Egy új gyakorló története Európából

Eredetileg Bulgáriából jövök, de jelenleg Németországban élek. Először 2009-ben hallottam a Fálun Dáfáról, amikor még Bulgáriában éltem. Nagyon érdekelt az ázsiai kultúra, valamint harcművészetet gyakoroltam a középiskolában. Függetlenül attól, hogy milyen tevékenységgel foglalkoztam, vagy hogy hova utaztam mindamellett kerestem a spirituális válaszokat.

Tanultam kínai orvoslást is. Azt mondták az ázsiai kultúrában, hogy a gyógyszerek és az orvosi műszerek nem az egyetlen módjai a kezelésnek, a lelki tényezők is fontos szerepet játszanak. Ezért elkezdtem olvasni ősi rejtélyekről szóló könyveket, és ugyanabban az időben spirituális témákra fókuszáló anyagokat is olvastam. Azonban nem kaptam választ az élet értelmére. Egyes könyvek, amiket olvastam rossz üzeneteket tartalmaztak, ezek depresszióhoz vezettek.

Amikor egy nap hazaértem találtam egy Fálun Dáfá szórólapot a postaládámban. Már épp ki akartam dobni, amikor egy ismeretlen erő megállított. Miután elolvastam a szórólapot megkerestem a Fálun Dáfát az interneten. Órákig nézegettem a weboldalt, és rájöttem, hogy nem tudom ennyiben hagyni. Mélyen megérintettek a tanítások. Azonnal egy új világ tárult fel előttem, és rájöttem, hogy a Fálun Dáfá pontosan az, amit egész életemben kerestem.

Máig nem tudni, hogy a szórólap, hogy került a postaládámba, mert akkoriban a városban, ahol éltem nem volt egyetlen Fálun Dáfá gyakorló sem. Később megértettem, hogy minden el volt rendezve számomra.

Miután olvastam a Zhuán Fálun-t a depresszióm eltűnt, és abban az időben szereztem meg a diplomámat tradicionális japán orvoslásból. 2009. végén Dortmundba jöttem és vettem további Zhuán Fálun könyveket. Németországba érkezésem óta elolvastam a Zhuán Fálun könyvet több, mint egy tucatszor.

Az első néhány hónapban nem találtam gyakorlókat, ezért egymagam gyakoroltam a parkban. 2010 augusztusában először mentem a gyakorló helyre Dortmundban. Mind a gyakorlók mind a hely nagyon nyugodt és békés volt. Úgy tűnt, mintha a gyakorlóhely a béke szigete lenne a nyüzsgő óceánban. Innentől kezdve minden az életemben jelentőségteljessé és szervezetté vált. A dolgok, amelyekkel korábban találkoztam lépcsőfokokat jelentettek, amelyeken végigmentem és találkoztam a Dáfával. Az is kiderült, hogy mennyire sok ragaszkodásom és érzelmem volt mielőtt elkezdtem a Dáfát művelni. Megtaláltam a Nagy Törvényt vagy más néven az univerzum Dáfáját, és követni fogom, hogy műveljem magam. Jelenleg én vagyok az egyik legboldogabb lény az univerzumban.

2010-ben végül megértettem, hogy milyen követelmények vannak egy művelővel szemben. Muszáj megtisztítanom magam minden szinten. Azonnal abbahagytam az alkohol és a marihuána fogyasztását. Rájöttem, hogy amint igazán realizálom, hogy az Univerzum Nagy Törvényét művelem, szeretném elhagyni a rossz szokásaimat. Valójában egyáltalán nem volt nehéz elengedni azokat. Gyakran konfliktusba kerültem az emberekkel, amely segített emelni a Xinxingemet. Bonyolult környezetben konfliktusokkal élni valóban nagyon hasznos. Láttam, hogy átalakultam egy békés szigetté egy nyüzsgő és zajos óceánban. Ettől kezdve megszűntek a betegségeim és nagyon könnyűnek éreztem a testem. Még mindig sok élőlény várja, hogy megismerje az igazságot és megmeneküljön, ezért részt akartam venni a legtöbb igazságtisztázó tevékenységben.

Meg akarom osztani annak az autóbalesetnek a történetét, amelynek részese voltam. Egy nap 2011. decemberében miközben átmentem az úton egy autó nagyon gyorsan jött felém. Abban a pillanatban valamilyen erő húzott hátrafelé mintegy kétlábnyit és láttam, hogy az autónak elég helye kellene, hogy legyen, de még elgázolja a térdem.

Nagyon gyorsan realizáltam, hogy mi történt, és a tudatom nagyon tiszta volt. Nem voltam mérges és valójában nagyon nyugodt maradtam. Az emberek megálltak és néztek. A hölgy, aki elütött pánikba esett és megrémült. Ült az autójában és képtelen volt elegendő erőt gyűjteni, hogy kiszálljon. Nem tudott többet tenni, mint ismételten mondani, hogy „sajnálom”. Mosolyogtam rá, intettem, hogy rendben vagyok, és hogy óvatosabbnak kellene lennie a jövőben. Ezt követően folytattam az utamat.

Miután hazaértem ellenőriztem a térdemet és kiderült, hogy nem fáj egyáltalán. Ami azt illeti a térdemen nem volt zúzódás. Az emberek beleértve az édesapámat is mondták, hogy kellett volna egy ezer eurós kártérítést kérnem a hölgytől, de kinevettem az ötletet.

Csak azt akarom mondani, hogy remélem még több és több ember lesz elég szerencsés, hogy tanulja a Dáfát, és igaz művelővé váljon. Tiszta szívből köszönöm Mester.