpróbált zavarni. Megsemmisítettem azokat egyik sort a másik után, habár úgy tűnt, hogy a számuk végetlen. Hirtelen megláttam egy hegyet egy nagy szájjal, amely közelít hozzám és meg akar enni. Mikor közel kerültem egy hatalmas kéz tolta el. Ez után egy hang azt mondta, hogy szorgalmasabbnak kell lenned! Segíts az iskolatársaidnak! Nagyon boldog voltam és készségesen segítek az osztálytársaimnak, hogy értesüljenek a Fálun Dáfá igaz tényeiről.
Az Édesapám gyakran letölt tapasztaltcsere cikkeket fiatal gyakorlóktól, hogy olvashassam azokat. A cikkek segítettek egy kicsit, hogy tisztázzam az igaz tényeket az embereknek. Először megpróbáltam beszélni a Fálun Dáfá-ról és az üldözésről. Szándékosan az egyik jó barátomat és más osztálytársamat kivonni a Kínai Kommunista Pártból és annak különböző fiatal szervezeteiből. Vannak ötleteim, hogy hogyan kellene tisztáznom a tényeket még több embernek.
Mivel az iskolámban kiegészítették a déli szünetet elkezdtem használni ezt az időt arra, hogy tanuljam a Fát. Így meg tudom csinálni a gyakorlatokat lefekvés előtt. Hétvégenként csatlakozom az édesapámhoz a három dolognál, amelyet a Mester kért tőlünk. Azt szeretném mondani az összes fiatal Dáfá gyakorlónak, hogy nekünk sokkal szorgalmasabbnak kell lennünk!
* * *