Történetek a régi Kínából: A szóbeli sértéseket nyugodtan és őszintén kell kezelni

Mindenkinek megvan erényének saját területe. Egy rendkívüli ember egy normális társadalomban vagy egy művelő elérheti a magasabb szinteket az önművelés által. A reinkarnációk generációin keresztül az emberek sorskapcsolatok miatt nehézségeket viselnek el megalázásokkal, fenyegetésekkel, kritikával és irigységgel. Az, hogy egy ember hogyan kezeli pl. a megaláztatást, a személy erényének szintjétől függ.

Fu Bi ezt mondta: „Sok embernek ugyanaz a neve a világban. Nem kell, hogy én legyek az."

Történelmi feljegyzések szerint Fu Bi, aki a Song-dinasztia egyik kiváló tisztviselője volt, már korai éveiben igen toleráns volt. Ha az emberek megsértették, süketnek tetette magát és egész figyelmét munkájának szentelte. Úgy tűnt, mintha semmit nem hallana. Egyszer egy igencsak agresszív személy sértette meg, a jelenlévők azt mondták neki: "Megsértette Önt!" Fu Bi csupán egy mosollyal ajándékozta meg ezt mondván: "Attól tartok egy másik személyt szid éppen". A jelenlévők még egyszer mondták neki: "Az Ön nevét hívja". Fu Bi erre: "Sok embernek ugyanaz a neve a világban. Nem kell, hogy én legyek az". Mikor az ember meghallotta válaszát, szégyellte magát és nem szidta tovább Fu Bi-t.

Ha Fu Bi így válaszolt volna: "… ahogy Te velem, én úgy Veled!" és evvek szintén megsértette volna a másikat, a helyzet valószínűleg kiélesedett volna és talán még harcoltak volna is egymással. Nyugodtságával tűntette el annak az embernek a haragját és biztosította, hogy a helyzetet jósággal oldották meg. Azok az emberek, akik kitartanak és másokat tolerálnak, azok nagy morális rátermettséggel rendelkeznek. Ha valaki nem bír másokat elviselni, nincs toleranciája. Ebben az emberi világban a legnehezebb egy megaláztatást magyarázkodás nélkül elviselni.

Sákjamuni ezt mondta: "Ez helyes. Ezidáig szidtál engem. Ha nem én viselem el a sértéseket, akkor ki?"

Van egy történet Sájkamuniról: Néha irigységgel és sértésekkel szembesült egy bizonyos személy irányából. Sákjamuni azonban teljesen nyugodt maradt, nem szólt és az emberek megmentésére összpontosította erejét. Ha ez a személy a sértések végére ért, ezt kérdezte tőle Sákjamuni mosollyal az arcán: "Barátom, ha egy személy egy másik személynek ad valamit és ez a személy nem fogadja azt el, akkor kié marad az a valami?" A sértő személy spontán ezt felelte: "Természetesen azé lesz, aki adta." Sákjamuni erre: "Úgy van. Ezidáig szidtál engem. Ha nem fogadom el a sértéseidet, akkor ki kapja meg őket?" A sértő személy nem szidta többet Sákjamunit annak bölcs és jóságos szavai hallatán.

Ha valaki higgadtan és humorral reagál a sértésekre, akkor az egy művelő bölcsessége.

A személyes sértéseknél nagyon kevés ember képes úgy viselkedni, mint Fu Bi vagy Sákjamuni. Ha nyugodtan elgondolkodunk ezen, akkor rájövünk, hogy mennyire nem okos dolog a "szemet szemért" viselkedési mód és az sem, ha visszasértünk. Ha az ember mosollyal és nyugodt hanggal reagál a sértésekre, akkor az biztosan egy bölcs ember tartása. Ha valaki higgadtan és humorral reagál a sértésekre, akkor az egy művelő bölcsessége.