(Clearwisdom.net) Elég sokat tevékenykedtem az elmúlt években. Igazságtisztázó anyagokat osztogattam, segítettem a helyi gyakorlóknak ténytisztázó anyag-gyártóhelyet alapítani, koordináltam a gyakorlókkal, hogy leveleket valamint ragasztokat rakjunk az „érzékeny napokon”, szórólapokat osztottam a városokban és falvakban. Erőfeszítéseinknek köszönhetően, művelési állapotunk viszonylag jó volt. Üldözési incidensek ritkán történtek.
Én elég jól ismert voltam a cselekedeteim miatt és a gyakorlók szorgalmas művelőnek tartottak engem, emiatt amikor kérdésekkel kerültek szembe, általában ki akarták kérni a véleményemet. Egy ideig megvolt az a nézetem, hogy szerettem megmondani másoknak mit tegyenek, másokat irányítani és magasabbnak érezni magam. Amikor viszont én magam szembesültem konfliktusokkal, nem akartam magamba nézni.
Jól műveltem vajon magam: Egy eset megváltoztatta a nézőpontomat.
Egyik nap hirtelen a betegségkarma tünetei tűntek fel nálam. Ez mellkasi fájdalommal, hátfájdalommal és folyó orral jelentkezett. Egyre roszabodott. Nehezen tudtam csak elaludni, és a hajam is nagyon korpás lett. Azon az éjjelen anyagokat kellett volna kiosztanom néhány gyakorlótárssal együtt. Még mielőtt elindultunk volna a hasam már annyira fájt, hogy amikor felálltam, nem tudtam kiegyenesedni. Azt mondtam Mesternek, „Mester, szeretnék most elmenni érző lényeket megmenteni. Kérlek engedd meg, hogy azután távolítsam el a karmámat miután visszajöttünk”. Hirtelen a hasfájdalmam elmúlt. Több mint ezer ténytisztázó másolatot osztottunk szét azon az éjjelen. Amikor visszajöttünk, a hasam nem fájt, de másnap újra fájt. Néhány gyakorló segített nekem őszinte gondolatokat küldeni, hogy teljesen elutasítsam a régi erők üldözését, de ez még mindig nem sokat segített.
Sokszor elszavaltam Mester Fá-ját, amely a konfliktusok eloszlatása irgalmassággal tanításról szól, de a fájdalom még mindig ott volt. Őszinte gondolatokat küldtem, hogy eltávolítsam a karmát, amely zavart engem, de a fájdalom még mindig nem maradt abba.
Nem tudtam jól enni vagy aludni, képtelen voltam a Fá-t nyugodt elmével tanulni, és nem tudtam a gyakorlatokat csinálni. Annyira szenvedtem a fájdalomtól, hogy néhány gyakorló azt mondta, „abba kellene hagynod a Dáfá munkát, és otthon kellene maradnod, hogy jól tanuld a Fá-t” néhány másik azt mondta, „túl veszélyes számodra, hogy folytasd a munkát. A te megoldatlan kérdéseid, könnyen minket is veszélybe sodorhatnak."
Mit csináltam rosszul? Magamba néztem és hirtelen rádöbbentem, hogy nem távolítottam el a gyűlöletet. A gyűlölet és a neheztelés kell, hogy legyenek azok amelyeket nem távolítottam el. Az elmúlt néhány évben szemtanúja voltam, és hallottam is gyakorlótársaktól, hogy milyen brutálisak voltak a gonosz rendőrök, mialatt kínozták a gyakorlókat, és ez erős neheztelést, és gyűlöletet gerjesztett bennem. Utáltam minden embert akit rendőrruhában láttam. Ez a gyűlölet egy erős lényt formált a testemen belül, és ez mostanra elég nagyra nőtt ahhoz, hogy zavarhasson engem. Most hogy megtaláltam, teljesen el kellett távolítanom. A Fá-tanulás lehetővé tette számomra, hogy megértsem, hogy ezek az emberek tulajdonképpen szánalmasak. Ők pusztán a más dimenzikókban levő gonosz irányítása alatt állnak és szintén olyan életek amelyeket üldöznek. Ők szintén olyan emberek akiket meg kell mentenünk.
Amikor megtaláltam a ragaszkodásomat és megértettem az alapelveket, a betegségtüneteim azonnal eltűntek. A hasam nem fájt többé, nem volt korpás a hajam, és visszanyertem az engergiámat.
Mester tanításából szintén megvilágosodtam a következőkre: "a sejtek osztódásának száma korlátozott” (Zhuán Fálun) egy sejt egy élet (vagy egy világegyetem). Amíg egy gyakorló fejleszti a xingxingjét, magas energiájú anyagok fogják leváltani a sejtet. Ha a xinxing fejlesztése lassú, a sejt megsemmisül. Ő ezt látja, hogy el lesz távolítva és hogy meg fog halni, ezért próbál meg ellenálni és harcolni, ami szenvedést fog okozni a gyakorlónak. Ehhez hozzáadódik még a különböző szintekről származó karma és ez hatalmas betegség karma zavarást formál az emberi test felszínén. Ha ilyenkor kifelé nézünk, az nagy hiba a részünkről.
