Emlékszem egy cikkre, melyet egy gyakorló az üldözés előtt írt, 1999-ben. Leírta a kapcsolatát az anyósával a Fálun Dáfá gyakorlása előtt és után. Most megpróbálom az emlékeimből felidézni, és elmesélni a történetet gyakorlótársaimnak, akik hasonló problémákkal küszködnek.
Mielőtt a gyakorló elkezdte volna a művelési utat járni nagyon könnyedén felidegesítette magát. A férjének két testvére volt, akiket az anyósa és apósa nagyon jól kezelt. A szülők segítettek a férje testvéreinek, foglalkoztak azok gyerekeivel, segítettek a főzésben és soha nem vártak semmit cserébe. Az ő családjával azonban nem törődtek a szülők.
Amikor gyermekük született azt hitte ő és a férje is, hogy a férj szülei majd jönnek, hogy segítsenek nekik az unokákkal. Az anyósa azonban egyetlen egy alkalommal sem ment el hozzájuk. Ő és a férje elkezdett gyűlöletet táplálni az anyósával szemben, mind a ketten azt gondolták, hogy igazságtalanul viselkedik. Egy napon hirtelen megjelent az anyósa és pénzt kért tőlük, azt mondta: „Nem akarok a másik két fiamtól pénzt kérni. Csakis tőled kérek pénzt, és azt akarom, hogy gondozzál engem idős koromban.” Ő is és a férje is annyira haragosak voltak az anyóssal szemben, hogy nagyon összevesztek egymással. A veszekedés után a házaspár sírt és elhatározta, hogy minden kapcsolatot megszakítanak az anyóssal. Azt mondták maguknak, hogy még akkor sem, ha az após meghalna, és nem maradna senki, aki gondozná az anyóst, akkor sem törődnének az anyóssal. Később, amikor az após valóban meghalt, senki nem gondoskodott az anyósról. Még mindig úgy gondolták, hogy helyénvaló a haragjuk.
Az idő múltával a feleségnek egyre rosszabb lett az egészségi állapota és nagyon sok betegsége volt. A pár rengeteg pénzt költött a kórházi kezelésekre, de semmi sem segített. A feleség véletlenül ismerkedett meg a Fálun Dáfá-val. Miután elolvasta a Zhuán Fálun-t, megértette, hogy ez nem egy hétköznapi könyv. A Fá tanulása és a gyakorlatok végzése hatására nagyon megemelkedett a Xinxingje. Minden sértettsége eltűnt. Ez még jobban megerősítette a művelésben. Hamarosan megváltozott a teste és a szellemi beállítódása is.
Egy napon hirtelen megértette, hogy az ok, amiért az anyósa olyan rosszul bánt vele az volt, hogy ő egy korábbi életében nagyon rosszul bánt az anyósával. Karmikus kiegyenlítődés volt. Amikor ezt megértette, elhatározta, hogy magukhoz költözteti az anyósát és gondoskodik róla. A férje beleegyezését megszerezte és elment az anyósa lakására. Amikor meglátta az anyósa, nagyon meglepődött és azt hitte, hogy veszekedni jött. Azt kérdezte az anyósa: „Mit akarsz itt?” Amikor azt válaszolta: „El akarlak vinni haza hozzánk.”, így reagált az anyós: „Ez teljesen kizárt!”. A gyakorló így válaszolt: „Anyósom, én a múltban nagyon rosszul bántam veled, és feldühítettelek. Most Fálun Dáfá-t tanulok, és azt mondja a Tanárunk, hogy legyünk jó emberek. Ne aggódj. Nagyon jól fogok veled bánni.” Az anyósa nagyon meghatódott és újra és újra köszönetet mondott neki. A gyakorló azonban azt mondta, hogy a Tanárnak köszönje; mert csakis az ő utalásai miatt, amiket a Fá-ban adott tudott most idejönni. Haza mentek. Az anyós letérdelt a Mester képe elé és zokogott: „Köszönöm Mester! Köszönöm, nagyon köszönöm! Megmentett engem. Én is Dáfá-t fogok tanulni. A Dáfá megmentette az életemet és boldog otthont teremtett nekem.”
Ez a történet széles körben elterjedt és nagyon sok embernek mutatta meg, hogy a Fálun Dáfá csodálatos. Ennek hatására nagyon sokan akartak szintén Dáfá-t tanulni. Valóban nagyon sok ember elkezdett gyakorolni, miután ezt a történetet meghallotta.
* * *