Hibáztatod a régi erőket ezért? Küldesz őszinte gondolatokat, hogy eltávolítsd ezt? Ők azt mondják majd, „én nem üldöztelek téged”! Ennek semmi köze hozzánk. Mi soha meg sem érintettünk téged. „Igyekszel megoldani a konfliktust az életekkel a te saját mikroszkópikus világodban? Ezek az életek azt mondják majd „Elég jó lesz a xingxinged és a szinted, ahhoz hogy megments minket? A neheztelésed és gyűlöleted mértékét tekintve a te xingxinged még olyan jó sincs mint a miénk. Nem vagy megbízható és mi nem várhatunk addig, míg megemelkedsz. Inkább most fizesd vissza a tartozásod.”
Amikor azt mondod minden sejtnek a testedben "Mondjuk egyszerre, hogy a Fálun Dáfá jó, hogy együtt mehessünk az új világegyetembe a jövőben”. Minden sejt azt mondja majd, „Mi mindannyian haldoklunk. Ha te nem fejlődsz, hamarosan eltávolítanak minket. Mire jó az hogy te ezt mondod nekünk?”
Ha kifelé tekintünk az semmilyen hasznot nem igér. Csak ha feltétel nélkül befelé tekintünk és eltávolítjuk a neheztelésünket, és a versenyszellemünket, hogy így megemeljük a szintünket, csak akkor leszünk képesek megoldani minden konfliktusunkat. Mester tanítása szerint minden sejt a testünkben hasonultatva lesz a Fá-n belül és magas energiájú anyagra lesz cserélve.
Amikor mindezt megértettem nem tudtam visszatartani a könnyeimet. Azt mondtam a szívemben Mesternek „Mester én hibát követtem el. Több mint tíz évbe telt mire végre megértettem őket."
Mindezen évek alatt én csak a Dáfá munkára koncentráltam, nem voltam képes az elmém művelését fenntartani. Mostantól kezdve biztosítani fogom, hogy kitartóan műveljem magam! A Dáfá munka végzése, csak jószerencsét gyűjt. Egy ember elméjének művelése az ahogyan hatalmas erényt szerezhetünk.
Később volt egy álmom. Egy autót vezettem és egy jégbarlangból törtem ki. Amikor kitörtem belőle, elárasztott a napsütés amiben szinte fürödtem és egy végtelen kék ég fogadott magába. Ezt Mester biztatásának tekintettem hogy tovább fejlesszem magam.
Mester azt mondta „ A Dáfá tanítványok dolgai meghaladják a személyes művelést, úgy mint a mi jelenlegi Fá igazolásunk, az igazság elmagyarázása, és az érző lények megmentése, de mindezek valójában a személyes beteljesülés alapjára vannak alapozva, tehát ha nem tudod elérni a személyes beteljesülést akkor minden más kérdésen kívül van. A Fá igazolása nem egy olyan dolog amit a hétköznapi emberek végeznek; csak a Dáfá tanítványok érdemesek hogy ezt csinálják.” („A Fá magyarázat a 2003-as Lámpás Fesztivál alatt, a U.S Nyugati konferenciáján”)
Végre megértettem, hogy a művelésben nem számít, hogy te egy hétköznapi gyakorló vagy, vagy koordinátor, kitartóan kell majd művelned az elmédet. Ha nem tudod elérni a mértéket, nem leszel képes visszamenni a mennyekbe. Az én véleményem szerint a régi erők nem fogják lecsökkenteni az üldözés mértéket, csak azért mert te koordinátor vagy.
Azok az életek, más dimenziókban akiknek konfliktusai voltak veled, csak akkor fognak beleegyezni a békés megoldásba, ha látják, hogy te szorgalmas vagy a művelésben- hogyha reményt adsz nekik a megmenekülésre. Ha nem vagy szorgalmas, mindegy, hogy milyen erősen próbálod megoldani a konfliktust, nem fognak beleegyezni.
Én azt értettem meg a Fá-ból, hogy a sejtek a testünkben a születés, öregedés betegség és halál törvényét követik, és csak akkor tudnak egybeolvadni a Fá-val, és csak akkor lehet őket felváltani magas energiájú anyaggal, ha kitartunk a szintünk emelése mellett.
Amikor kérdésekkel állunk szembe, feltétel nélkül befelé kellene néznünk, és szorgalmasan kellene magunkat művelnünk. Csak ha kitartóan csináljuk, lehet ezt igazi művelésnek nevezni.
* * *
tovább ...